Köszi!
Tessék, a link:
Link
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Nem tudom, mennyire foglalkoznak az üggyel odaát, de szvsz ráférne az "öregecskedõ" GFS-re egy alapos, mindenre kiterjedõ felújítás. Úgy emlékszem, nemrég fel is tártak egy sor olyan hibát, melyeket célszerû volna…
Nem tudom, mennyire foglalkoznak az üggyel odaát, de szvsz ráférne az "öregecskedõ" GFS-re egy alapos, mindenre kiterjedõ felújítás.
Úgy emlékszem, nemrég fel is tártak egy sor olyan hibát, melyeket célszerû volna javítani.
Mindenesetre meglehetõsen optimistának tûntök a jövõt illetõen... Azt mondom: legyen igazatok!
Egyébként linket hogyan lehet itt beilleszteni? Ugyanis megtaláltam az elõrejelzés javulásának megtorpanását szemléltetõ diagramot. Köszi!
Csak elvileg, mert a felbontás növelésével (rácshálózat sûrítésével) egyre kisebb skálájú folyamatokat is le kell írnia a modellnek, amelyek a korábbi kisebb felbontásnál meg sem jelennek benne. Ehhez jelentõsen…
Csak elvileg, mert a felbontás növelésével (rácshálózat sûrítésével) egyre kisebb skálájú folyamatokat is le kell írnia a modellnek, amelyek a korábbi kisebb felbontásnál meg sem jelennek benne. Ehhez jelentõsen fejleszteni kell a modell fizikáját, ami meg igen bonyolult. Úgyhogy fel van adva a lecke...
tényleg nem láttam át annyira a dolgot, de logikus, amit mondotok. . Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív…
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív kevés helyen van, és nem is "gyakran" (naponta 1-2?). Ezen még biztosan lehetne sûríteni, javítani, ahogy Te is írtad… valami ilyesmire gondoltam én is.
Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.
Ha gyorsabban lefutnak a jelenlegi modellek, akkor lehet tovább fejleszteni õket, sûríteni a rácsot amin számolnak, elvileg attól pontosabbak lesznek.
Ha gyorsabban lefutnak a jelenlegi modellek, akkor lehet tovább fejleszteni õket, sûríteni a rácsot amin számolnak, elvileg attól pontosabbak lesznek.
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív…
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív kevés helyen van, és nem is "gyakran" (naponta 1-2?). Ezen még biztosan lehetne sûríteni, javítani, ahogy Te is írtad… valami ilyesmire gondoltam én is.
Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.
Itt egy ilyen diagram: http://www.emc.ncep.noaa.gov/gmb/STATS/html/aczrnmn4.html Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak…
Itt egy ilyen diagram:
Link
Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak információt (pl. szonda, mûhold, amdar).
A távérzékelés érezhetõen sokat dobott a déli félgömb elõrejelzéseinek pontosságán, aztán ahogy fejlõdött a technika, az északi félgömbön is sokat tudott javítani, ahol egyébként is sûrû volt a felszíni mérõhálózat. Ezt azt hiszem talán svadasz is írta régebben. Szerintem ebben is van még sok lehetõség.
A másik hogy a GFS pl. 50km körüli felbontással dolgozik az ECMWF már talán 25km körülivel.
A Moore-törvény kimondja, hogy egy chipen található tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, a processzorok egyre gyorsabbak/kisebbek lesznek, ami közvetve lehetõvé teszi az egyre kifinomultabb modellek futtatását.
Lehetséges szerintem is, de én is inkább a mérõállomások sûrítésére gondoltam, a mérések pontosítására nem nagyon lehet számítani (század °C pontosságú T-mérés? Nem hiszem…). De nem tudom, hogy mennyivel lesznek…
Lehetséges szerintem is, de én is inkább a mérõállomások sûrítésére gondoltam, a mérések pontosítására nem nagyon lehet számítani (század °C pontosságú T-mérés? Nem hiszem…). De nem tudom, hogy mennyivel lesznek pontosabbak a modellek. Lehet, hogy tényleg nem nagyon. (Én azt a diagramot egyébként nem láttam). Én azt mondom, hogy bízhatunk a fejlõdésben, leginkább a lassú, kis lépésekben történõ fejlõdésben.
