Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 518 hozzászólás
#35 667
Gábrusz írta #35 666

Szervusztok! Aktivizálódnak a hollók. Erre összel utoljára 2016-ban volt példa, amikor rendkívül kemény tél következett. Igaz, akkor emellett legalább tucatnyi csapatba is verődtek. Meglátjuk, meddig tart ez az…

Szervusz!

Vihetem az állomást akkor? Jól ellenne a hollókkal.
#35 666
Szervusztok!
Aktivizálódnak a hollók. Erre összel utoljára 2016-ban volt példa, amikor rendkívül kemény tél következett. Igaz, akkor emellett legalább tucatnyi csapatba is verődtek. Meglátjuk, meddig tart ez az aktivitásuk, és hogyan alakul majd az időjárás.
#35 665
A szelídgesztenye  sok káliumot igényel,  ezt   a szikes öntéstalajokon megkapja.  Dolomiton  nehezebben  jut hozzá.
Ameddig tudtam  szórni  fahamuval  a szelídgesztenyénk  koronacsurgóját,  növögetett;  aztán egy évet ki kellett hagyni,  elpusztult.
Solymáron aleurit van,  szép  vörös agyag,  dolomitra települt.  Amikor kivettem  a fát,  a gyökere egy az egyben az ültetőgödör széléig nőtt,  és se tovább...
Van olyan  dolomit,  ami sok kovát tartalmaz. Ez megvariálhatja  a növények tápanyagellátását...
A szomszédban,  Solymáron is van  szelídgesztenye, termő,  egészséges.  A titkát nem  tudom...
Érd
#35 664
bölke írta #35 662

Érden asszem van Szarmata mészkő, kiscelli agyag, meg talán dolomit is, sőt homokkő is, persze meg kéne nézni egy ilyen térképet, ebből az agyagon és homokkövön jobb eséllyel lehet talán szelídgesztenye, de gondolom ez…

Szarmata mészkő a leginkább jellemző nálunk.
Az előző helyen (innen légvonalban kb 6-700m) már 1 ásónyom mélyen tömegével voltak a 3-10 cm méretű rücskös mészkő darabok.
Most úgy néz ki, hogy egy valamennyire feltöltött kis völgyszerű mélyedésbe költöztünk (ami tempósan lejt DDK felé, ezért hálistennek nem ül bele a hideg), amit pluszban még az előző tulaj idehordatott termőfölddel is megturbózott.  Most amikor ültettem a kákit meg az indián banánokat, még 60-70 cm mélyen sem nagyon volt mészkő, hálistennek.
Úgyhogy szerintem nem rosszak az esélyek. Egyébként minden fa nő itt ezerrel, mint a bolond, nem győzőm majd kivagdosni őket vidám A 8-9 évesek már mind szép nagyok.

Ahol nagyobb, idősebb szelídgesztenyék vannak a környéken (van köztük 8-10m magas is, legalább 20-25 évesek lehetnek alsó hangon), ott sem hinném, hogy eltérő talaj lenne, mert kb. egy magasságban (tszf) a domboldalban vannak azok is. Sőt van, ami kifejezetten meredek domboldal felső részén, szerintem ott elég közel van a felszínhez a szikla.
Velence
#35 662
Donnie írta #35 658

Érdekes, hogy Érden nem savanyú a talaj, sőt alighanem meszes is (csak egy nagy mészkősziklán van a fél város), mégis egy rakás szép nagy, termő szelídgesztenye van szerte a városban. Ebben bízom én is...

Érden asszem van Szarmata mészkő, kiscelli agyag, meg talán dolomit is, sőt homokkő is, persze meg kéne nézni egy ilyen térképet, ebből az agyagon és homokkövön jobb eséllyel lehet talán szelídgesztenye, de gondolom ez nem azt jelenti, hogy széthalnának a meszes talajon is eme fák, csak "szenvedősebbek"..? Apósomnál Szeged környékén 10 év alatt nőt fél métert a fa, aztán behalt (Ott talán enyhén szikesedő öntéstalaj van), de mondom, nem gondolnám, hogy a talaj 100%-osan predesztinálja a sorsát, mert akkor kicsit más lenne hazánk növényzeti térképe is.  
Ajka
#35 661
bölke írta #35 648

Én úgy tudom, át tudják valahogy fúrni a zacsit, én már láttam fúrt lyukakat zacskókon... Most kapaszkodj meg, én tudod hol láttam molylárvát? A kerti medencémhez használt tömény klórtablettás doboz teteje alatt...azért…

A peték hogy fúrják be magukat a zacskóba? Esetleg a lárvák kifelé... nevet
#35 660
bölke írta #35 657

Lehet, de az is probléma lehet ez esetben, hogy a szelídgesztenye a savanyú talajt szereti, ha jól tudom, és Nálad szerintem inkább semleges lehet, vagy enyhén bázikus a Keszthelyi hg. triász mészkője és dolomitja miatt.

