Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Csak egy kis képzelõerõ kell, és a városok máris a helyén vannak! Ettõl függetlenül az országhatárok tökéletes helyen vannak, az ECMWF nem lesz rossz modell ettõl, hogy Budapest majdnem Paks helyén van! (persze aláírom kicsit idegesítõ) 
Ugyanez volt az én elsõ gondolatom is.... Az ilyen vicces topographia bennem is komoly kétségeket ébreszt a modellel kapcsolatban.... :(
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97512 - 2008-12-23 06:34:06)
Ugyanez volt az én elsõ gondolatom is....
Az ilyen vicces topographia bennem is komoly kétségeket ébreszt a modellel kapcsolatban....
Hehe, Budapest elég vicces helyen van a térképen, számomra így máris egy nagy darab kuka az egész - akármilyen jó modell is.
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97511 - 2008-12-23 04:29:46)
Hehe, Budapest elég vicces helyen van a térképen, számomra így máris egy nagy darab kuka az egész - akármilyen jó modell is.
Hehe, Budapest elég vicces helyen van a térképen, számomra így máris egy nagy darab kuka az egész - akármilyen jó modell is.
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#97511 - 2008-12-23 04:29:46)
Hehe, Budapest elég vicces helyen van a térképen, számomra így máris egy nagy darab kuka az egész - akármilyen jó modell is.
Köszi a választ. Ezek szerint lehet, hogy a magyar nemzeti szolgálatnak is van saját aladin modellje ? Ha igen, akkor az - mint szülõ - miért nincs olyan sûrûségben kezelve mint a szlovákoknál ? (Most elmegyek,…
Köszi a választ.
Ezek szerint lehet, hogy a magyar nemzeti szolgálatnak is van saját aladin modellje ?
Ha igen, akkor az - mint szülõ - miért nincs olyan sûrûségben kezelve mint a szlovákoknál ?
(Most elmegyek, utánanézek mi az az aladin model...)
A nemzeti szolgálatok (jelen esetben a szlovák) aladin modellje a szülõ, annak kezelt kimeneteit látod.
A nemzeti szolgálatok (jelen esetben a szlovák) aladin modellje a szülõ, annak kezelt kimeneteit látod.
Ózdon élek és közben sûrûn lesem az eget. Az OMSZ elõrejelzései a környékemen Salgótarjánra, Kazincbarcikára, Egerre, Miskolcra érhetõek el. Itt:…
Ózdon élek és közben sûrûn lesem az eget.
Az OMSZ elõrejelzései a környékemen Salgótarjánra, Kazincbarcikára, Egerre, Miskolcra érhetõek el.
Itt: Link van Ózdra is, de az betûre azonos az Egerre kiadott elõrejelzéssel. Néha azért sikeres :-)
Jó ideje figyelgetem a GFS Link , tõlen kb 30 km-re DNy-ra lévõ rácspontra jelzett elõréjét is, ennek pontatlanságai már jóval kiszámíthatóbbak.
Mostanában vettem észre viszont, hogy a szlovák meteó szolgálat fejlesztett, és nem is kicsit. A nyáron még elég hézagos elõrejelzésüket annyira sûrítették, hogy már nemcsak Rimaszombatra, hanem a tõlem 10 km-re északra lévõ párszáz lakosú Rimaszécs helységre is van saját 10 napos prognózisuk. Link , (a BRATISLAVA alatti legördülõ listából lehet választani másik helységet)
A meglepõ, hogy Rimaszombat, Rimaszécs, Tornalja helységekre egyedi elõrejelzésük van, pedig ezek 30 km-en belül vannak.
A kérdésem az, hogy az általuk használt ECMWF modell mennyiben tér el a GFS-tõl és az OMSz által használttól ?
Van-e már valamilyen tapasztalat a modelljük beválása felõl? Én pár napja figyelem, egyelõre tetszetõs.
Jogos-e a bátorság, hogy ekkora felbontásban jeleznek elõre ?
Más, északi határszélen észlelõ kollegák véleménye is érdekelne.
