Érdekes doktori értekezés, a védés december 18-án lesz:
Link
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
) alatt kezdett jól áshatóvá válni a szerkezet. Ezt ránézésre nem mondanám meg, abból indultam ki, hogy ha Vikarel agyagot írt, akkor az tényleg agyag. :) (Löszbabához képest egyébként nagyon hosszúkásnak tûnik egyik-másik.)
Ezt ránézésre nem mondanám meg, abból indultam ki, hogy ha Vikarel agyagot írt, akkor az tényleg agyag.
(Löszbabához képest egyébként nagyon hosszúkásnak tûnik egyik-másik.)
Az agyagod valószínûleg lösz, a kövek löszbabák.
Az agyagod valószínûleg lösz, a kövek löszbabák.
A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat…
A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat "köveket" találtunk. Sem felette, sem mélyebben nem találtunk ilyenket. Kérdésem, hogy mik ezek és hogy keletkeztek? Link Link Link Link A "köveket" kettétörve a belsejük üreges, sugárszerûen repedezett. Olyan mintha egy az agyagrétegbõl kioldódott hígabb anyag töltötte volna ki a mélyben található kisebb üregeket, majd ezek késõbb kiszáradtak volna.
A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat…
A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat "köveket" találtunk. Sem felette, sem mélyebben nem találtunk ilyenket. Kérdésem, hogy mik ezek és hogy keletkeztek? Link Link Link Link A "köveket" kettétörve a belsejük üreges, sugárszerûen repedezett. Olyan mintha egy az agyagrétegbõl kioldódott hígabb anyag töltötte volna ki a mélyben található kisebb üregeket, majd ezek késõbb kiszáradtak volna.
Na ez már nem olyan, mint az én szöszmötölésem És a mõmérséklet figyelembevételével együtt is sokkal hihetõbb az érték.
Na ez már nem olyan, mint az én szöszmötölésemÉs a mõmérséklet figyelembevételével együtt is sokkal hihetõbb az érték.
Megpróbáltam egy olyan levezetést adni, amely a mélységgel száraz-adiabatikusan melegedõ levegõ hõmérséklet-profilját is figyelembe veszi, és ezzel módosítja a "szokásos" barometrikus magasságformulát. (Lujó mondta,…
Megpróbáltam egy olyan levezetést adni, amely a mélységgel száraz-adiabatikusan melegedõ levegõ hõmérséklet-profilját is figyelembe veszi, és ezzel módosítja a "szokásos" barometrikus magasságformulát. (Lujó mondta, hogy meteo-soknak megtanítják, hogyan kell ezt levezetni; én eddig ilyennel nem találkoztam, viszont a fizikusoknak általánosságban tanítanak diffegyenlet-megoldási módszereket, ahol elmondják azt is, hogyan kell használni a Bronstejn 21. fejezetét
Én a középpontban kb. 31100 K hõmérsékletet és 1,377 TPa nyomást kaptam.
Levezetés képletekkel: Link
Leírás:
(1): Homogén sûrûségûnek tekintett Föld esetén a gravitációs gyorsulós a Föld belsejében (a=6378160 m a Föld sugara, M=5,974E+24 kg a Föld tömege)
(2): Száraz-adiabatikus hõmérsékleti gradiens (c_pd=1005 J/K)
Behelyettesítjük (1)-et (2)-be, ebbõl lesz (3).
(3) általános megoldása a (4).
(5): Határfeltétel a (4) partikuláris megoldására: a 'C'-t lecseréljük a T0 (2m-es globális átlag)hõmérsékletre. Ebbõl kapjuk a (6) egyenletet. Ez egy fontos eredmény lesz. (Mellesleg ez azt adja, hogy a Föld középpontjában kb. 31100°C-kal lenne melegebb, mint itt a felszínen.
(7): Hidrosztatika alapegyenlete.
(: Ideális gáz állapotegyenlete. (R_d=287 J/K a specifikus gázállandó)
Helyettesítsük (
Ebbe belerakva (1)-et és (6)-ot, kapjuk (10)-et.
A változók szétválasztása és némi átrendezés után (11)-hez jutunk.
Ennek általános megoldása a (12). [jobb oldal a bronstejn 8. kiadás, 1052.o. 61. képlet alapján]
(13): exponencializáljuk (12)-t
(14): Határfeltétel a (13) partikuláris megoldására: a 'C'-t lecseréljük a p0 normál légköri nyomásra. Ebbõl kapjuk a (15). egyenletet. Ez a nyomásra a Föld középpontjában 1,377E+12 Pa /1,377 TeraPascal/ értéket ad.
