Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban. A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet: - a mérési hálózat nem…
Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban.
A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet:
- a mérési hálózat nem illeszkedik tökéletesen a modell rácspontjaira
- léteznek mérési hibák
- a modellek és mérési rácspontok nem megfelelõ sûrûségének köszönhetõen gyakran rácspontok közötti, kis-skálájú folyamatokat nehéz megfogni
Ezért lettek kitalálva ugye a perturbációk, ami azt jelenti, hogy a legvalószínûbbnek tartott mérési analízist (kiindulási értéket), egy bizonyos hibahatáron belül újraszámolják, ebbõl kapja a GFS a 20 perturbált tagot.
Ha jól tudom, akkor a fõ és kontrol futás egy kiinduló adatból származik, csak a rácsfelbontás különbözik.
A 20 perturbált tag a kontrol futáshoz hasonlóan 1 fokos felbontással rendelkezik, de ezek már a meghatározott hibákkal számolnak.
Kérdezem én Svadasztól, hogy mi alapján számítják ki a hibahatárokat? Erre van egy külön szabály, ami állandó... vagy a helyzet bizonytalanságából adódóan valami egyenleteken keresztül ezek arányosan változnak a bizonytalansággal? (bár sejtem, hogy szerintem állandó határok vannak meg)
Ezt csak azért kérdezem, mert egy kiterjedt anticiklonban való mérések után interpolált adatok a rácspontra biztos tökéletesebbek, mint egy ciklon környezetében... ezért lehet egy anticiklonális környezetben nem olyan szélesek a hibahatárok...
Az eddig elmondottakból következik, hogy úgy rövid és középtávon mindenképpen a fõ és operatív futás a legpontosabb, ez ugye a sûrûbb rácsfelbontásnak is köszönhetõ, nameg annak, hogy ezt tekintik a legvalószínûbb kiindulási adatnak.
Remélem értitek mire gondolok....
A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele? A magassági folyamatokat pedig elõzõ futásokból kölcsönzik a számításokhoz? Mert ugye ilyenkor nincsenek felszállások...
Na szerintem elég kérdés..., de szeretnék mindent tökéletesen érteni!
Szerk.: Mégegy fontos kérdés... ugye szárazföldön sok a mérési pont, de óceánok felett mi a helyzet? A Föld jórészének víz a felszíne..., az óceánok feletti folyamatokat pontosan mi alapján számolják ki? Honnan jönnek az onnan bejövõ adatok?