. Arra gondoltam, hogy lehetne a Wetterzentrale vagy Meteociel térképeibõl környékünkre igény szerint összerakni ilyen-olyan grafikont (engem személy szerint zavar, hogy nem érhetõ el igényem szerint ez-az ). Így igaz, hogy csak egy újabb fáklyát kapunk, de esetleg rá lehet applikálni egy T925 fáklyát (van lebontva T925 térkép?), vagy épp más dolgokat összekapcsolni, esetleg szelet stb. ráilleszteni. Mittudomén archív fájlokból csinálni egy T850 grafikont Budapestre és a többi.Köszönöm, és elnézést...
Köszönöm, és elnézést...
A témát átteszem modell-iskolába. Maximum három napra, arra vannak nem véletlenül a rövid (72h) idõtávra dolgozó modellek.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58331 - 2008-12-16 17:09:07)
A témát átteszem modell-iskolába.
Maximum három napra, arra vannak nem véletlenül a rövid (72h) idõtávra dolgozó modellek.
Akár csak ez:http://91.121.93.17/pics/Rmgfs96sum.gif Van egyátalán olyan csapadékelõre amit érdemes nézegetni? Bocsánat ez nem ide való, át lehet tenni...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58330 - 2008-12-16 17:03:26)
Akár csak ez:Link
Van egyátalán olyan csapadékelõre amit érdemes nézegetni?
Bocsánat ez nem ide való, át lehet tenni...
A JMA csapadék szempontjából erõsen túlzó.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58327 - 2008-12-16 16:53:39)
A JMA csapadék szempontjából erõsen túlzó.
JMA csapitérképe péntekre: http://www.wetterzentrale.de/pics/Rjma724.gif Hát nem spórolta ki a csapadékot. :)
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58326 - 2008-12-16 16:46:16)
JMA csapitérképe péntekre: Link
Hát nem spórolta ki a csapadékot.
Hello! Tudod milyen térképet hiányolok? Olyat, ami az ENS adatokból úgy készül, hogy egy adott szinten, egy adott idõpontra elõre mondjuk színnel jelzi az adott koordinátájú rácspont hõmérsékleti, nyomási…
Hello!
Tudod milyen térképet hiányolok?
Olyat, ami az ENS adatokból úgy készül, hogy egy adott szinten, egy adott idõpontra elõre mondjuk színnel jelzi az adott koordinátájú rácspont hõmérsékleti, nyomási bizonytalanságát, az egy adott pontra vonatkozó adatok szórását.
Nem tudsz valami ilyesmit, esetleg nem lehet a mi GFS térképeinkhez hasonlóan elõállítani?
Üdv
Hello! Tudod milyen térképet hiányolok? Olyat, ami az ENS adatokból úgy készül, hogy egy adott szinten, egy adott idõpontra elõre mondjuk színnel jelzi az adott koordinátájú rácspont hõmérsékleti, nyomási…
Hello!
Tudod milyen térképet hiányolok?
Olyat, ami az ENS adatokból úgy készül, hogy egy adott szinten, egy adott idõpontra elõre mondjuk színnel jelzi az adott koordinátájú rácspont hõmérsékleti, nyomási bizonytalanságát, az egy adott pontra vonatkozó adatok szórását.
Nem tudsz valami ilyesmit, esetleg nem lehet a mi GFS térképeinkhez hasonlóan elõállítani?
Üdv
:) Én már nem is nagyon fûznék hozzá sokat, Koczkás elmondta a lényeget - köszönöm a "reklámot" ;) . A témával kapcsolatban hazai cikk a Légkör nem régiben megjelent számában található - itt le is lehet tölteni a…
Én már nem is nagyon fûznék hozzá sokat, Koczkás elmondta a lényeget - köszönöm a "reklámot".
A témával kapcsolatban hazai cikk a Légkör nem régiben megjelent számában található - itt le is lehet tölteni a légkört:
Link
Internetes webforrása pedig itt:
Link
A cikk végén elég sok külföldi szakirodalom is fel van sorolva.
Egy kis részlet a cikkbõl:
Az AMO vezetõ szerepet játszik a Száhel-övezet nyári szárazságainak megjelenésében, az atlanti hurrikánaktivitás több évtizedes változékonyságaiban (Goldenberg et. al, 2001; Zhang és Delworth, 2006), illetve hatással van az indiai nyári monszun csapadékmennyiség változására (Goswami et al., 2006) is, az elmúlt kétezer évre visszamenõleg kimutathatóan (Feng és Hu, 200
...