Amit "sejtek", hogy az elsõdleges hibaforrások között van a kezdeti adatok rácspontokra interpolálása (a mûszeres hiba terjedése itt nagyon "kinyíló" hibatartományt okoz), amit viszont csakis a mérés pontosságának növelésével csökkenthetünk, ez lenne az igazi a fejlõdés szerintem.
Egy teljesen nem hozzáértõ hozzászólás: Nem lehet késõbb mûholdról "hõmérsékletet mérni", azaz valamilyen leképezéses módszerrel egy nagyfelbontású "hõtérképet" kapni? Persze a légrétegzõdés miatt ez nem egy könnyû…
Egy teljesen nem hozzáértõ hozzászólás: Nem lehet késõbb mûholdról "hõmérsékletet mérni", azaz valamilyen leképezéses módszerrel egy nagyfelbontású "hõtérképet" kapni? Persze a légrétegzõdés miatt ez nem egy könnyû feladat alapból, de van valamilyen fizikai vagy kivitelezhetõségi korlátja? Persze más idõjárási paraméter (szél, légnyomás) úgyszintén nagyon elképzelhetetlennek hangzik, de lehetelten is egyben? Persze a pontosság már más téma.
A legtöbb dologban egyet tudunk érteni, kivéve a "modellek nagy fejlõdésében". Meg nem mondom, hogy hol, de láttam egy diagrammot, ami kb. ötven esztendõre nyúlt vissza az idõben, s az idõjárás-elõrejelzés pontosságát…
A legtöbb dologban egyet tudunk érteni, kivéve a "modellek nagy fejlõdésében". Meg nem mondom, hogy hol, de láttam egy diagrammot, ami kb. ötven esztendõre nyúlt vissza az idõben, s az idõjárás-elõrejelzés pontosságát prezentálta.
Jól kivehetõ volt (mondhatni szignifikáns), hogy az utóbbi évtizedekben jelentõsen javult a prognózisok pontossága, ugyanakkor a legutolsó egy évtized során a javulás nagy mértékben lefékezõdött.
Véleményem szerint kizárólag a mérõhelyek számának (s fõként területi eloszlásának!) ésszerûsítésével lennénk képesek jelentõsebb fejlõdésre.
A Föld egyes területein igen sûrû a mérõhálózat. Amennyiben én lennék a "fõ-fõ", jónéhányat átcsoportosítanék olyan vidékekre, ahol ritkábbak a mérések (pl. óceánok, tengerek, ritkábban lakott és/vagy fejletlenebb térségek.)
Szerintem a közeljövõben már csupán apró lépéseket tehetünk elõre. Kívánom, hogy ne legyen igazam.
Mivel a mérések csak véges pontosságúak lehetnek, ezért biztosan létezni fog az az idõtáv, amely után az elõrejelzés pontossága egy adott szint alá csökken. Ezen lehet javítani: ha növeljük a pontosságot, és a…
Mivel a mérések csak véges pontosságúak lehetnek, ezért biztosan létezni fog az az idõtáv, amely után az elõrejelzés pontossága egy adott szint alá csökken. Ezen lehet javítani: ha növeljük a pontosságot, és a mérõhelyek sûrûségét, akkor az elõrejelzés pontossága is nõ. (Pl. késõbb és kevésbé megy szét a fáklya.)
Lényeg: Érdekes lenne végiggondolni (hibaszámítási módszerekkel nem is olyan nehéz, ha ismerjük a "képleteket", amik a modellekben "benne vannak"), hogy mi az, amit érdemes fejleszteni, és mi az, amit kevésbé. Biztos, hogy vannak, amik mérésének pontosítása jobban növeli az elõrejelzés pontosságát, mint másé, de ehhez nem értek. De biztos vagyok benne, hogy rengeteg lehetõség van még ezekben, és még nagy fejlõdése várható a modelleknek…
Modellezõ ! Én úgy tudom Dr. Illés László ( szül.: Pécs 1934 . ) legalább egy évvel ezelõtt súlyos betegség után elhunyt !
Modellezõ !
Én úgy tudom Dr. Illés László ( szül.: Pécs 1934 . ) legalább egy évvel ezelõtt súlyos betegség után elhunyt !
