Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
becko8
Pomáz
#4 269
micibot írta #4 268

Az indexen már írják, hogy Pilisvörösváron, és Solymáron is érezték :) http://index.hu/tudomany/2013/06/05/eros_foldrenges_volt_vac_tersegeben/

Nem értek hozzá, de nem lehet, hogy azért nem éreztük, vagy éreztem, mert tudom, hogy én homokpadon vagyok... a homok elnyelte a rengést... s akik 'hegyen', vagy közel az alapkõzethez vannak õk jobban érzékelik...
Lehet ilyen helyi hatás?
micibot
Pilisvörösvár
#4 262
galervin93 írta #4 258

Elvileg földrengés volt otthon. Húsz óra negyvenegynéhány perckor, egészen erõsnek mondja ismerõsöm. Szeizmogramon még nincsenek fenn a legfrissebb adatok, de pár perc... szerk.: megvan!…

A foldrenges.hu szerint:

M 4.3, 2013-06-05 18:45:47
Érsekvadkertnél a pötty a térképen.


Én itt nem éreztem semmit.
coontac
Elek
#4 261
Salo írta #4 257

Földrengés volt nálunk, méghozzá nem is kicsi. Szekrény majdnem borult, egy kémény majdnem ledõlt, a székkel meg hasra estem. Rétságon is érezték. (Face egybõl teli lett, majd jönnek még a többi település is.) Két…

Ez igen keménynek hangzik! Egyszer átélnék egy ilyet, elképesztõ lehet...
C. Szilvi25
Borsosberény
#4 259
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#188386 - 2013-06-05 21:01:05)

Földrengés volt az elõbb Borsosberényben, kinyíltak a szekrényajtók, megmozdult a föld, és hatalmas robajjal járt. Elképesztõ még mindig a hatása alatt vagyunk, összeszaladt a falu!!!!!
galervin93
Szeged
#4 258
Elvileg földrengés volt otthon. Húsz óra negyvenegynéhány perckor, egészen erõsnek mondja ismerõsöm. Szeizmogramon még nincsenek fenn a legfrissebb adatok, de pár perc...
szerk.: megvan! Link Azanyja!
Salo
Tolmács
#4 257
Földrengés volt nálunk, méghozzá nem is kicsi. Szekrény majdnem borult, egy kémény majdnem ledõlt, a székkel meg hasra estem. Rétságon is érezték. (Face egybõl teli lett, majd jönnek még a többi település is.) Két jókora oldalirányú lökés volt, NY-K irányban mozdult meg a lakás. Nagy volt a hangja.
Nanovich*
Budapest V.
#4 256
Snow16 írta #4 248

Nos hosszas eszmecsere utána rájöttem mit szeretne megtudni a kollega,íme a végleges kérdés:Hogyan lehet a vulkánkitörés aktivitását kapcsolatba hozni a villámlások számával? Ha esetleg így is értelmetlen akkor ne…

Az a gond ezzel, hogy az "aktivitás" az egy igen tág fogalom. Ha aktivitásnak a felszínre hozott anyagot vesszük, akkor azt lehet mondani, hogy semmilyen összefüggés nincs. Az effúzív kitörések esetében gyakorlatilag nincs elektromos jelenség, de a felszínre ömlõ magma mennyisége ennek ellenére igen nagy lehet. Lásd a jelenkorban pl a Hawai-szigetek jelenleg is mûködõ tûzhányóit. Ha a VEI skálát nézzük, akkor van egy gyengébb pozitív korreláció a villámaktivitással. A volcano-típusú kitörésektõl "felfelé" már számíthatunk villám kialakulására. De ezek száma nagyban függ a kitörés idejétõl (az elsõ villámok 25-30 perccel az erupció kezdete után jelennek meg), a magma/tefra összetételétõl (szilikátos tefrában gyakoribb a villám), a vulkán magasságától, a kitörési felhõ víztartalmától és még egy halom más dologtól, ami nem feltétlenül csak a nagy robbanásos kitörések indikátorai. Számomra egyébként a kitörési felhõ és a villámaktivitás közötti korreláció tûnt egész jónak. Minél magasabb a felhõ, annál több villámra számíthatunk. Persze ez jobban belegondolva nem nagy mondás, viszont a vulkánoknál semmi sem triviális nevet
Salo
Tolmács
#4 255
Usrin írta #4 254