Andronova és Schlesinger (2000) hat globális éghajlati modellel végzett kísérleteik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a hõmérsékleti adatokban jelentkezõ 65-70 éves ciklusok a légkör és az óceán kölcsönhatásának eredményei, és azok külsõ kényszerek hatásai nélkül jönnek létre.
...
/ Fodor, Z. és Seres, A., T., 2008: Az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációja és hatásai az atlanti-európai térségre /
Vagyis az AMO szinte az egész északi-hemiszférára hatással van több évtizedes skálán és a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi a jelenséget.
Megpróbálok minden kérdésedre kitérni, kivéve amit már megválaszoltak jól :). A modellek bemenõ adatairõl lentebbi linkelésekbõl kaptunk már információt. Látható, hogy nem kevés adat - automata, vagy észlelõs adat,…
Megpróbálok minden kérdésedre kitérni, kivéve amit már megválaszoltak jól
A modellek bemenõ adatairõl lentebbi linkelésekbõl kaptunk már információt. Látható, hogy nem kevés adat - automata, vagy észlelõs adat, rádiószondás mérések, mûholdas mérések, közlekedési eszközök (hajók, repülõgépek) által szolgáltatott információk, stb... - az, ami bekerül.
Itt rögzítenék egy fontos információt. A fõfutások, amik 00 és 12 UTC-nél futnak. A 06, 18 UTC-s futásokat kvázi mellékfutásoknak is nevezhetnénk. A valós, beérkezõ, megfigyelt adatokból futott elõrejelzést nevezzük az operatív ( más néven determinisztikus ) futásnak. Az operatív futás gyengébb rácsfelbontáson való futását a kontrol futásnak.
Az NCEP központban folynak verifikációk - feltételezem ECMWF-nél is -, hogy éppen a 00, 06, 12, vagy 18 UTC-s futás fogta meg jobban a helyzeteket. Habár a felszállási adatok a fõfutásokban (00, 12 UTC) van jelen, mégis a 4 futás között - hosszabb távon vizsgálva - nincs kihegyezett különbség. Van amikor a fõfutások jobbak, van amikor nem.
Extrém esetekben természetesen az a legjobb, ha minél több adat jön be, különösen olyan területekrõl, ahol "akció" van. Például régebben megesett, hogy egy futásban benne volt egy viharciklon - mert éppen a képzõdõ ciklon területérõl jött egy rádiószondás felszállás, igaz a lufi kipukkant pár km magasan. Egy késõbbi futásban már nem volt felszállás és a viharciklon eltûnt a futásból - pedig valóban lett végülis.
Az adatokból elkészítik az analízis mezõket. Vagyis a modellek rácspontjaira interpolálják/kalkulálják a megfigyelési adatokat.
Több féle eljárás is lehet (ide még visszatérünk).
Az így készített analízis mezõbõl és a korábbi elõrejelzés analízis idõpontjára esõ elõrejelzésébõl készítik a kiindulási mezõt, amibõl indul az elõrejelzés.
Ugyebár lefut a futás, de jó lenne tudni mennyire bizonytalan a helyzet, a jövõ kép. Ezért van szükség az ensemble tagok kiszámítására, vagyis együttes elõrejelzés készítésére.
Ensembel elõrejelzés készítésének több módja, technikája van.
Két féle képpen kerülhet be hiba az elõrejelzésbe, ami bizonytalanná teheti az elõrejelzést. Egyik a méréskebõl származó hiba lehetõség, a másik a modellezés hibája.
A modell hibája származ hat abból, hogy ugye nem tudjuk tökéletesen leírni egyenletekkel a folyamatokat és a modellekben használt parametrizáció ( vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet fizikai egyenletekkel leírni, vagy valami törvény alapján kiszámolni, így azokra a megfigyelések, tapasztalatok alapján próbálnak valami általános egyenletet képezni, vagy hasonló...) is eltérõ lehet. Például van ilyen felhõfizikai meg olyan felhõfizikai parametrizáció. Származhat hiba, bizonytalanság abból is, hogy milyen közelítési módszert alkalmazunk az egyenletek megoldásánál. Jöhet eltérés abból is talán, hogy milyen idõlépcsõvel számoljuk az egyenleteket. Pl. ECMWF-nél 12 perces idõlépcsõvel végzik az integrálási számításokat, míg NCEP-nél 7,5 perc.
