Mivel a mérések csak véges pontosságúak lehetnek, ezért biztosan létezni fog az az idõtáv, amely után az elõrejelzés pontossága egy adott szint alá csökken. Ezen lehet javítani: ha növeljük a pontosságot, és a…
Mivel a mérések csak véges pontosságúak lehetnek, ezért biztosan létezni fog az az idõtáv, amely után az elõrejelzés pontossága egy adott szint alá csökken. Ezen lehet javítani: ha növeljük a pontosságot, és a mérõhelyek sûrûségét, akkor az elõrejelzés pontossága is nõ. (Pl. késõbb és kevésbé megy szét a fáklya.)
Lényeg: Érdekes lenne végiggondolni (hibaszámítási módszerekkel nem is olyan nehéz, ha ismerjük a "képleteket", amik a modellekben "benne vannak"), hogy mi az, amit érdemes fejleszteni, és mi az, amit kevésbé. Biztos, hogy vannak, amik mérésének pontosítása jobban növeli az elõrejelzés pontosságát, mint másé, de ehhez nem értek. De biztos vagyok benne, hogy rengeteg lehetõség van még ezekben, és még nagy fejlõdése várható a modelleknek…
A legtöbb dologban egyet tudunk érteni, kivéve a "modellek nagy fejlõdésében". Meg nem mondom, hogy hol, de láttam egy diagrammot, ami kb. ötven esztendõre nyúlt vissza az idõben, s az idõjárás-elõrejelzés pontosságát prezentálta.
Jól kivehetõ volt (mondhatni szignifikáns), hogy az utóbbi évtizedekben jelentõsen javult a prognózisok pontossága, ugyanakkor a legutolsó egy évtized során a javulás nagy mértékben lefékezõdött.
Véleményem szerint kizárólag a mérõhelyek számának (s fõként területi eloszlásának!) ésszerûsítésével lennénk képesek jelentõsebb fejlõdésre.
A Föld egyes területein igen sûrû a mérõhálózat. Amennyiben én lennék a "fõ-fõ", jónéhányat átcsoportosítanék olyan vidékekre, ahol ritkábbak a mérések (pl. óceánok, tengerek, ritkábban lakott és/vagy fejletlenebb térségek.)
Szerintem a közeljövõben már csupán apró lépéseket tehetünk elõre. Kívánom, hogy ne legyen igazam.