Szarvason a környékünkön erősen meszes, szikes öntéstalajunk van, a szelídgesztenyék egészségesek, diófa méretűek és nagyon jól teremnek.

Betegségek: Más a sérült és más a beteg fa. Derékba törsz egy egészséges facsemetét, lejjebb kihajt és nő, mint a veszedelem. Egyre kell figyelni, hogy az oltás feletti hajtást hagyd meg új törzsnek.

Egy beteg, "macskacukros" törzsű őszi, vagy kajszi csemetét, fát úgy kell kivágni, hogy ami metszőollót, fűrészt, fejszét használtál a kivágásánál, fertőtleníteni kell (Hypó), hogy később más fákra ne vidd át. Választási lehetőséged csak abban van, hogy a szerszámaidat, vagy a fáidat eszi meg a fene.

A kertész egyszeregy szerint tavasszal ne ültess, másodosztályú csemetét ne ültess, inkább várj egy fél évet. A beteg fát vágd ki, és égesd el minél előbb, aztán pótold az előzőek figyelembe vételével.
#35 659
bölke írta #35 657

Lehet, de az is probléma lehet ez esetben, hogy a szelídgesztenye a savanyú talajt szereti, ha jól tudom, és Nálad szerintem inkább semleges lehet, vagy enyhén bázikus a Keszthelyi hg. triász mészkője és dolomitja miatt.

Igen itt valszeg gyengén lúgos a talaj.

Lujó: volt egy almafám (Pórszombatról vmi régi magyar fajta), első évbe szépen nőtt (a 4 kis almafám közül a legszebben), aztán a következő 2 évben alig-alig, eléggé lebetegedett. Tavaly ősz elején (asszem még az oltott részből) hozott egy új hajtást, ami nagyon nőtt, a régit még akkor meghagytam. Idén tavasszal a régiről csak a hajtásokat szedegettem le, viszont az új hajtás nőtt vagy 1 métert, ha így nő, akkor 2 év múlva meglesz az első termés.
Itt nálunk meglehetősen szar a talaj, időt kell adni a növényeknek (fent agyag, alatta löszös talaj, minimális humusszal; ráadásul kukoricaföld vót).
Érd
#35 658
bölke írta #35 657

Lehet, de az is probléma lehet ez esetben, hogy a szelídgesztenye a savanyú talajt szereti, ha jól tudom, és Nálad szerintem inkább semleges lehet, vagy enyhén bázikus a Keszthelyi hg. triász mészkője és dolomitja miatt.

Érdekes, hogy Érden nem savanyú a talaj, sőt alighanem meszes is (csak egy nagy mészkősziklán van a fél város), mégis egy rakás szép nagy, termő szelídgesztenye van szerte a városban.
Ebben bízom én is...
Velence
#35 657
Amanita írta #35 655

5 év alatt (a többi fához képest, kivéve 2 körtét, meg 1 cserkót) alig nőttek. Plusz tafrina, illetve az egyik elkezdett nagyon gyantásodni, azaz orrán-száján folyik belőle a gyanta mostanában a törzsén:S Elvileg kuka,…

Lehet, de az is probléma lehet ez esetben, hogy a szelídgesztenye a savanyú talajt szereti, ha jól tudom, és Nálad szerintem inkább semleges lehet, vagy enyhén bázikus a Keszthelyi hg. triász mészkője és dolomitja miatt.
#35 656
Amanita írta #35 655

5 év alatt (a többi fához képest, kivéve 2 körtét, meg 1 cserkót) alig nőttek. Plusz tafrina, illetve az egyik elkezdett nagyon gyantásodni, azaz orrán-száján folyik belőle a gyanta mostanában a törzsén:S Elvileg kuka,…

A beteg fát nem szabad sajnálni, ki kell vágni. Sosem éri utol az egészségest és fertőzheti a többit. Ültess helyette (de nem a helyére) újat.
#35 655
Kaszabubu írta #35 653

Pedig az áprilisi-(márciusi ) hideg tavasz miatt volt ez a késés. Itt Szegeden is az április csapnivaló volt, lásd havi átl. min. 5 fok, max. pedig épphogy 10 fok. Ez márciusnak felelne meg.…

5 év alatt (a többi fához képest, kivéve 2 körtét, meg  1 cserkót) alig nőttek. Plusz tafrina, illetve az egyik elkezdett nagyon gyantásodni, azaz orrán-száján folyik belőle a gyanta mostanában a törzsénzavarban Elvileg kuka, gyakorlatilag kap majd komposztot és kitalálja hogy mit kezd velenevet