Látható, hogy az ensemble elõrejelzések készítésére több módszer is lehetséges. A multi-modell ensemble esetén az ensemble tagjait különféle modellekkel számolják ki.
Lehet multi-analízis ensemble, vagyis különbözõ eljárással készítik el a korábban említett analízis/kiindulási mezõket.
Készülhetnek ensemble tagok úgy is, hogy több különbözõ parametrizálási csomagot használnak. Vagyis változtatják a fizikai paramétereket.
A kanadaiak által alkalmazott GEM ensemle-knél pl hasonlóan járnak el. Ezen az oldalon az látható, hogy egyes perturbált tagok, ens tagok milyen fizikai parametrizációs csomagot tartalmmaznak:
Link
Lehet perturbált tagokat úgy is elõállítáani, hogy kezdeti perturbációkat származtatnak. Két eljárás ismert. Az egyik a szinguláris vektorok számításán alapuló módszer (ECMWF-ben így készül), a másik a breeding-módszer ("kitenyésztik" a legjobban elkülönülõket, cél, hogy a leginstabilisabb irányt keressék meg; NCEP-nél használatos). /Ezek részletezésétõl most eltekintenék lévén, hogy nekem magas ez, ebben más numerikus prognosztikában jártas személy tudna felvilágosítást adni, hogy is megy a breeding-módszer, illetve a másik./
A megfigyelések perturbálása során pedig az adatok összegyûjtése során a megfigyelt adatokat véletlenszerûen módosítják, úgy hogy jellemzõ mérési hibákra jellemzõ legyen.
Amint látható több eljárás is van a perturbációk készítésére.
Jelentõs deficit rövid távon az ENS átlag (vagyis ensemble tagok átlaga) és az operatív futások nincs, így, hogy pontosabb lenne a determinisztikus az inkább helyzettõl függ, mintsem általános lenne. Közép és hosszútávon és leginkább hosszútávon (3-5-7 napon túl) a determinisztikus helyett megbízhatóbb az ENS átlagot alkalmazni.
Link
Remélem sikerült választ adnom kérdésedre.
Mi az az "AMO"? (A szappanon kívül)
Mi az az "AMO"?
(A szappanon kívül)
.. Az AMO kapcsolatban áll az Egyesült Államok hidrológiai, hidrometeorológiai folyamataival (lefolyás, csapadék, stb.), a több évtizedes idõskálán visszatérõ óriási aszályokkal Észak- és Közép-Amerikában (Enfild et al., 2001; Schubert et al., 2004; Benson et al., 2007; Mendoza et al., 2007; Curtis, 200. Sutton és Hodson (2005) rámutatott arra, hogy az AMO fontos szerepet játszik, Észak-Amerika mellett, Európa nyári éghajlatának több évtizedes változásának alakításában is. Vizsgálatukkal érthetõbbé válik a múlt néhány éghajlatváltozása is. Ugyanakkor Li és Bates (2007) azt is igazolták, hogy az AMO Kína keleti részének téli középhõmérsékletére és csapadékviszonyaira is hat több évtizedes idõskálát tekintve. Mindezek mellett Minobe (1997) kapcsolatot fedezett fel az Aleutian-i alacsonynyomás néhány évtizedes ingadozása és az AMO között. A jelek szerint a Grönland-tenger jégkoncentrációjának és a magasabb, északi szélességek légnyomás ingadozásának több évtizedes oszcillációja is szinkronban áll az AMO-val (Venegas és Mysak, 2000). 
Atlantic Multidecadal Oscillation Több Évtizedes Atlanti Oszcilláció Az Atlanti vizek vízhõmérsekletének változása
Atlantic Multidecadal Oscillation
Több Évtizedes Atlanti Oszcilláció
Az Atlanti vizek vízhõmérsekletének változása
Mi az az "AMO"? (A szappanon kívül)
Mi az az "AMO"?
