A Körösök esetében az üledékek tömörödése csak másodlagos tényezõ. Ennél sokkal többet számít, hogy a Körös-medence a Kárpát-medence azon kevés részei közé tartozik, ahol az alaphegység tektonikus süllyedése ma is tart. Ez azokon a térképeken látszik szépen, amik a negyedidõszaki (utolsó 2,4 millió év) üledékek vastagságát mutatják. A Körös-medencében ezalatt közel 1000 méter vastag üledéknek "csinált helyet" az aljzat süllyedése, míg pl. a Jászságban vagy a Kisalföldön ugyanilyen mély alaphegységi völgyek fölé már csak 100-200 méter üledék "fért be". Nagyjából ez utóbbihoz elég az alsóbb üledékrétegek tömörödése.
Ha már folyómeder-változások: amikor a Duna otthagyta a mai Nyugat-Dunántúlt, és átvágta magát a Dunakanyaron (nagyon durván 1 millió éve), akkor onnan még Szegednek vette útját, és ott találkozott a Tiszával. Aztán szép lassan elfordult az óra járásának irányába, amit a mai napig is folytat. (Hosszú távon ezért is esélytelen megállítani a jobb parton rendszeresen leomló löszfalakat.) A legtöbb geológus a Duna elmozdulására is tektonikai magyarázatot szeretne látni, de itt valószínúleg a Coriolis-erõ dolgozik.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