Akár három dolgot is kérdezhetsz, ahogy azt meg is tetted. :) - Olyan törésvonal mentén fekszik, ami Magyarország geológiai felépítésében is jelentõs (a földrajzkönyvekben leegyszerûsítve "afrikai eredetû…

Az utolsóhoz azt tenném hozzá, hogy a mérések szerint 4,5-ös volt.
Usrin
Stavanger (Norvégia)
#4 254
csokito18 írta #4 253

Egy valamit kérdezhetek? A mostani Mo.i földrengés elsödleges adatok szerint törésvonal mentén fekszik vagy új eddig ismeretlen vonalon pattant ki a földrengés? Valamint természetesen lemezhez köthetõ e számomra…

Akár három dolgot is kérdezhetsz, ahogy azt meg is tetted. nevet

- Olyan törésvonal mentén fekszik, ami Magyarország geológiai felépítésében is jelentõs (a földrajzkönyvekben leegyszerûsítve "afrikai eredetû kéregrész"-ként említett ALCAPA-egység déli határa), és ami ennél fontosabb, jelenleg is aktív, mivel többé-kevésbé ennek mentén megy az Északi-középhegység felfelé, a Jászsági-medence aljzata lefelé.
- Magyarország alatt a litoszféra (a Föld rideg, szilárd burka) kb. 60 km vastag, nincsenek több száz km-re alábukó lemezdarabok, mint a mélytengeri árkoknál. Egyszóval 60 km-nél mélyebb fészkû földrengés eleve fizikai képtelenség lenne. Ráadásul az ilyen "helyiérdekû" (megyényi vagy kis országnyi méretû) törésvonalak csak a litoszféra legfelsõ részét szelik át, szóval a 8 km teljesen rendben van.
- A bulvármédia általában ferdít, de a belinkelt hírben (ahol szerencsére a legmegbízhatóbb forrást kérdezték) nem látok tévedést.
csokito18
Demecser
#4 253
Egy valamit kérdezhetek? A mostani Mo.i földrengés elsödleges adatok szerint törésvonal mentén fekszik vagy új eddig ismeretlen vonalon pattant ki a földrengés? Valamint természetesen lemezhez köthetõ e számomra sekélynek 8-10km mély földmozgás? A bulvár média ferdít? ( Link ) 4.7? vagy 4.9?
Salo
Tolmács
#4 252
Snow16 írta #4 248

Nos hosszas eszmecsere utána rájöttem mit szeretne megtudni a kollega,íme a végleges kérdés:Hogyan lehet a vulkánkitörés aktivitását kapcsolatba hozni a villámlások számával? Ha esetleg így is értelmetlen akkor ne…

Magyarul a vulkáni hamufelhõben miért vannak villámok, ha jól értem?
Tkp. a hamufelhõ sok tekintetben hasonlóan viselkedik, mint egy normál Cb. Nem csak azért, mert alulról a láva melegíti a levegõt, ami a feláramlást megindíthatja. A vulkáni hamufelhõbe eleve nagyon sok töltéshordozó kerül (pl. a kürtõben a magas hõmérséklet miatt ionizált ásványok a kráterbõl kidobódó hamu szemcséivel cserélhetnek töltést), s a hamufelhõn belüli áramlások eltávolíthatják egymástól az ellenkezõ töltésû részeket, valamint a zivatarfelhõben lejátszódóhoz hasonló módon is szétválasztódnak a töltések. Emiatt pedig egy idõ után beindul a zivatartevékenység.
Ugyanakkor azt hadd jegyezzem meg, ennek a mechanizmusát rendkívül nehéz feltárni, s tudtommal a mai napig nem ismert pontosan. Ezáltal a kapcsolatot is nehéz felállítani, hiszen nem csak a kitörés intenzitásától függhet, hanem a magma (láva, hamu) anyagától és a kitörés típusától is, nem beszélve arról, hogy az ebbõl a szempontból egyébként teljesen egyforma kitörések mind-mind hordoznak a vulkánra, sõt azon belül a kráterre jellemzõ jegyeket (aminek kialakítója lehet pl. a vulkán, vagy a kürtõ saját morfológiája).