(A szappanon kívül)
Megpróbálok minden kérdésedre kitérni, kivéve amit már megválaszoltak jól :). A modellek bemenõ adatairõl lentebbi linkelésekbõl kaptunk már információt. Látható, hogy nem kevés adat - automata, vagy észlelõs adat,…
Megpróbálok minden kérdésedre kitérni, kivéve amit már megválaszoltak jól
A modellek bemenõ adatairõl lentebbi linkelésekbõl kaptunk már információt. Látható, hogy nem kevés adat - automata, vagy észlelõs adat, rádiószondás mérések, mûholdas mérések, közlekedési eszközök (hajók, repülõgépek) által szolgáltatott információk, stb... - az, ami bekerül.
Itt rögzítenék egy fontos információt. A fõfutások, amik 00 és 12 UTC-nél futnak. A 06, 18 UTC-s futásokat kvázi mellékfutásoknak is nevezhetnénk. A valós, beérkezõ, megfigyelt adatokból futott elõrejelzést nevezzük az operatív ( más néven determinisztikus ) futásnak. Az operatív futás gyengébb rácsfelbontáson való futását a kontrol futásnak.
Az NCEP központban folynak verifikációk - feltételezem ECMWF-nél is -, hogy éppen a 00, 06, 12, vagy 18 UTC-s futás fogta meg jobban a helyzeteket. Habár a felszállási adatok a fõfutásokban (00, 12 UTC) van jelen, mégis a 4 futás között - hosszabb távon vizsgálva - nincs kihegyezett különbség. Van amikor a fõfutások jobbak, van amikor nem.
Extrém esetekben természetesen az a legjobb, ha minél több adat jön be, különösen olyan területekrõl, ahol "akció" van. Például régebben megesett, hogy egy futásban benne volt egy viharciklon - mert éppen a képzõdõ ciklon területérõl jött egy rádiószondás felszállás, igaz a lufi kipukkant pár km magasan. Egy késõbbi futásban már nem volt felszállás és a viharciklon eltûnt a futásból - pedig valóban lett végülis.
Az adatokból elkészítik az analízis mezõket. Vagyis a modellek rácspontjaira interpolálják/kalkulálják a megfigyelési adatokat.
Több féle eljárás is lehet (ide még visszatérünk).
Az így készített analízis mezõbõl és a korábbi elõrejelzés analízis idõpontjára esõ elõrejelzésébõl készítik a kiindulási mezõt, amibõl indul az elõrejelzés.
Ugyebár lefut a futás, de jó lenne tudni mennyire bizonytalan a helyzet, a jövõ kép. Ezért van szükség az ensemble tagok kiszámítására, vagyis együttes elõrejelzés készítésére.
Ensembel elõrejelzés készítésének több módja, technikája van.
Két féle képpen kerülhet be hiba az elõrejelzésbe, ami bizonytalanná teheti az elõrejelzést. Egyik a méréskebõl származó hiba lehetõség, a másik a modellezés hibája.
A modell hibája származ hat abból, hogy ugye nem tudjuk tökéletesen leírni egyenletekkel a folyamatokat és a modellekben használt parametrizáció ( vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet fizikai egyenletekkel leírni, vagy valami törvény alapján kiszámolni, így azokra a megfigyelések, tapasztalatok alapján próbálnak valami általános egyenletet képezni, vagy hasonló...) is eltérõ lehet. Például van ilyen felhõfizikai meg olyan felhõfizikai parametrizáció. Származhat hiba, bizonytalanság abból is, hogy milyen közelítési módszert alkalmazunk az egyenletek megoldásánál. Jöhet eltérés abból is talán, hogy milyen idõlépcsõvel számoljuk az egyenleteket. Pl. ECMWF-nél 12 perces idõlépcsõvel végzik az integrálási számításokat, míg NCEP-nél 7,5 perc.
Látható, hogy az ensemble elõrejelzések készítésére több módszer is lehetséges. A multi-modell ensemble esetén az ensemble tagjait különféle modellekkel számolják ki.