És a mõmérséklet figyelembevételével együtt is sokkal hihetõbb az érték. .): Ideális gáz állapotegyenlete. (R_d=287 J/K a specifikus gázállandó)-at (7)-be, ekkor a barometrikus magasságformula diffegyenletét kapjuk, ez a (9).dp/dm =-Gm/(4pi*r^2), integrálás után p=G/(4*pi*r^2)*M^2/2, ebben az esetben r=R. Elvileg egy nagy szám jött ki (~3*10^23 Pa), de a vindózos számológéppel szoktam ám félreütögetni, meg ennyi sör után amúgy sem csoda 8)…
dp/dm =-Gm/(4pi*r^2), integrálás után p=G/(4*pi*r^2)*M^2/2, ebben az esetben r=R. Elvileg egy nagy szám jött ki (~3*10^23 Pa), de a vindózos számológéppel szoktam ám félreütögetni, meg ennyi sör után amúgy sem csoda
Ha nem jó, akkor nem. Holnap ránézek...
Viszont igen lényeges a légsürüség botrányos növekedése és ezzel a nyomásnövekedés "gyorsaságának" növekedése is. A sürüség figyelembevétele nélkül abból lehet kiindulni, hogy a légnyomás kb. 5,5 km-enként…
Viszont igen lényeges a légsürüség botrányos növekedése és ezzel a nyomásnövekedés "gyorsaságának" növekedése is. A sürüség figyelembevétele nélkül abból lehet kiindulni, hogy a légnyomás kb. 5,5 km-enként megduplázódik, azaz a kb. 6350 km-es földsugár esetén kb. 1155-ször. Ebbõl kb. 2,45x10^347 bar adódik... Viszont a sürüséggel... Eleinte ugyanis a sürüség úgy változik, hogy 1 barnyi nyomásnövekedés néhány 100 m-en belül történik, de minél mélyebben vagyunk, ez annál durvább lesz... sok-sok (de még csak néhány %-nyi) km mélyen már pár méteren belül 1 barral nõ a nyomás.
Kicsit elszaladva a lóval... exponeciális összefüggésbõl kiindulva feltételezhetõ akár, hogy a nyomás végtelen értéket vesz fel, miközben a gravitáció nullára csökken. Még a végén egy fekete likat is találunk ott
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Lehet, hogy van egy megoldásom, de még át kell gondolnom, nehogy óriási baromságot írjak (ilyen témában, ahol a 0 és a végtelen megjelenik, könnyen lehet ) Hú de jó kérdés ez :) Fogalmam sincs róla még második blikkre sem Ilyen típusú problémáknál, ideális gázt feltételezve ugye kiindulhatnánk a hidrosztatikai egyensúlyra a dP/dr= -ró*g -ból. Csak sajnos itt a legnagyobb…
Hú de jó kérdés ez
Ilyen típusú problémáknál, ideális gázt feltételezve ugye kiindulhatnánk a hidrosztatikai egyensúlyra a dP/dr= -ró*g -ból. Csak sajnos itt a legnagyobb gond(om), hogy a g-t felbontva az integrálban r0-on belüli tömeget nem a ró sûrûségû közeg adja. Nyilván a csillagászatban nem léteznek ilyen inhomogén testek, szóval ezen még kicsit gondolkodnom kell. Vagy valami egyszerû dolog, amit már rég elfelejtettem. Bedobok egy kávét, oszt kigondolom
Godazoli kérdését úgy értelmezem, hogy nem kõzetnyomásról van szó, hanem egy Földközéppontig lefúrt levegõvel teli luk talpponti légnyomásáról. Szerintem a gravitációs gyorsulás (g= f(r, ró(r)) !!!, hogyan kell a metnet…
Godazoli kérdését úgy értelmezem, hogy nem kõzetnyomásról van szó, hanem egy Földközéppontig lefúrt levegõvel teli luk talpponti légnyomásáról. Szerintem a gravitációs gyorsulás (g= f(r, ró(r)) !!!, hogyan kell a metnet szövegszerkesztõjével a görög betûket kicsalogatni??,) Földközépponttól végtelenig integráljából meg az egyetemes gáztörvénybõl kéne kiszámolni. A felszíni átlagos légnyomás peremfeltétel, az eredménybe szerintem még az is belepofázik, hogy milyen hõmérsékleti görbét veszünk fel a felszíntõl a Földközéppontig.