Az éjszakai földrengést én nem éreztem, pedig ébren is voltam akkor még, az utca végén azonban megmozduló csillárokról számoltak be. Mást egyelõre nem tudok.
Kerekrobi
Miskolc
#4 250
Nanovich* írta #4 249

Gánti szeizmogram a néhány perccel ezelõtti erdõteleki földrengésrõl http://img153.imageshack.us/img153/4929/pksgactive.gif Nagyon lassan jött le ez is

Itt meg a számok tükrében.
Link
Link

A kutyák jeleztek elõtte és még most sem nyugodtak le.
Snow16
Kiskunhalas
#4 248
Nos hosszas eszmecsere utána rájöttem mit szeretne megtudni a kollega,íme a végleges kérdés:Hogyan lehet a vulkánkitörés aktivitását kapcsolatba hozni a villámlások számával? Ha esetleg így is értelmetlen akkor ne haragudjatok de máshogy nem tudtam értelmezni csak így.. tehát egy vulkánkitörés alkalmával miért történik gyakori villámtevékenység..talán így érthetõ laza nevet
Nanovich*
Budapest V.
#4 246
Snow16 írta #4 245

Egy barátom kérdezte,hogy egy vulkán kitörés aktivitását hogy lehet összevetni a villámlással? Nem igazán tudtam neki erre választ adni,de megígértem neki,hogy utána kérdezek. :)

Pontosítanád a kérdést? Hogy érted hogy "összevetni"?
Snow16
Kiskunhalas
#4 245
Egy barátom kérdezte,hogy egy vulkán kitörés aktivitását hogy lehet összevetni a villámlással? Nem igazán tudtam neki erre választ adni,de megígértem neki,hogy utána kérdezek. nevet
Salo
Tolmács
#4 244
Nanovich* írta #4 243

Ez a 7,8-as már nem kispályás http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/eqinthenews/2013/usb000g7x7/#details

A híradások szerint akár 100-as nagyságrendû is lehet a halálos áldozatok száma, az esti híradóban hetvenvalamennyit mondtak be.
Salo
Tolmács
#4 241
Floo írta #4 238

Nano nem tudom! A friss számításaim szerint rekordsebességgel fog felgyûrõdni 10 éven belül egy hegyvonulat, aminek a csúcsa 2-3000 méterrel magasabb lesz, mint a Mount Everest, és a legmagasabb csúcs éppen itt lesz…

Az jó fagylefolyású lenne, lehetne rajta kivit termelni laza .
Amúgy:
2010-ben is felmerült - ha jól emlékszem -, hogy a talajban lévõ rengeteg víztöbblet súlya esetleg nem elhanyagolható mértékben emeli a kõzetnyomást az alatta lévõ rétegekben, esetleg erre reagálhatott a kéreg. Az osztrák és a magyar rengés 7km mélyen volt, a Dinári-hg rengései mind vagy 2, vagy 10km-en, ezek asszem nem olyan nagy mélységek. (Bár ezek az adatok nem tûnnek a legmegbízhatóbbaknak: Link .) Egyébként ma is volt hajnalban Boszniában, a montenegrói határ közelében egy 3,6-os.
Egy szakértõ kiigazítására azért kíváncsi lennék nevet .
B.dodo
Sárvár
#4 240
Floo írta #4 238

Nano nem tudom! A friss számításaim szerint rekordsebességgel fog felgyûrõdni 10 éven belül egy hegyvonulat, aminek a csúcsa 2-3000 méterrel magasabb lesz, mint a Mount Everest, és a legmagasabb csúcs éppen itt lesz…

Egy alagútról gondoskodjál, ha még nem tudnád, sokszor áthaladtam már, és remélem még sokszor áthaladok Becsehelyen, amikor Horvátországba megyek. Gyönyörû a környezet, ahol élsz!
Kaszabubu
Kiskunmajsa
#4 239
Floo írta #4 238

Nano nem tudom! A friss számításaim szerint rekordsebességgel fog felgyûrõdni 10 éven belül egy hegyvonulat, aminek a csúcsa 2-3000 méterrel magasabb lesz, mint a Mount Everest, és a legmagasabb csúcs éppen itt lesz…

Vegyük inkább a lassabb verziót; Izlandihoz hasonlóan forró vizes gejzírek fakadnak fel a talajból,és be lehetne fedni-kötni az egész környéket talajfûtéses rendszerbe,több ezer hektárnyi trópusi növény Mekkája lenne. laza vidám
Floo
Becsehely
#4 238
Nanovich* írta #4 237