Lehet multi-analízis ensemble, vagyis különbözõ eljárással készítik el a korábban említett analízis/kiindulási mezõket.
Készülhetnek ensemble tagok úgy is, hogy több különbözõ parametrizálási csomagot használnak. Vagyis változtatják a fizikai paramétereket.
A kanadaiak által alkalmazott GEM ensemle-knél pl hasonlóan járnak el. Ezen az oldalon az látható, hogy egyes perturbált tagok, ens tagok milyen fizikai parametrizációs csomagot tartalmmaznak:
Link
Lehet perturbált tagokat úgy is elõállítáani, hogy kezdeti perturbációkat származtatnak. Két eljárás ismert. Az egyik a szinguláris vektorok számításán alapuló módszer (ECMWF-ben így készül), a másik a breeding-módszer ("kitenyésztik" a legjobban elkülönülõket, cél, hogy a leginstabilisabb irányt keressék meg; NCEP-nél használatos). /Ezek részletezésétõl most eltekintenék lévén, hogy nekem magas ez, ebben más numerikus prognosztikában jártas személy tudna felvilágosítást adni, hogy is megy a breeding-módszer, illetve a másik./
A megfigyelések perturbálása során pedig az adatok összegyûjtése során a megfigyelt adatokat véletlenszerûen módosítják, úgy hogy jellemzõ mérési hibákra jellemzõ legyen.
Amint látható több eljárás is van a perturbációk készítésére.
Jelentõs deficit rövid távon az ENS átlag (vagyis ensemble tagok átlaga) és az operatív futások nincs, így, hogy pontosabb lenne a determinisztikus az inkább helyzettõl függ, mintsem általános lenne. Közép és hosszútávon és leginkább hosszútávon (3-5-7 napon túl) a determinisztikus helyett megbízhatóbb az ENS átlagot alkalmazni.
Link
Remélem sikerült választ adnom kérdésedre.
Köszönöm, meg szerintem más is.... Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban. A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet: - a mérési hálózat nem…
Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban.
A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet:
- a mérési hálózat nem illeszkedik tökéletesen a modell rácspontjaira
- léteznek mérési hibák
- a modellek és mérési rácspontok nem megfelelõ sûrûségének köszönhetõen gyakran rácspontok közötti, kis-skálájú folyamatokat nehéz megfogni
Ezért lettek kitalálva ugye a perturbációk, ami azt jelenti, hogy a legvalószínûbbnek tartott mérési analízist (kiindulási értéket), egy bizonyos hibahatáron belül újraszámolják, ebbõl kapja a GFS a 20 perturbált tagot.
Ha jól tudom, akkor a fõ és kontrol futás egy kiinduló adatból származik, csak a rácsfelbontás különbözik.
A 20 perturbált tag a kontrol futáshoz hasonlóan 1 fokos felbontással rendelkezik, de ezek már a meghatározott hibákkal számolnak.
Kérdezem én Svadasztól, hogy mi alapján számítják ki a hibahatárokat? Erre van egy külön szabály, ami állandó... vagy a helyzet bizonytalanságából adódóan valami egyenleteken keresztül ezek arányosan változnak a bizonytalansággal? (bár sejtem, hogy szerintem állandó határok vannak meg)
Ezt csak azért kérdezem, mert egy kiterjedt anticiklonban való mérések után interpolált adatok a rácspontra biztos tökéletesebbek, mint egy ciklon környezetében... ezért lehet egy anticiklonális környezetben nem olyan szélesek a hibahatárok...
Az eddig elmondottakból következik, hogy úgy rövid és középtávon mindenképpen a fõ és operatív futás a legpontosabb, ez ugye a sûrûbb rácsfelbontásnak is köszönhetõ, nameg annak, hogy ezt tekintik a legvalószínûbb kiindulási adatnak.
Remélem értitek mire gondolok....
A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele? A magassági folyamatokat pedig elõzõ futásokból kölcsönzik a számításokhoz? Mert ugye ilyenkor nincsenek felszállások...
Na szerintem elég kérdés..., de szeretnék mindent tökéletesen érteni!
