Modell-iskola

Szakmai témák 1 013 hozzászólás
#121
zeee írta #120

És pl. ha tudom, hogy a 700 hPa-os szintre a jeges tenger-rõl jött a légtömeg (részecske), akkor ez mihez ad plusz infót? Hosszabb távú tendenciák elemzéséhez, vagy közvetlen elõrejelzésben is használható valamire, vagy…

Hm, erre már csak tippem van nevet Gondolom a származási hely és a különbözõ légrétegeken való áhaladás alapján megállapítható a részecske és ezzel a légtömeg hõmérséklete és egyéb paramétere, másrészt pedig kimutathatóak a mezoskaláris áramlási rendszerek. Hahó, szakemberek, segítsetek rajtunk, halandókon nevet
#120
Nyuli írta #119

Szerintem az olvasható le belõle, hogy a légrészecske honnan jön, ill. mely magasságban (azaz milyen nyomáson és milyen hõmérsékleten) mennyi idõt töltött el a megérkezéséig, ill. a megérkeztekor hol található. Azaz pl.…

És pl. ha tudom, hogy a 700 hPa-os szintre a jeges tenger-rõl jött a légtömeg (részecske), akkor ez mihez ad plusz infót? Hosszabb távú tendenciák elemzéséhez, vagy közvetlen elõrejelzésben is használható valamire, vagy egészen másra használják?
#119
zeee írta #105

Jópofa. :) És ebbõl igazából mit lehet megtudni? Az ábrát értem, az a kérdésem, hogy mire jó, mit tudnak a hozzáértõk ebbõl kihozni?

Szerintem az olvasható le belõle, hogy a légrészecske honnan jön, ill. mely magasságban (azaz milyen nyomáson és milyen hõmérsékleten) mennyi idõt töltött el a megérkezéséig, ill. a megérkeztekor hol található. Azaz pl. megállapítható, hogy sarkvidéki, jeges-tengeri, atlanti vagy stb. területrõl jön-e.
#105
svadasz írta #104

Trajektória számítás - visszafelé - eredménye. (Backward trajectory) Vagyis azt számolják ki, hogy Münchenbe milyen útvonalon érkezne egy részecske a különbözõ szinteken (950, 850 és 700 hPa-on), ha 7 nappal korábbról…

Jópofa. nevet

És ebbõl igazából mit lehet megtudni? Az ábrát értem, az a kérdésem, hogy mire jó, mit tudnak a hozzáértõk ebbõl kihozni?