Köszi az infót. Valóban azt gondoltam, hogy a svájciak keze van a dologban :) Az ETA-t anno nagyon kedveltem, de most inkább az ARW jön be. Egyébként valóban nem könnyû a modellek sorsa, hiszen részben nem valós…
Köszi az infót. Valóban azt gondoltam, hogy a svájciak keze van a dologban
Az ETA-t anno nagyon kedveltem, de most inkább az ARW jön be.
Egyébként valóban nem könnyû a modellek sorsa, hiszen részben nem valós adatokból indulnak ki.
Amennyiben a Föld minden négyzetkilométerén lennének olyan mérõállomások, melyek legalább a legszükségesebb adatokat szolgáltatni tudnák, úgy a modellek is sokkal pontosabbak lennének...de azt hiszem, ezzel mindnyájan tisztában vagyunk.
Gondolom azzal is, hogy ennek megvalósulására semmi esély nincs. Még az ilyen-olyan válságok ellenére sem.
Az idõjárás-elõrejelzés határai sajnos meg vannak szabva. Ebben a tekintetben a jövõben radikális fejlõdésre nincs kilátás. SAJNOS....
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.). Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és…
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.).
Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és az ARW. Az elõbbit az NCEP az utóbbit az NCAR fejlesztette ki, tehát az nem a svájci egyetem saját modellje, de már olyan régóta futtatják, hogy összefonódott a két dolog.
Az egyes konfigurációk között nagy különbségek lehetnek, fõleg ha a dinamika különbözik, szóval a wrf teljesítményét úgy általában nem olyan egyszerû ránézésre megitélni.
Nagyon durván fogalmazva, az ARW MM5, az NMM pedig az ETA továbbfejlesztése, ha jól tudom.
A másik, hogy a GFS az NCEP modellje, nem értem hogy futtat ARW-t?
Ja, az AVN az Aviation rövidítése volt anno, utána nevezték át GFS-re, jól írtad.
Globális modellekbõl még van az ECMWF (~közép európai), és az Arpege (francia), meg még egy orosz, a WMC vagy mi, több nem jut az eszembe.
A T2m meghatározása azért is nehéz, mert szoros kapcsolatban van a talajmodellel, a talaj hõmérsékletével, nedvességtartalmával, erre télen még rájön a hóborítottság, meg hogy mennyire van átfagyva, a különbözõ rétegeinek milyen a hõmérséklete, stb.
Szóval nem egyszerû.
Ez a WMC modell ez mennyire tartozik a megbízhatóbbak közé?Még csak hallottam errõl a modellrõl,még azt se tudom,hol lehet megnézni...
Ez a WMC modell ez mennyire tartozik a megbízhatóbbak közé?Még csak hallottam errõl a modellrõl,még azt se tudom,hol lehet megnézni...
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.). Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és…
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.).
Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és az ARW. Az elõbbit az NCEP az utóbbit az NCAR fejlesztette ki, tehát az nem a svájci egyetem saját modellje, de már olyan régóta futtatják, hogy összefonódott a két dolog.
Az egyes konfigurációk között nagy különbségek lehetnek, fõleg ha a dinamika különbözik, szóval a wrf teljesítményét úgy általában nem olyan egyszerû ránézésre megitélni.
Nagyon durván fogalmazva, az ARW MM5, az NMM pedig az ETA továbbfejlesztése, ha jól tudom.
A másik, hogy a GFS az NCEP modellje, nem értem hogy futtat ARW-t?
Ja, az AVN az Aviation rövidítése volt anno, utána nevezték át GFS-re, jól írtad.
Globális modellekbõl még van az ECMWF (~közép európai), és az Arpege (francia), meg még egy orosz, a WMC vagy mi, több nem jut az eszembe.
A T2m meghatározása azért is nehéz, mert szoros kapcsolatban van a talajmodellel, a talaj hõmérsékletével, nedvességtartalmával, erre télen még rájön a hóborítottság, meg hogy mennyire van átfagyva, a különbözõ rétegeinek milyen a hõmérséklete, stb.
Szóval nem egyszerû.
Köszi a kiegészítést :) A GFS-ARW-n én is csodálkoztam, de több helyen láttam rá utalást. Az ECMWF-et pont azért nem soroltam a globális modellek közé, mivel "csak" európai.
