Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
A Körösök esetében az üledékek tömörödése csak másodlagos tényezõ. Ennél sokkal többet számít, hogy a Körös-medence a Kárpát-medence azon kevés részei közé tartozik, ahol az alaphegység tektonikus süllyedése ma is tart.…
A Körösök esetében az üledékek tömörödése csak másodlagos tényezõ. Ennél sokkal többet számít, hogy a Körös-medence a Kárpát-medence azon kevés részei közé tartozik, ahol az alaphegység tektonikus süllyedése ma is tart. Ez azokon a térképeken látszik szépen, amik a negyedidõszaki (utolsó 2,4 millió év) üledékek vastagságát mutatják. A Körös-medencében ezalatt közel 1000 méter vastag üledéknek "csinált helyet" az aljzat süllyedése, míg pl. a Jászságban vagy a Kisalföldön ugyanilyen mély alaphegységi völgyek fölé már csak 100-200 méter üledék "fért be". Nagyjából ez utóbbihoz elég az alsóbb üledékrétegek tömörödése.
Ha már folyómeder-változások: amikor a Duna otthagyta a mai Nyugat-Dunántúlt, és átvágta magát a Dunakanyaron (nagyon durván 1 millió éve), akkor onnan még Szegednek vette útját, és ott találkozott a Tiszával. Aztán szép lassan elfordult az óra járásának irányába, amit a mai napig is folytat. (Hosszú távon ezért is esélytelen megállítani a jobb parton rendszeresen leomló löszfalakat.) A legtöbb geológus a Duna elmozdulására is tektonikai magyarázatot szeretne látni, de itt valószínúleg a Coriolis-erõ dolgozik.
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl.…
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl. Öttevény-Abda térségében) jól lehet látni az egykori medreket a szántók színébõl, a gyakran csak pár dm-es terepszint-változásokból.
A Tisza és mai nagyobb mellékfolyói már a pliocén idején is t-k a mai fõ irányukban folytak ÉK-DNy irányban keresztül a "Tiszántúlon", és kb. Szegednél volt völgyének alsó kapuja is, ám medencéjénak nagyobb kiterjedése és kisebb esése miatt jóval rakoncátlanabbul vándoroltak az õs-medrei, mint a Dunának, amit a dunántúli dombvidékek határozottabban vezettek - akkor még Gyõr után Zala megyén át a lassanként összeszûkülõ Szlavón-beltóba.
Nano: létezik ilyen, ha nem is animált formában, a Cartographia készített képsorozatot a Kárpát-medence vízhálózatának kialakulásáról. E szerint a Tisza felsõ szakasza csak a holocén kezdetén, az Ecsedi-láp és a Szernye-medence egyidejû süllyedésével fordult ÉNy-ra V. namény felé, és még a középkorig jellemzõ volt a fõmeder ide-oda vándorlása.
Köszönöm A Kõrösök medre a nagy lapos felszínen nagy pontossággal követik a medence aljzat, az alaphegység völgyeit. Azt nem lehet mondani, hogy soha nem kódorogtak el máshova, de a fõ folyásirány régóta változatlan. Gondolom, a…
A Kõrösök medre a nagy lapos felszínen nagy pontossággal követik a medence aljzat, az alaphegység völgyeit. Azt nem lehet mondani, hogy soha nem kódorogtak el máshova, de a fõ folyásirány régóta változatlan. Gondolom, a vastagabb üledék viztelenedésbõl származó nagyobb kompressziója miatt a völgyek felett a süllyedés kissé nagyobb, ami újra és újra magához vonzza a folyómedret.
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl.…
Mi több, a Kisalföld egy részérõl is elmondható ez, fõként a Gyõri-medence és Mosoni-sík területén, ahol az õs-Rába ill. az õs-Mosoni-Duna kanyargott kénye-kedvére a lecsapolásokig és szabályozásokig. Itt is (pl. Öttevény-Abda térségében) jól lehet látni az egykori medreket a szántók színébõl, a gyakran csak pár dm-es terepszint-változásokból.
A Tisza és mai nagyobb mellékfolyói már a pliocén idején is t-k a mai fõ irányukban folytak ÉK-DNy irányban keresztül a "Tiszántúlon", és kb. Szegednél volt völgyének alsó kapuja is, ám medencéjénak nagyobb kiterjedése és kisebb esése miatt jóval rakoncátlanabbul vándoroltak az õs-medrei, mint a Dunának, amit a dunántúli dombvidékek határozottabban vezettek - akkor még Gyõr után Zala megyén át a lassanként összeszûkülõ Szlavón-beltóba.
Nano: létezik ilyen, ha nem is animált formában, a Cartographia készített képsorozatot a Kárpát-medence vízhálózatának kialakulásáról. E szerint a Tisza felsõ szakasza csak a holocén kezdetén, az Ecsedi-láp és a Szernye-medence egyidejû süllyedésével fordult ÉNy-ra V. namény felé, és még a középkorig jellemzõ volt a fõmeder ide-oda vándorlása.
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl…
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl ott is azonosítani lehet a hajdani Kõrös, vagy Maros medreket, ahol jelenleg 15-20 km-en belül semmilyen természetes vízfolyás nincs.
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl…
Azért a szabályozott részeken is látni szépen a meandereket, de ott az élõ meder bevágódik, csökken a vízszint és a mederrel kapcsolatban levõ holtágak kiszáradnak. A mûholdas felvételeken az Alföldön a vetések színérõl ott is azonosítani lehet a hajdani Kõrös, vagy Maros medreket, ahol jelenleg 15-20 km-en belül semmilyen természetes vízfolyás nincs.
Kicsit savanyú, de a mienk! http://maps.google.hu/maps/myplaces?ll=48.08711,19.327998&spn=0.014764,0.042272&ctz=-60&t=k&z=15 :-) Felfelé (K) haladva Hugyag-Szécsény határában igazán látványos a dolog. szerk.:…
Kicsit savanyú, de a mienk! Link :-) Felfelé (K) haladva Hugyag-Szécsény határában igazán látványos a dolog.
szerk.: Balassagyarmat alatt (vagyis felett :-) ) jól látszik a szabályozott, egyenes meder (szépen lerohan a víz, nincs is hal...), aztán Õrhalomtól egyre-másra jönnek az S-kanyarok. Ezek külsõ oldala olykor 5-6 méter mélyen bevágódik.
Ez a hydroinfo fórumban is megállná a helyét. Gyönyörû meanderezõ folyó, természetes módon lefûzõdött holtágakkal. Szerintem a folyóvölgy lejtése a mi alföldi folyóinkéhoz képest is kisebb. Az eredeti szabályozatlan…
Ez a hydroinfo fórumban is megállná a helyét. Gyönyörû meanderezõ folyó, természetes módon lefûzõdött holtágakkal. Szerintem a folyóvölgy lejtése a mi alföldi folyóinkéhoz képest is kisebb. Az eredeti szabályozatlan Tisza, vagy a Kõrös ennek a nyomába sem ér.