Szerk: Szerintem még hangszórót sem kapok ezért a válaszért
Szerk-2, meteorológusok biztos tanulják, hogy: Hogyan kell a "nyugvó" levegõ nyomását kiszámolni a felszíntõl való távolság függvényében, f(h), amiben valahol ott van, hogy g=f(h)
Biztos, hogy nem nullát. A légnyomásnak nincs iránya, így a két oldali légoszlop hatása semmiképp sem "egyenlítené ki" egymást. Szerintem irdatlan nagy nyomás alakulna ki, pont úgy, mint a gázbolygók magjában. Hogy…
Biztos, hogy nem nullát. A légnyomásnak nincs iránya, így a két oldali légoszlop hatása semmiképp sem "egyenlítené ki" egymást. Szerintem irdatlan nagy nyomás alakulna ki, pont úgy, mint a gázbolygók magjában. Hogy aztán ezt hogyan számítják ki, az jó kérdés... ajánlom Nanovich kollégát.
Persze az sem mindegy, hogy mennyire számolunk a valós feltételekkel, mint pl. az odalenti hõmérséklet. Nem is beszélve a levegõt alkotó gázok kémiai ill. fázisátalakulásáról az extrém körülmények (p, T) mellett.
Fogalmam sincs róla még második blikkre sem Én is elgondoztam ezen, a nyomás irdatlan nagy lenne, kétoldali hatás ugye. A virtuális felvetés kérdésére nincs válasz. Vegyük például a Napot, annak csak a felszínén izzó gázok, hélium,stb. látszanak, de a belsejében…
Én is elgondoztam ezen, a nyomás irdatlan nagy lenne, kétoldali hatás ugye. A virtuális felvetés kérdésére nincs válasz.
Vegyük például a Napot, annak csak a felszínén izzó gázok, hélium,stb. látszanak, de a belsejében irdatlan nyomások lehetnének, és a mágneses tömeg-vonzás, Gausok tartják egyensúlyban. Ha majd valami elfogy, felbomlik ugye az egyensúly, neutron csillag marad csak, a legsûrûbb anyag.Addig is több milliárd év.
Na jól körülírtam a választ, ez vizsgán 0 pont lenne. Elméletileg válaszolva; a középpontban 0 lenne a lég-nyomás, a két, ellenkezõ oldali "légoszlop",a Föld sugár nyomása kiegyenlítõdne. :S ;)
Na jól körülírtam a választ, ez vizsgán 0 pont lenne.
Elméletileg válaszolva; a középpontban 0 lenne a lég-nyomás, a két, ellenkezõ oldali "légoszlop",a Föld sugár nyomása kiegyenlítõdne.
Ide is passzol a kérdés, hát bedobom: Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
Ide is passzol a kérdés, hát bedobom:
Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
Ide is passzol a kérdés, hát bedobom: Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
Ide is passzol a kérdés, hát bedobom:
Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
Ide is passzol a kérdés, hát bedobom: Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
Ide is passzol a kérdés, hát bedobom:
Ha elméletben keresztülfúrunk egy lyukat a Föld középpontján át a túloldalig, azaz lesz egy feneketlen kutunk, mekkora légnyomást mérhetünk a Föld középpontjában?
A Körösök esetében az üledékek tömörödése csak másodlagos tényezõ. Ennél sokkal többet számít, hogy a Körös-medence a Kárpát-medence azon kevés részei közé tartozik, ahol az alaphegység tektonikus süllyedése ma is tart.…
A Körösök esetében az üledékek tömörödése csak másodlagos tényezõ. Ennél sokkal többet számít, hogy a Körös-medence a Kárpát-medence azon kevés részei közé tartozik, ahol az alaphegység tektonikus süllyedése ma is tart. Ez azokon a térképeken látszik szépen, amik a negyedidõszaki (utolsó 2,4 millió év) üledékek vastagságát mutatják. A Körös-medencében ezalatt közel 1000 méter vastag üledéknek "csinált helyet" az aljzat süllyedése, míg pl. a Jászságban vagy a Kisalföldön ugyanilyen mély alaphegységi völgyek fölé már csak 100-200 méter üledék "fért be". Nagyjából ez utóbbihoz elég az alsóbb üledékrétegek tömörödése.
Ha már folyómeder-változások: amikor a Duna otthagyta a mai Nyugat-Dunántúlt, és átvágta magát a Dunakanyaron (nagyon durván 1 millió éve), akkor onnan még Szegednek vette útját, és ott találkozott a Tiszával. Aztán szép lassan elfordult az óra járásának irányába, amit a mai napig is folytat. (Hosszú távon ezért is esélytelen megállítani a jobb parton rendszeresen leomló löszfalakat.) A legtöbb geológus a Duna elmozdulására is tektonikai magyarázatot szeretne látni, de itt valószínúleg a Coriolis-erõ dolgozik.
