Az AVN a GFS korábbi neve, illetve a GFS ennek a továbbfejlesztése. Az NMM a Basel-i Egyetem Európára vonatkozó regionális modellje 72 órára, lekérdezése a Meteoblue-n lehetséges. Az ARW önmagában nem áll meg, a…
Az AVN a GFS korábbi neve, illetve a GFS ennek a továbbfejlesztése. Az NMM a Basel-i Egyetem Európára vonatkozó regionális modellje 72 órára, lekérdezése a Meteoblue-n lehetséges. Az ARW önmagában nem áll meg, a jelentése Advanced Research, és több modell is futtaja, pl. GFS, NCEP, WRF, stb.
A globális modellek: GFS (amerikai), GME (német), UKMO (brit), JMA (japán), GEM (kanadai), NOGAPS (amerikai haditengerészet).
A T2m elõre 6 órára is nehéz; mondjuk van egy éjféli felszállás (00Z, ami most télen 1 óra). Az adatok feldolgozása eltart egy darabi, valamikor reggel 6 körül van kész - az elõre kijön 00Z idõponttal, benne a reggel 6-ra szólól T2m-rel, de addigra már változtak annyit a dolgok, hogy eltérések is lehetnek. A másik dolog a modellek algoritmusában és a Kárpát-medence sajátosságaiban keresendõ. Ugyanez érvényes a felhõzetre is. Amúgy a 800-900 m-en tetõzõ ködfelhõs idõjárás esetén a derült ég még igaz is, hiszen felette süt a Nap
A dolog nyitja (vagy legalábbis magyarázata) ugyanaz, mint elõbb, azaz az inverziót a speciális medencei körülmények között "nem látja" a modell 
Köszi a választ!
Tehát a Kárpát-medence bizonyos téren -amennyiben jól értelmezem- "keményebb dió" a modelleknek...
Egyébként -ha megoszthatom tapasztalataimat-, a modellek leginkább T2m-ben gyengék. A csapadék-eloszlás nagyjából megfelelõ, a felhõzet mennyisége és milyensége elmegy, a wind 10m jó, de a hõmérséklet, az nem igazán tuti.
Modell és modell között is óriási különbségek vannak. A GFS, az MM5 és a WRF-NMM Hazánk szempontjából iszonyúan rossznak mutatkozik, ugyanakkor a WRF-ARW, az eta, az ALADIN, s az UM az alapparamétereket tekintve egyértelmûen kevésbé rosszak.
(Az NMM-et pedig -úgy tudom- Európára vonatkoztatva több napra elõre futtatják, de Közép-Európára valóban csak rövidtávon.)