Persze hogy készül! Egy nagyszabású remekmû formálódik a szemünk elõtt; egy új szuperkontinens. A kezdeti triász/jura maszatolás után (a Tethys bezáródása) nagyjából a krétában veselkedett neki komolyabban a…

Nano nem tudom!
A friss számításaim szerint rekordsebességgel fog felgyûrõdni 10 éven belül egy hegyvonulat, aminek a csúcsa 2-3000 méterrel magasabb lesz, mint a Mount Everest, és a legmagasabb csúcs éppen itt lesz Becsehely térségében! laza
Nanovich*
Budapest V.
#4 237
Floo írta #4 235

Hûû gyerekek, múltkor itt volt Zalában, elõtte Bécsben, most meg Karintiában.....valami készül!

Persze hogy készül! Egy nagyszabású remekmû formálódik a szemünk elõtt; egy új szuperkontinens. A kezdeti triász/jura maszatolás után (a Tethys bezáródása) nagyjából a krétában veselkedett neki komolyabban a Mesterasszony (Gaia). De sajnos el kell, hogy keserítselek, Floo...mi a végeredményt nem fogjuk látni. Pedig szép hegységrendszer lesz majd a mostani fügeérlelõ zalai dombok helyén.
Floo
Becsehely
#4 235
B.dodo írta #4 234

Földrengés (4.5-ös) Ausztriában ma 14:35-kor http://www.zamg.ac.at/cms/de/geophysik/erdbeben/aktuelle-erdbeben/karten-und-listen

Hûû gyerekek, múltkor itt volt Zalában, elõtte Bécsben, most meg Karintiában.....valami készül!
B.dodo
Sárvár
#4 233
Nyuli írta #4 232

Csodálkoztam, hogy miért érzek remegést... hát, mozog a föld... :) http://www.simplypictures.at/Unbenannt1.jpg

Én meg azon csodálkozom, hogy ezen kívül Link nem találtam írást róla. Soprontól kb 30 km-re egy 3,6-os rengés, és nincs magyar híradás róla, vagy csak én nem veszem észre nevet
palui
Gyõr
#4 228
Japán, 7,3-as erõsségû földrengés!
Cunami riadó is volt, a partmenti településeket kiürítették a várható 0,5-2m-es hullámok miatt.
Sendai és térségét érinti.
vikarel
Heréd
#4 224
bsanyi írta #4 221

Meg lehetne csepegtetni sósavval, pezseg-e? Ez némiképp igazolhatná hogy meszeskonkréciók-e, de nem látszanak annak.

Sósav ugyan nem volt izzhon, csak ecet, de azzal is egyértelmûen pezseg. Amit még nem említettem, hogy közvetlenül a réteg fölött, ahol ezeket a "gumókat" találtuk, fehér lepedékszerû anyag volt hálószerûen a rögek rései között, gondolom ez is mész lehetett. (Hasonlóan mint amikor egy gomba átszövi a talajt)
bsanyi
Radostyán
#4 223
Usrin írta #4 222

99,9% valószínûséggel pezsegni fog. :) Ha nem meszes, mi más lenne? Ha vasásvány cementálná, akkor rozsdaszínû lenne, kovából pedig bajosan kerül bele "csak úgy" ennyi egy agyagos talajba.

Na igen! Azonban löszbabával kapcsolatban hasonló a véleményem, nem éppen típusos löszbabáknak néznek ki.
Usrin
Stavanger (Norvégia)
#4 222
bsanyi írta #4 221

Meg lehetne csepegtetni sósavval, pezseg-e? Ez némiképp igazolhatná hogy meszeskonkréciók-e, de nem látszanak annak.

99,9% valószínûséggel pezsegni fog. nevet Ha nem meszes, mi más lenne? Ha vasásvány cementálná, akkor rozsdaszínû lenne, kovából pedig bajosan kerül bele "csak úgy" ennyi egy agyagos talajba.
bsanyi
Radostyán
#4 221
vikarel írta #4 214

A hétvégén kútfúrás iszapjának tárolására egy elég mély gödröt ástunk egy agyagos területen. Kb 120-150 cm mélységben (ebbe a mélységbe vonultak a földigiliszták is telelni) az agyagrétegben megkövesedett agyagdarabokat…

Meg lehetne csepegtetni sósavval, pezseg-e? Ez némiképp igazolhatná hogy meszeskonkréciók-e, de nem látszanak annak.