Köszi a kiegészítést
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.). Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és…
A WRF tulajdonképpen nem is egy modell, hanem egy framework, többféle parametrizáció, séma beállítása lehetséges (mikrofizika, talajmodell, dinamika, stb.).
Jelenleg 2 dinamikai mag közül lehet választani, ez az NMM és az ARW. Az elõbbit az NCEP az utóbbit az NCAR fejlesztette ki, tehát az nem a svájci egyetem saját modellje, de már olyan régóta futtatják, hogy összefonódott a két dolog.
Az egyes konfigurációk között nagy különbségek lehetnek, fõleg ha a dinamika különbözik, szóval a wrf teljesítményét úgy általában nem olyan egyszerû ránézésre megitélni.
Nagyon durván fogalmazva, az ARW MM5, az NMM pedig az ETA továbbfejlesztése, ha jól tudom.
A másik, hogy a GFS az NCEP modellje, nem értem hogy futtat ARW-t?
Ja, az AVN az Aviation rövidítése volt anno, utána nevezték át GFS-re, jól írtad.
Globális modellekbõl még van az ECMWF (~közép európai), és az Arpege (francia), meg még egy orosz, a WMC vagy mi, több nem jut az eszembe.
A T2m meghatározása azért is nehéz, mert szoros kapcsolatban van a talajmodellel, a talaj hõmérsékletével, nedvességtartalmával, erre télen még rájön a hóborítottság, meg hogy mennyire van átfagyva, a különbözõ rétegeinek milyen a hõmérséklete, stb.
Szóval nem egyszerû.
A GFS-ARW-n én is csodálkoztam, de több helyen láttam rá utalást. Az ECMWF-et pont azért nem soroltam a globális modellek közé, mivel "csak" európai. Az AVN a GFS korábbi neve, illetve a GFS ennek a továbbfejlesztése. Az NMM a Basel-i Egyetem Európára vonatkozó regionális modellje 72 órára, lekérdezése a Meteoblue-n lehetséges. Az ARW önmagában nem áll meg, a…
Az AVN a GFS korábbi neve, illetve a GFS ennek a továbbfejlesztése. Az NMM a Basel-i Egyetem Európára vonatkozó regionális modellje 72 órára, lekérdezése a Meteoblue-n lehetséges. Az ARW önmagában nem áll meg, a jelentése Advanced Research, és több modell is futtaja, pl. GFS, NCEP, WRF, stb.
A globális modellek: GFS (amerikai), GME (német), UKMO (brit), JMA (japán), GEM (kanadai), NOGAPS (amerikai haditengerészet).
A T2m elõre 6 órára is nehéz; mondjuk van egy éjféli felszállás (00Z, ami most télen 1 óra). Az adatok feldolgozása eltart egy darabi, valamikor reggel 6 körül van kész - az elõre kijön 00Z idõponttal, benne a reggel 6-ra szólól T2m-rel, de addigra már változtak annyit a dolgok, hogy eltérések is lehetnek. A másik dolog a modellek algoritmusában és a Kárpát-medence sajátosságaiban keresendõ. Ugyanez érvényes a felhõzetre is. Amúgy a 800-900 m-en tetõzõ ködfelhõs idõjárás esetén a derült ég még igaz is, hiszen felette süt a Nap
Az AVN a GFS korábbi neve, illetve a GFS ennek a továbbfejlesztése. Az NMM a Basel-i Egyetem Európára vonatkozó regionális modellje 72 órára, lekérdezése a Meteoblue-n lehetséges. Az ARW önmagában nem áll meg, a…
Az AVN a GFS korábbi neve, illetve a GFS ennek a továbbfejlesztése. Az NMM a Basel-i Egyetem Európára vonatkozó regionális modellje 72 órára, lekérdezése a Meteoblue-n lehetséges. Az ARW önmagában nem áll meg, a jelentése Advanced Research, és több modell is futtaja, pl. GFS, NCEP, WRF, stb.
A globális modellek: GFS (amerikai), GME (német), UKMO (brit), JMA (japán), GEM (kanadai), NOGAPS (amerikai haditengerészet).