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl.…
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl. Öttevény-Abda térségében) jól lehet látni az egykori medreket a szántók színébõl, a gyakran csak pár dm-es terepszint-változásokból.
A Tisza és mai nagyobb mellékfolyói már a pliocén idején is t-k a mai fõ irányukban folytak ÉK-DNy irányban keresztül a "Tiszántúlon", és kb. Szegednél volt völgyének alsó kapuja is, ám medencéjénak nagyobb kiterjedése és kisebb esése miatt jóval rakoncátlanabbul vándoroltak az õs-medrei, mint a Dunának, amit a dunántúli dombvidékek határozottabban vezettek - akkor még Gyõr után Zala megyén át a lassanként összeszûkülõ Szlavón-beltóba.
Nano: létezik ilyen, ha nem is animált formában, a Cartographia készített képsorozatot a Kárpát-medence vízhálózatának kialakulásáról. E szerint a Tisza felsõ szakasza csak a holocén kezdetén, az Ecsedi-láp és a Szernye-medence egyidejû süllyedésével fordult ÉNy-ra V. namény felé, és még a középkorig jellemzõ volt a fõmeder ide-oda vándorlása.
Köszönöm A Kõrösök medre a nagy lapos felszínen nagy pontossággal követik a medence aljzat, az alaphegység völgyeit. Azt nem lehet mondani, hogy soha nem kódorogtak el máshova, de a fõ folyásirány régóta változatlan. Gondolom, a…
A Kõrösök medre a nagy lapos felszínen nagy pontossággal követik a medence aljzat, az alaphegység völgyeit. Azt nem lehet mondani, hogy soha nem kódorogtak el máshova, de a fõ folyásirány régóta változatlan. Gondolom, a vastagabb üledék viztelenedésbõl származó nagyobb kompressziója miatt a völgyek felett a süllyedés kissé nagyobb, ami újra és újra magához vonzza a folyómedret.
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl.…
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl. Öttevény-Abda térségében) jól lehet látni az egykori medreket a szántók színébõl, a gyakran csak pár dm-es terepszint-változásokból.
A Tisza és mai nagyobb mellékfolyói már a pliocén idején is t-k a mai fõ irányukban folytak ÉK-DNy irányban keresztül a "Tiszántúlon", és kb. Szegednél volt völgyének alsó kapuja is, ám medencéjénak nagyobb kiterjedése és kisebb esése miatt jóval rakoncátlanabbul vándoroltak az õs-medrei, mint a Dunának, amit a dunántúli dombvidékek határozottabban vezettek - akkor még Gyõr után Zala megyén át a lassanként összeszûkülõ Szlavón-beltóba.
Nano: létezik ilyen, ha nem is animált formában, a Cartographia készített képsorozatot a Kárpát-medence vízhálózatának kialakulásáról. E szerint a Tisza felsõ szakasza csak a holocén kezdetén, az Ecsedi-láp és a Szernye-medence egyidejû süllyedésével fordult ÉNy-ra V. namény felé, és még a középkorig jellemzõ volt a fõmeder ide-oda vándorlása.
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl…
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl ott is azonosítani lehet a hajdani Kõrös, vagy Maros medreket, ahol jelenleg 15-20 km-en belül semmilyen természetes vízfolyás nincs.
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl…
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl ott is azonosítani lehet a hajdani Kõrös, vagy Maros medreket, ahol jelenleg 15-20 km-en belül semmilyen természetes vízfolyás nincs.
Kicsit savanyú, de a mienk! http://maps.google.hu/maps/myplaces?ll=48.08711,19.327998&spn=0.014764,0.042272&ctz=-60&t=k&z=15 :-) Felfelé (K) haladva Hugyag-Szécsény határában igazán látványos a dolog. szerk.:…
Kicsit savanyú, de a mienk! Link :-) Felfelé (K) haladva Hugyag-Szécsény határában igazán látványos a dolog.
szerk.: Balassagyarmat alatt (vagyis felett :-) ) jól látszik a szabályozott, egyenes meder (szépen lerohan a víz, nincs is hal...), aztán Õrhalomtól egyre-másra jönnek az S-kanyarok. Ezek külsõ oldala olykor 5-6 méter mélyen bevágódik.