Szerk.: Mégegy fontos kérdés... ugye szárazföldön sok a mérési pont, de óceánok felett mi a helyzet? A Föld jórészének víz a felszíne..., az óceánok feletti folyamatokat pontosan mi alapján számolják ki? Honnan jönnek az onnan bejövõ adatok?
."A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele?" Itt megnézheted miket tettek bele a legutóbbi futásba::…
"A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele?"
Itt megnézheted miket tettek bele a legutóbbi futásba::
Link
Itt pedig archívum, pl. most novemberrõl:
Link
Az ensembe elõrejelzésekrõl meg volt régebben egy jó cikk a Légkörben, ha érdekel majd elõkeresem.
Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban. A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet: - a mérési hálózat nem…
Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban.
A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet:
- a mérési hálózat nem illeszkedik tökéletesen a modell rácspontjaira
- léteznek mérési hibák
- a modellek és mérési rácspontok nem megfelelõ sûrûségének köszönhetõen gyakran rácspontok közötti, kis-skálájú folyamatokat nehéz megfogni
Ezért lettek kitalálva ugye a perturbációk, ami azt jelenti, hogy a legvalószínûbbnek tartott mérési analízist (kiindulási értéket), egy bizonyos hibahatáron belül újraszámolják, ebbõl kapja a GFS a 20 perturbált tagot.
Ha jól tudom, akkor a fõ és kontrol futás egy kiinduló adatból származik, csak a rácsfelbontás különbözik.
A 20 perturbált tag a kontrol futáshoz hasonlóan 1 fokos felbontással rendelkezik, de ezek már a meghatározott hibákkal számolnak.
Kérdezem én Svadasztól, hogy mi alapján számítják ki a hibahatárokat? Erre van egy külön szabály, ami állandó... vagy a helyzet bizonytalanságából adódóan valami egyenleteken keresztül ezek arányosan változnak a bizonytalansággal? (bár sejtem, hogy szerintem állandó határok vannak meg)
Ezt csak azért kérdezem, mert egy kiterjedt anticiklonban való mérések után interpolált adatok a rácspontra biztos tökéletesebbek, mint egy ciklon környezetében... ezért lehet egy anticiklonális környezetben nem olyan szélesek a hibahatárok...
Az eddig elmondottakból következik, hogy úgy rövid és középtávon mindenképpen a fõ és operatív futás a legpontosabb, ez ugye a sûrûbb rácsfelbontásnak is köszönhetõ, nameg annak, hogy ezt tekintik a legvalószínûbb kiindulási adatnak.
Remélem értitek mire gondolok....
A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele? A magassági folyamatokat pedig elõzõ futásokból kölcsönzik a számításokhoz? Mert ugye ilyenkor nincsenek felszállások...
Na szerintem elég kérdés..., de szeretnék mindent tökéletesen érteni!
Szerk.: Mégegy fontos kérdés... ugye szárazföldön sok a mérési pont, de óceánok felett mi a helyzet? A Föld jórészének víz a felszíne..., az óceánok feletti folyamatokat pontosan mi alapján számolják ki? Honnan jönnek az onnan bejövõ adatok?
Nem a futás vonala a különbség, hanem a felbontása. A fõfutás 180 óráig elvileg pontosabb mert 0,5 fokos rácsfelbontással dolgozik, és csak azután tér át 1 fokra. A többi futás beleértve a kontrollt és a 20 pertubáltat…
Nem a futás vonala a különbség, hanem a felbontása.
A fõfutás 180 óráig elvileg pontosabb mert 0,5 fokos rácsfelbontással dolgozik, és csak azután tér át 1 fokra.
A többi futás beleértve a kontrollt és a 20 pertubáltat az elsõ perctõl nagyobb felbontással, ezáltal elvileg pontatlanabb.
Sziasztok! Mi a különbség a fõ, -és a kontroll futásvonal között? http://www.wetterzentrale.de/pics/MS_1847_ens.png Ez van, én nem tudom, és tudni szeretném :D Elõre is köszi!
Sziasztok!
Mi a különbség a fõ, -és a kontroll futásvonal között?
Link
Ez van, én nem tudom, és tudni szeretném
Elõre is köszi!