A T2m elõre 6 órára is nehéz; mondjuk van egy éjféli felszállás (00Z, ami most télen 1 óra). Az adatok feldolgozása eltart egy darabi, valamikor reggel 6 körül van kész - az elõre kijön 00Z idõponttal, benne a reggel 6-ra szólól T2m-rel, de addigra már változtak annyit a dolgok, hogy eltérések is lehetnek. A másik dolog a modellek algoritmusában és a Kárpát-medence sajátosságaiban keresendõ. Ugyanez érvényes a felhõzetre is. Amúgy a 800-900 m-en tetõzõ ködfelhõs idõjárás esetén a derült ég még igaz is, hiszen felette süt a Nap
Amennyiben beleszólhatok a fórumba... elõrejelzést ugyan nem készítek csak családnak, rokonoknak, ismerõsöknek, de egy barátom több regionális modellt is futtat a szám. gépén, én pedig kb. két esztendeje vizsgálom az…
Amennyiben beleszólhatok a fórumba... elõrejelzést ugyan nem készítek csak családnak, rokonoknak, ismerõsöknek, de egy barátom több regionális modellt is futtat a szám. gépén, én pedig kb. két esztendeje vizsgálom az elõrejelzett alapparamétereket és a megvalósult, azaz tényadatokat. (Részletes statisztikákkal rendelkezem ez ügyben.)
A következõ kérdéseim lennének:
Mi az ARW és mi az NMM, valamint mi az AVN rövidítés? Mi a különbség közöttük?
Szám szerint hány globális modell van, melyekre a regionális modellek épülhetnek?
Miért nem képesek a modellek 6 órával elõre sem "megjósolni" a T2m-t még csak nagyjából sem?
Miért nem képesek a modellek 6 órás idõtávlatból sem a várható felhõzetet elõrejelezni?
Miért vannak bajban a modellek, amennyiben a Kárpát-medencében ködfelhõzet ülepszik meg? (Pl. Wetterzentrale GFS Modellwetter derült idõt jelez, a tény pedig ködfelhõs idõjárás. Pedig ott szerepel, hogy a "fog"-ot is feltünteti.)
Nem értek ennyire a dologhoz, úgyhogy egész nyugodtan kijavíthattok, ha valamiben súlyosan tévedtem!
Köszönöm!
A dolog nyitja (vagy legalábbis magyarázata) ugyanaz, mint elõbb, azaz az inverziót a speciális medencei körülmények között "nem látja" a modell Sajnos ezt a regisztrációs dolgot nem fogom tudni áthidalni, 5 térképbõl meg nem látom értelmét, hogy grafikont csináljak. Így hát ECMWF úgy tûnik, nem igazán lesz rajta. Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye…
Sajnos ezt a regisztrációs dolgot nem fogom tudni áthidalni, 5 térképbõl meg nem látom értelmét, hogy grafikont csináljak. Így hát ECMWF úgy tûnik, nem igazán lesz rajta.
Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye oldalra?
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Csalódott vagyok.
Hiszen néha bejelentkeztetve hagy, néha nem, ez a hosszú kód, amit említettem, ez futásonként más, a c#-os WebControl object számára lehet, hogy nem is vagyok bejelentkezve, ki tudja, mennyi idõ után dob ki... Manuális beállítgatást pedig nem szeressük. Marad a wetterzentrale, vagy meteociel... de ott meg nincs ECM (vagyis csak 5 szmötyi térkép)...
Sajnos ezt a regisztrációs dolgot nem fogom tudni áthidalni, 5 térképbõl meg nem látom értelmét, hogy grafikont csináljak. Így hát ECMWF úgy tûnik, nem igazán lesz rajta. Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye…
Sajnos ezt a regisztrációs dolgot nem fogom tudni áthidalni, 5 térképbõl meg nem látom értelmét, hogy grafikont csináljak. Így hát ECMWF úgy tûnik, nem igazán lesz rajta.
Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye oldalra?
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Csalódott vagyok.
Hiszen néha bejelentkeztetve hagy, néha nem, ez a hosszú kód, amit említettem, ez futásonként más, a c#-os WebControl object számára lehet, hogy nem is vagyok bejelentkezve, ki tudja, mennyi idõ után dob ki... Manuális beállítgatást pedig nem szeressük. Marad a wetterzentrale, vagy meteociel... de ott meg nincs ECM (vagyis csak 5 szmötyi térkép)...