Ez a hydroinfo fórumban is megállná a helyét. Gyönyörû meanderezõ folyó, természetes módon lefûzõdött holtágakkal. Szerintem a folyóvölgy lejtése a mi alföldi folyóinkéhoz képest is kisebb. Az eredeti szabályozatlan…
Ez a hydroinfo fórumban is megállná a helyét. Gyönyörû meanderezõ folyó, természetes módon lefûzõdött holtágakkal. Szerintem a folyóvölgy lejtése a mi alföldi folyóinkéhoz képest is kisebb. Az eredeti szabályozatlan Tisza, vagy a Kõrös ennek a nyomába sem ér.
Egy döbbenetes, lenyûgözõ légifotó:…
Egy döbbenetes, lenyûgözõ légifotó: Link
"Csak úgy" kalandoztam Jakutföld tájain, akkor akadt meg a szemem ezen a térségen. A zabolázatlanul kanyargó Jana folyó és környezete, úgy, ahogy megszületett a Földre..
Egy döbbenetes, lenyûgözõ légifotó:…
Egy döbbenetes, lenyûgözõ légifotó: Link
"Csak úgy" kalandoztam Jakutföld tájain, akkor akadt meg a szemem ezen a térségen. A zabolázatlanul kanyargó Jana folyó és környezete, úgy, ahogy megszületett a Földre..
Földrengés, vulkánkitörés megelõzése...? Elég érdekesen hangzik...
Földrengés, vulkánkitörés megelõzése...? Elég érdekesen hangzik...
Nem arra gondoltam, hanem a belõlük származó károk megelõzésére elsõsorban. (Amúgy meg miért ne? Kolumbusz korában az is "érdekesen hangzott", hogy a Föld gömbölyû . Közhely talán, de a tudomány csodákra képes.) :D Mondjuk bennem is felmerül ilyenkor, hogy vajon megéri-e, de pár komoly földrengés, vulkánkitörés után a helyreállításhoz szükséges pénz ki is adja a kutatás költségét, és az ilyen újdonságok során az is benne van a…
Mondjuk bennem is felmerül ilyenkor, hogy vajon megéri-e, de pár komoly földrengés, vulkánkitörés után a helyreállításhoz szükséges pénz ki is adja a kutatás költségét, és az ilyen újdonságok során az is benne van a pakliban, hogy felfedezünk olyan dolgokat, ami nagyban segítheti a megelõzést, és akkor már megérte. Ugyanakkor azonban a tudományos megismerés érdekében szerintem mindenképpen hasznos gyakorlatilag bármilyen kutatás.
(Mondjuk egy komolyabb vulkánkitörést nem hiszem, hogy bármilyen eszközzel egyáltalán befolyásolni lehet, s a legjobb megelõzés amúgy is az, ha nem költözünk veszélyes helyre. Csakhogy túl sokan vagyunk, nem igazán férünk el, valakinek "muszáj" oda is költözni.)
Hogy egy klasszikust idézzek: "...ezeket a dollármilliárdokat, amit ezekbe a kutatásokba beleõlnek, sokkal jobb helyekre is tehetnék. pl. adnák oda az éhezõ gyerekeknek, vagy a földrengésben, árvizekben hajlék nélkül…
Hogy egy klasszikust idézzek: "...ezeket a dollármilliárdokat, amit ezekbe a kutatásokba beleõlnek, sokkal jobb helyekre is tehetnék. pl. adnák oda az éhezõ gyerekeknek, vagy a földrengésben, árvizekben hajlék nélkül maradottaknak."
Hát akkor már csak 8 év...várjuk
Végre a technikai lehetõségek is adottak a földkéreg kilyukasztásához (az ötlet több, mint fél évszázados). A MOHOLE projektrõl: http://tuzhanyo.blogspot.hu/2012/10/itt-foldkopeny-kozete-de-akkor-mit.html
Végre a technikai lehetõségek is adottak a földkéreg kilyukasztásához (az ötlet több, mint fél évszázados). A MOHOLE projektrõl: Link
Reflexiós szeizmikus mérés. A géppel (kéretik nem röhögni: hivatalosan vibrátor névre hallgat) keltett "földrengés"hullámok néhány km mélységig jutnak le, részben visszaverõdve az összes olyan felületrõl, ahol az ún.…
Reflexiós szeizmikus mérés. A géppel (kéretik nem röhögni: hivatalosan vibrátor névre hallgat) keltett "földrengés"hullámok néhány km mélységig jutnak le, részben visszaverõdve az összes olyan felületrõl, ahol az ún. akusztikus impedancia (sûrûség és a hullámterjedési sebesség szorzata) megváltozik. Ezek praktikusan a különbözõ anyagú kõzetrétegek (homok vs. agyag, andezit vs. mészkõ, stb...) határai. A visszavert hullámok beérkezési idejét mérik a geofonok. Ezek adatait összegezve, mindenféle zaj- és hibaszûrõ eljárások után kirajzolható az a szelvény, ami leképezi az észlelt réteghatárokat.