Hogyhogy miért van különbség a Tmin és a Tmax között? Az egyik egy hat órás intervallum leghidegebb, a másik a legmelegebb értéke. Amikor esik, akkor vastag a felhõzet, kicsi a hõingás. Legalábbis szerintem :)
Hogyhogy miért van különbség a Tmin és a Tmax között? Az egyik egy hat órás intervallum leghidegebb, a másik a legmelegebb értéke. Amikor esik, akkor vastag a felhõzet, kicsi a hõingás. Legalábbis szerintem
http://91.121.93.17/wz/pics/MS_Budapest_avn.png Már volt kérdés, de miért is van "rés" a két T adat (Tmin Tmax) között? Valahogy mindig átugrom ezt a problémát, éjjel a hidegebbet, nappal a melegebbet veszem. Bezzeg…
Link
Már volt kérdés, de miért is van "rés" a két T adat (Tmin Tmax) között? Valahogy mindig átugrom ezt a problémát, éjjel a hidegebbet, nappal a melegebbet veszem. Bezzeg esõ+hó esetén nem nyílnak szét... Vagy egyik a Td?
Van egy amatõr oldal is a fáklya mibenlétérõl: http://usrin.tvn.hu/ens.html :)
Van egy amatõr oldal is a fáklya mibenlétérõl: Link
Van egy amatõr oldal is a fáklya mibenlétérõl: http://usrin.tvn.hu/ens.html :)
Van egy amatõr oldal is a fáklya mibenlétérõl: Link
Akkor már inkább egy szakmai oldalt ajánlok: OMSZ http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=homepages&pid=numprog&pri=6&mpx=0 :)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18574 - 2008-11-20 17:22:22)
Akkor már inkább egy szakmai oldalt ajánlok: OMSZ Link
És pl. ha tudom, hogy a 700 hPa-os szintre a jeges tenger-rõl jött a légtömeg (részecske), akkor ez mihez ad plusz infót? Hosszabb távú tendenciák elemzéséhez, vagy közvetlen elõrejelzésben is használható valamire, vagy…
És pl. ha tudom, hogy a 700 hPa-os szintre a jeges tenger-rõl jött a légtömeg (részecske), akkor ez mihez ad plusz infót? Hosszabb távú tendenciák elemzéséhez, vagy közvetlen elõrejelzésben is használható valamire, vagy egészen másra használják?
Gondolom a származási hely és a különbözõ légrétegeken való áhaladás alapján megállapítható a részecske és ezzel a légtömeg hõmérséklete és egyéb paramétere, másrészt pedig kimutathatóak a mezoskaláris áramlási rendszerek. Hahó, szakemberek, segítsetek rajtunk, halandókon Szerintem az olvasható le belõle, hogy a légrészecske honnan jön, ill. mely magasságban (azaz milyen nyomáson és milyen hõmérsékleten) mennyi idõt töltött el a megérkezéséig, ill. a megérkeztekor hol található. Azaz pl.…
Szerintem az olvasható le belõle, hogy a légrészecske honnan jön, ill. mely magasságban (azaz milyen nyomáson és milyen hõmérsékleten) mennyi idõt töltött el a megérkezéséig, ill. a megérkeztekor hol található. Azaz pl. megállapítható, hogy sarkvidéki, jeges-tengeri, atlanti vagy stb. területrõl jön-e.
Jópofa. :) És ebbõl igazából mit lehet megtudni? Az ábrát értem, az a kérdésem, hogy mire jó, mit tudnak a hozzáértõk ebbõl kihozni?
Jópofa.
És ebbõl igazából mit lehet megtudni? Az ábrát értem, az a kérdésem, hogy mire jó, mit tudnak a hozzáértõk ebbõl kihozni?
Ez: http://www2.wetter3.de/Animation_06_UTC/144_35.gif Mi micsoda rajta? Köszönöm.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18585 - 2008-11-20 17:35:52)
Ez:
Link
Mi micsoda rajta?
Köszönöm.
Ez: http://www2.wetter3.de/Animation_06_UTC/144_35.gif Mi micsoda rajta? Köszönöm.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18585 - 2008-11-20 17:35:52)
Ez:
Link
Mi micsoda rajta?
Köszönöm.
Köszi. 
