Itt egy ilyen diagram: http://www.emc.ncep.noaa.gov/gmb/STATS/html/aczrnmn4.html Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak…
Itt egy ilyen diagram:
Link
Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak információt (pl. szonda, mûhold, amdar).
A távérzékelés érezhetõen sokat dobott a déli félgömb elõrejelzéseinek pontosságán, aztán ahogy fejlõdött a technika, az északi félgömbön is sokat tudott javítani, ahol egyébként is sûrû volt a felszíni mérõhálózat. Ezt azt hiszem talán svadasz is írta régebben. Szerintem ebben is van még sok lehetõség.
A másik hogy a GFS pl. 50km körüli felbontással dolgozik az ECMWF már talán 25km körülivel.
A Moore-törvény kimondja, hogy egy chipen található tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, a processzorok egyre gyorsabbak/kisebbek lesznek, ami közvetve lehetõvé teszi az egyre kifinomultabb modellek futtatását.
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív kevés helyen van, és nem is "gyakran" (naponta 1-2?). Ezen még biztosan lehetne sûríteni, javítani, ahogy Te is írtad… valami ilyesmire gondoltam én is.

Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.