Szeizmikus szelvényekre jópár példát láthatsz itt: Link
Egy ilyen szelvény csak a rétegek geometriáját adja meg, ill. az látszik rajta, hogy milyen mértékben változik az akusztikus impedancia az egyes felületeken (minél jobban, annál kontrasztosabb a vonal). Hogy egy-egy réteg anyaga konkrétan micsoda, ill. tartalmaz-e vizet vagy szénhidrogént, ahhoz fúrásra van szükség. (Olaj/gáz szeizmikus meghatározására újabban vannak trükkök, de csak a legjobb minõségû méréseken, és ott is elég nagy bizonytalansággal mûködnek.) A szeizmikát fõleg arra használják, hogy kitalálják, hol lesz érdemes fúrni, hol van olyan szerkezet (gyûrõdés, stb.), ami a geometriája alapján szénhidrogén-csapda LEHET. Persze ha már vannak fúrások egy szeizmikus szelvény mentén, ezek alapján rá is lehet bökni a kirajzolódó rétegekre, hogy melyik a miocén homokkõ, és melyik a triász mészkõ. A fõ bizonytalanság itt az, hogy a szeizmika nem mélységet, hanem a hullám beérkezési idejét méri, ez van a szelvény függõleges tengelyén... a terjedési sebességet pedig nem mindig ismerjük elég pontosan.
A Magyarországon mért szeizmikus szelvényeket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kezeli. (Elvileg minden adatnak ide kell kerülnie, akármelyik cég mérte.) Jelentõs részük viszont üzleti titok, ezeket oktatás-kutatás céljára is nehéz megszerezni. A nem titkosaknak darabját kb. 10000 Ft-ért árulják.
Viszont ha arra vagy kíváncsi, mi van nálad a föld alatt, akkor a fúrások jegyzõkönyvei úgyis többet mondanak. Ezeket is az MBFH-ban gyûjtik, de a titkosított adatok aránya némileg kisebb, és ami nyilvános, azt az adattárukban: Link ingyen és bérmentve megnézheted.
Sziasztok! Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy lassan már 10 éve Nógrád megyében Mátraverebély mellett geofizikai méréseket végeztek olajkutatás céljából, ezekkel a nagy fehér gépekkel földrengést idéztek elõ, és az…
Sziasztok!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy lassan már 10 éve Nógrád megyében Mátraverebély mellett geofizikai méréseket végeztek olajkutatás céljából, ezekkel a nagy fehér gépekkel földrengést idéztek elõ, és az elõre telepített geofonokkal hallgatóztak...
Amúgy kemény volt az a gép, a geofonsor épp a házunk kiskertjén keresztül húzódott, persze ez a gép kb 100 m re haladt, de beleremegett a ház..., no, akkor nyomot hagyott ez bennem...
Mellékesen kérdezném, mi is pontosan ez a mérés, mi a neve, ill milyen gépek ezek?
A fõ kérdésem az lenne, hogy ezen mérés adatairól lehet valahol informálódni, vagy hol lehet pl. megtudni, hogy melyik cég végezte.
Engem nem is az olaj érdekelne
Itt találtam meg: http://mek.oszk.hu/09200/09281/ ( http://mek.oszk.hu/09200/09281/fulszoveg.html , http://mek.oszk.hu/09200/09281/pdf/ )
Illetve ezt a cikket, vagy tanulmányt hol lehet megszerezni? Szebényi L.: A mátraverebélyi gravitációs maximum geológiai helyzetérõl /Jelentés a jövedéki mélykutatás 1947/1948. évi munkálatairól/
Illetve ezt a cikket, vagy tanulmányt hol lehet megszerezni?
Szebényi L.: A mátraverebélyi gravitációs maximum geológiai helyzetérõl
/Jelentés a jövedéki mélykutatás 1947/1948. évi munkálatairól/
hanem állítólag meleg vizet is találtak, nem tudom fúrást végeztek-e, vagy ezzel a méréssel ez is megállapítható?