. Sajnos ezt a regisztrációs dolgot nem fogom tudni áthidalni, 5 térképbõl meg nem látom értelmét, hogy grafikont csináljak. Így hát ECMWF úgy tûnik, nem igazán lesz rajta. Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye…
Sajnos ezt a regisztrációs dolgot nem fogom tudni áthidalni, 5 térképbõl meg nem látom értelmét, hogy grafikont csináljak. Így hát ECMWF úgy tûnik, nem igazán lesz rajta.
Most mi értelme regisztrálni ilyen hülye oldalra?
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Csalódott vagyok.
Hiszen néha bejelentkeztetve hagy, néha nem, ez a hosszú kód, amit említettem, ez futásonként más, a c#-os WebControl object számára lehet, hogy nem is vagyok bejelentkezve, ki tudja, mennyi idõ után dob ki... Manuális beállítgatást pedig nem szeressük. Marad a wetterzentrale, vagy meteociel... de ott meg nincs ECM (vagyis csak 5 szmötyi térkép)...
De úgy van, csak ahoz regisztrálni kell az oldalon! Egyébként az ottani pontos ECMWF futás késõbb van kész sajnos, mint a meteocielen! De a regisztráció ingyenes http://www.wetter24.de/de/home/wetter/mein_wetter24.html…
De úgy van, csak ahoz regisztrálni kell az oldalon! Egyébként az ottani pontos ECMWF futás késõbb van kész sajnos, mint a meteocielen!
De a regisztráció ingyenes Link valahol itt megpróbálhatsz regisztrálni!
Ebben az a jó, hogy általában az utolsó 4 futást meg is õrzik... és ha már ilyen ügyesen gyártod a fáklya diagramokat, akkor idõnként az utolsó 4 egymást követõ fõfutásokat is elhelyezheted rajta, hátha valami jó tendencia kiderül belõle!
Sziasztok, Dolgoznám bele az ECMWF-et a fáklyába, de akkor annak a T850 adata most komolyan csak 72 órától, és csak 24 órás ugrásokban tekinthetõ meg, az is 8-10 órával a frissítés idõpontja után? A Wetter24.de oldalra…
Sziasztok,
Dolgoznám bele az ECMWF-et a fáklyába, de akkor annak a T850 adata most komolyan csak 72 órától, és csak 24 órás ugrásokban tekinthetõ meg, az is 8-10 órával a frissítés idõpontja után? A Wetter24.de oldalra gondolok... Azt hittem, 240 óráig 3-6 órás felbontással van, valahogy így emlékszem... Segítsetek!
Sziasztok, Dolgoznám bele az ECMWF-et a fáklyába, de akkor annak a T850 adata most komolyan csak 72 órától, és csak 24 órás ugrásokban tekinthetõ meg, az is 8-10 órával a frissítés idõpontja után? A Wetter24.de oldalra…
Sziasztok,
Dolgoznám bele az ECMWF-et a fáklyába, de akkor annak a T850 adata most komolyan csak 72 órától, és csak 24 órás ugrásokban tekinthetõ meg, az is 8-10 órával a frissítés idõpontja után? A Wetter24.de oldalra gondolok... Azt hittem, 240 óráig 3-6 órás felbontással van, valahogy így emlékszem... Segítsetek!
Igazából az elhelyezés módja érdekelne, miért pont oda stb. Ezen inkább egy anticiklon "peremhullámára" tették.
Igazából az elhelyezés módja érdekelne, miért pont oda stb. Ezen inkább egy anticiklon "peremhullámára" tették.
Bocs a triviális kérdésért. :÷i A "T" betû mit jelent ezeken a térképeken? Pl ott Dubrovnik mellett, a 24 órás csapadék maximumánál: http://www.wetterzentrale.de/pics/Rjma721.gif
Bocs a triviális kérdésért.
Nincs ezekben a futásokban vmi inter/extrapoláció? Azaz hogy pl egy mellékfutás nem csak a saccolt kiindulási adatokkal számol, hanem a 6 ,12, 18 órával azelõtti kiindulási adatok valamilyen súlyozásával is? Ez…
Nincs ezekben a futásokban vmi inter/extrapoláció? Azaz hogy pl egy mellékfutás nem csak a saccolt kiindulási adatokkal számol, hanem a 6 ,12, 18 órával azelõtti kiindulási adatok valamilyen súlyozásával is? Ez megmagyarázhatja a különbségek eltûnését.
