Biztos, hogy nem nullát. A légnyomásnak nincs iránya, így a két oldali légoszlop hatása semmiképp sem "egyenlítené ki" egymást. Szerintem irdatlan nagy nyomás alakulna ki, pont úgy, mint a gázbolygók magjában. Hogy…
Biztos, hogy nem nullát. A légnyomásnak nincs iránya, így a két oldali légoszlop hatása semmiképp sem "egyenlítené ki" egymást. Szerintem irdatlan nagy nyomás alakulna ki, pont úgy, mint a gázbolygók magjában. Hogy aztán ezt hogyan számítják ki, az jó kérdés... ajánlom Nanovich kollégát.
Persze az sem mindegy, hogy mennyire számolunk a valós feltételekkel, mint pl. az odalenti hõmérséklet. Nem is beszélve a levegõt alkotó gázok kémiai ill. fázisátalakulásáról az extrém körülmények (p, T) mellett.
Hú de jó kérdés ez

Fogalmam sincs róla még második blikkre sem
Ilyen típusú problémáknál, ideális gázt feltételezve ugye kiindulhatnánk a hidrosztatikai egyensúlyra a dP/dr= -ró*g -ból. Csak sajnos itt a legnagyobb gond(om), hogy a g-t felbontva az integrálban r0-on belüli tömeget nem a ró sûrûségû közeg adja. Nyilván a csillagászatban nem léteznek ilyen inhomogén testek, szóval ezen még kicsit gondolkodnom kell. Vagy valami egyszerû dolog, amit már rég elfelejtettem. Bedobok egy kávét, oszt kigondolom