Csak elvileg, mert a felbontás növelésével (rácshálózat sûrítésével) egyre kisebb skálájú folyamatokat is le kell írnia a modellnek, amelyek a korábbi kisebb felbontásnál meg sem jelennek benne. Ehhez jelentõsen…
Csak elvileg, mert a felbontás növelésével (rácshálózat sûrítésével) egyre kisebb skálájú folyamatokat is le kell írnia a modellnek, amelyek a korábbi kisebb felbontásnál meg sem jelennek benne. Ehhez jelentõsen fejleszteni kell a modell fizikáját, ami meg igen bonyolult. Úgyhogy fel van adva a lecke...
Talán ebbe futott bele a GFS még régebben (amikor 0.5° lett), de úgy látszik, nagyon sokat javult, ezen a télen meredeken felfelé ívelt a pontossága. 5 éve, amikor még elõször jártam itt a MetNet oldalakat, akkor még olyanokat hibázott a modell, amelyek ma már csak megrökönyödést váltanának ki. Persze az idõjárás örökké tartogatni fog meglepetéseket.
Ezzel a mûholdas méréssel csak az volt a célom, hogy ahonnan nincs adat, onnan mégiscsak jobb a pontatlan, mint az interpolált... S talán ez hozhatna nagy, ugrásszerû pontosság-növekedést az elõrejelzésekben. Persze a felszíni T és a T2m között néha sajna túl nagy az eltérés... Nem igazán a sûrûbb mérõhálózatban látnám a pontosság lehetõséges útvonalát.
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív…
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív kevés helyen van, és nem is "gyakran" (naponta 1-2?). Ezen még biztosan lehetne sûríteni, javítani, ahogy Te is írtad… valami ilyesmire gondoltam én is. 
Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.
A belinkelt diagram az 500 hPa-os szint magassága elõrejelzésének beválását mutatja. Sokkal nehezebb az utóbbi években fejleszteni felszínközeli paraméterek elõrejelzését, mint pl. 2 m-es hõmérséklet, szél,
csapadék...
Ha gyorsabban lefutnak a jelenlegi modellek, akkor lehet tovább fejleszteni õket, sûríteni a rácsot amin számolnak, elvileg attól pontosabbak lesznek.
Ha gyorsabban lefutnak a jelenlegi modellek, akkor lehet tovább fejleszteni õket, sûríteni a rácsot amin számolnak, elvileg attól pontosabbak lesznek.
Csak elvileg, mert a felbontás növelésével (rácshálózat sûrítésével) egyre kisebb skálájú folyamatokat is le kell írnia a modellnek, amelyek a korábbi kisebb felbontásnál meg sem jelennek benne. Ehhez jelentõsen fejleszteni kell a modell fizikáját, ami meg igen bonyolult. Úgyhogy fel van adva a lecke...
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív…
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív kevés helyen van, és nem is "gyakran" (naponta 1-2?). Ezen még biztosan lehetne sûríteni, javítani, ahogy Te is írtad… valami ilyesmire gondoltam én is.
Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.
Ha gyorsabban lefutnak a jelenlegi modellek, akkor lehet tovább fejleszteni õket, sûríteni a rácsot amin számolnak, elvileg attól pontosabbak lesznek.
Itt egy ilyen diagram: http://www.emc.ncep.noaa.gov/gmb/STATS/html/aczrnmn4.html Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak…
Itt egy ilyen diagram:
Link
Igazából a modellek szempontjából a felszíni (synop/metar) méréseknél fontosabbak azok, amik a légkör vertikális profiljáról is adnak információt (pl. szonda, mûhold, amdar).
A távérzékelés érezhetõen sokat dobott a déli félgömb elõrejelzéseinek pontosságán, aztán ahogy fejlõdött a technika, az északi félgömbön is sokat tudott javítani, ahol egyébként is sûrû volt a felszíni mérõhálózat. Ezt azt hiszem talán svadasz is írta régebben. Szerintem ebben is van még sok lehetõség.
A másik hogy a GFS pl. 50km körüli felbontással dolgozik az ECMWF már talán 25km körülivel.
A Moore-törvény kimondja, hogy egy chipen található tranzisztorok száma 18 havonta megduplázódik, a processzorok egyre gyorsabbak/kisebbek lesznek, ami közvetve lehetõvé teszi az egyre kifinomultabb modellek futtatását.
Köszi! Ezen a diagramon nem látom a fejlõdés megtorpanását (a déli félgömb gondolom azért torpant meg, mert "utolérte" az északit), és nem is várom a jövõben: tudtommal szondafelszállás az összes állomás közül relatív kevés helyen van, és nem is "gyakran" (naponta 1-2?). Ezen még biztosan lehetne sûríteni, javítani, ahogy Te is írtad… valami ilyesmire gondoltam én is.
Szerintem a számítógépek gyorsulása, fejlõdése nem sokat fog a modellek pontosításához hozzátenni, legfeljebb gyorsabban lefutnak a modellek, bár ezt annyira nem látom át.
Lehetséges szerintem is, de én is inkább a mérõállomások sûrítésére gondoltam, a mérések pontosítására nem nagyon lehet számítani (század °C pontosságú T-mérés? Nem hiszem…). De nem tudom, hogy mennyivel lesznek pontosabbak a modellek. Lehet, hogy tényleg nem nagyon. (Én azt a diagramot egyébként nem láttam). Én azt mondom, hogy bízhatunk a fejlõdésben, leginkább a lassú, kis lépésekben történõ fejlõdésben.
Amit "sejtek", hogy az elsõdleges hibaforrások között van a kezdeti adatok rácspontokra interpolálása (a mûszeres hiba terjedése itt nagyon "kinyíló" hibatartományt okoz), amit viszont csakis a mérés pontosságának növelésével csökkenthetünk, ez lenne az igazi a fejlõdés szerintem.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