Van egy elméleti teória, miszerint a fõfutások (00Z, 12Z) elv pontosabbak kéne, hogy legyenek, mint a mellékfutások (06Z, 18Z). A valóság és a verifikációk alapján az elmondható, hogy ez nem ilyen általános. Õszintén…
Van egy elméleti teória, miszerint a fõfutások (00Z, 12Z) elv pontosabbak kéne, hogy legyenek, mint a mellékfutások (06Z, 18Z).
A valóság és a verifikációk alapján az elmondható, hogy ez nem ilyen általános. Õszintén szólva hol egyik futás, hol másik jobb, általánosítani nem lehet, hogy melyik jobb - legalábbis általánosan.
Link
Ezen az oldalon a 4 napi futás verifikációja található.
Az elsõ táblázatban az anomália korrelációs érték és a négyzetes hiba érték látható 1., 2., ... 6. napra elõre az északi vagy déli hemiszférára vonatkozóan.
Elsõ napra:
Link
6. napra:
Link
Õszintén szólva egy ideje már lesem, folyton frissül és hát mikor éppen melyik a jobb. Az utóbbi idõszakban például a mellék futások jobbak.
Amit megállapíthatunk, hogy habár a fõfutásokban elv több adat van és több felszállási adat, mégsem jobbak általában a mellékfutásoknál.
Van egy elméleti teória, miszerint a fõfutások (00Z, 12Z) elv pontosabbak kéne, hogy legyenek, mint a mellékfutások (06Z, 18Z). A valóság és a verifikációk alapján az elmondható, hogy ez nem ilyen általános. Õszintén…
Van egy elméleti teória, miszerint a fõfutások (00Z, 12Z) elv pontosabbak kéne, hogy legyenek, mint a mellékfutások (06Z, 18Z).
A valóság és a verifikációk alapján az elmondható, hogy ez nem ilyen általános. Õszintén szólva hol egyik futás, hol másik jobb, általánosítani nem lehet, hogy melyik jobb - legalábbis általánosan.
Link
Ezen az oldalon a 4 napi futás verifikációja található.
Az elsõ táblázatban az anomália korrelációs érték és a négyzetes hiba érték látható 1., 2., ... 6. napra elõre az északi vagy déli hemiszférára vonatkozóan.
Elsõ napra:
Link
6. napra:
Link
Õszintén szólva egy ideje már lesem, folyton frissül és hát mikor éppen melyik a jobb. Az utóbbi idõszakban például a mellék futások jobbak.
Amit megállapíthatunk, hogy habár a fõfutásokban elv több adat van és több felszállási adat, mégsem jobbak általában a mellékfutásoknál.
http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=homepages&pid=numprog&pri=8&mpx=0 vagy http://www.mindentudas.hu/vissy/20030505vissy34.html?pIdx=7
Kösz! Lehet hogy furcsa lesz a kérdés... ...hogyan készülnek az elõrejelzési térképek (vagyis maguk az elõrejelzések)? Addig oké hogy beérkeznek a mért adatok. De innen hogyan tovább? Kiszámítja a következõ idõpontra az…
Lehet hogy furcsa lesz a kérdés... ...hogyan készülnek az elõrejelzési térképek (vagyis maguk az elõrejelzések)? Addig oké hogy beérkeznek a mért adatok. De innen hogyan tovább? Kiszámítja a következõ idõpontra az adatokat, majd abból az újabbat és így tovább? Illetve a számolás az hogyan is történik? Nem értem hogy a beérkezett "régi" (mért állomási illetve felszállási) adatokból hogyan lehet "sok száz" órára elõre "építkezni".
És még annyit hogy miért van sok-sok különbözõ modell? Más adatokból számolnak, vagy csak a pénz...?
http://209.85.129.132/search?q=cache:crbXtPGMpY4J:www.met.hu/omsz.php%3Falmenu_id%3Dhomepages%26pid%3Dnumprog%26pri%3D3%26mpx%3D0+aladdin+met.hu&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&client=firefox-a
