Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Viszont igen lényeges a légsürüség botrányos növekedése és ezzel a nyomásnövekedés "gyorsaságának" növekedése is. A sürüség figyelembevétele nélkül abból lehet kiindulni, hogy a légnyomás kb. 5,5 km-enként…
Viszont igen lényeges a légsürüség botrányos növekedése és ezzel a nyomásnövekedés "gyorsaságának" növekedése is. A sürüség figyelembevétele nélkül abból lehet kiindulni, hogy a légnyomás kb. 5,5 km-enként megduplázódik, azaz a kb. 6350 km-es földsugár esetén kb. 1155-ször. Ebbõl kb. 2,45x10^347 bar adódik... Viszont a sürüséggel... Eleinte ugyanis a sürüség úgy változik, hogy 1 barnyi nyomásnövekedés néhány 100 m-en belül történik, de minél mélyebben vagyunk, ez annál durvább lesz... sok-sok (de még csak néhány %-nyi) km mélyen már pár méteren belül 1 barral nõ a nyomás.
Kicsit elszaladva a lóval... exponeciális összefüggésbõl kiindulva feltételezhetõ akár, hogy a nyomás végtelen értéket vesz fel, miközben a gravitáció nullára csökken. Még a végén egy fekete likat is találunk ott
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Azért a g=f(róFöld(r))-bõl az egyik szépség, hogy a középpontban g=0. Lehet némi egyszerûsítést tenni, pl. róFöld=konst, vagy lineárisan változó. Szerintem nincs nagyságrendi különbség az így számolt eredmények között.
Hú de jó kérdés ez :) Fogalmam sincs róla még második blikkre sem Ilyen típusú problémáknál, ideális gázt feltételezve ugye kiindulhatnánk a hidrosztatikai egyensúlyra a dP/dr= -ró*g -ból. Csak sajnos itt a legnagyobb…
Hú de jó kérdés ezFogalmam sincs róla még második blikkre sem
![]()
Ilyen típusú problémáknál, ideális gázt feltételezve ugye kiindulhatnánk a hidrosztatikai egyensúlyra a dP/dr= -ró*g -ból. Csak sajnos itt a legnagyobb gond(om), hogy a g-t felbontva az integrálban r0-on belüli tömeget nem a ró sûrûségû közeg adja. Nyilván a csillagászatban nem léteznek ilyen inhomogén testek, szóval ezen még kicsit gondolkodnom kell. Vagy valami egyszerû dolog, amit már rég elfelejtettem. Bedobok egy kávét, oszt kigondolom![]()
Biztos, hogy nem nullát. A légnyomásnak nincs iránya, így a két oldali légoszlop hatása semmiképp sem "egyenlítené ki" egymást. Szerintem irdatlan nagy nyomás alakulna ki, pont úgy, mint a gázbolygók magjában. Hogy…
Biztos, hogy nem nullát. A légnyomásnak nincs iránya, így a két oldali légoszlop hatása semmiképp sem "egyenlítené ki" egymást. Szerintem irdatlan nagy nyomás alakulna ki, pont úgy, mint a gázbolygók magjában. Hogy aztán ezt hogyan számítják ki, az jó kérdés... ajánlom Nanovich kollégát.
![]()
Persze az sem mindegy, hogy mennyire számolunk a valós feltételekkel, mint pl. az odalenti hõmérséklet. Nem is beszélve a levegõt alkotó gázok kémiai ill. fázisátalakulásáról az extrém körülmények (p, T) mellett.