Bölkének:
Itt a szelídgesztenye levelei szoktak nyár közepére (az újak) kifehéredni és kicsik maradni (lehet ez is vashiány, úgy tudom neki is kell). Ami biztos, hogy nem nitrogén-hiány, mert a szomszéd levágott füve nem hozza rendbe. Olyankor mindig szólok a gyerekeknek (a fiúknak), hogy segítsenek már a fának és néha én is besegítek laza Na ez 2-3 hét alatt teljesen helyreteszi, utána gyönyörű nagy zöld új levelei nőnek.
Szeged
#35 653
Amanita írta #35 649

A barack nem lehet, hogy a hideg tavasz miatt ért később? Nálunk sokminden 1 hónappal lemaradt (mármint ami nem fagyott el). Igen, a gyerekeknek ültetett fát nem jó jel kivágni (sem). Kicsit ide (is) kapcsolódik az…

Pedig az áprilisi-(márciusi ) hideg tavasz miatt volt ez a késés. Itt Szegeden is az április csapnivaló volt, lásd havi átl. min. 5 fok, max. pedig épphogy 10 fok. Ez márciusnak felelne meg.
file:///C:/Users/HJ%C3%A1nos/Documents/202104Szeged.pdf
A sárga és öszi barack meleg kedvelő , ne feledjük. szegyenlos

Az idézet;
"Mindenesetre én most megpróbálom 2 már szinte haldokló 5 éves őszivel, majd kiderül"  - ez mit takar? Egy 5 éves őszibarack épp attól kezd bebolondulni termésügyileg.. Ott valami  alapjába vett " gyökérzóna tápellátása" fejezet hiányzik.  Szóval  már az ültetéskor Min . 70x70x70 gödröt elő kell készíteni, megágyazni a  gyümi fának. Na akkor kell a komposztot egy 10-20 kiló érett trágyával kibékíteni, várni betemetés után 2-3 hónapot, és mehet az új jövevény a helyére.kacsint

Velence
#35 652
Amanita írta #35 649

A barack nem lehet, hogy a hideg tavasz miatt ért később? Nálunk sokminden 1 hónappal lemaradt (mármint ami nem fagyott el). Igen, a gyerekeknek ültetett fát nem jó jel kivágni (sem). Kicsit ide (is) kapcsolódik az…

Igen, az biztos, hogy a nagyon hideg májust tulajdonképpen nem hozta be a brutál meleg júni-júli sem, talán azért, mert száraz is volt. (?), meg lehet, sokat számít az "értékes" május milyensége egy tenyészidőszakban? Fene tudja.

Másik témához: Én még azt vettem észre, hogy a + vas adagolása után pl. a levél sárgulás (nyári) megszűnik, vagy legalább is rengeteget segít (ezt az őszinél vettem észre leginkább). Egy növényvédelmis fickó mondta, hogy ezen a környéken a talaj olyan, hogy a növények nehezebben tudják felvenni a vasat az összetétel miatt, tehát, ez lehet, hogy másutt nem akkora probléma...
Velence
#35 651
Lujó írta #35 634

Az NVH18 képein szereplő szilva fajtája : Ageni. Óriási a cukortartalma, cukrozni a cefréjét felesleges, magától is ad 15 litert 100 literje. Nem piacképes, mert a zemberek agyában az a beszűkült elképzelés alakult ki a…

Sajnos ez hasonló, mint egy békési dinnyefajta esetében (ami a kedvencem), aminek a bele "csak" halvány piros, ezért nem vették, én persze vittem, mert elképesztően roppanós, fröcsögős, és kellemesen édes volt, 5* osztályzatú. Sajnos le kellett cserélniük más fajtára, mert a sok gyökérnek nem felelt meg...
Érd
#35 650
Srácok, nem jó fórum, ezt mind az agroba kellett volnanevet
Amúgy érdekes tippek, rengeteg jó minőségű komposztom van, megfontolandó, hogy mit csináljak vele.
Az egy szem paradicsom-magaságyás nem tudja mindet elnyelni, már annyi van nevet
#35 649
bölke írta #35 647

Na érdemes volt öntöznöm az almafát a nyáron is, sőt, még az esős időben is a felesleges vizet a kádból oda, meg a fűzfa alá locsoltuk, elképesztően lédús., "fröcskölős" almákat szedegetünk. A paradicsom amilyen…

A barack nem lehet, hogy a hideg tavasz miatt ért később? Nálunk sokminden 1 hónappal lemaradt (mármint ami nem fagyott el).
Igen, a gyerekeknek ültetett fát nem jó jel kivágni (sem).

Kicsit ide (is) kapcsolódik az utoljára 20+ éve olvasott Kertészkedés mérgek nélkül című könyv tartalma, amin most újfent meglepődtem:
Azt írja Alwin Seifert, hogy (sok-sok példával illusztrálva) jó minőségű komposzttal egészségesek lettek a növényei, nem (vagy csak nagyon kevés) károsító volt rajtuk. Konkrétan nem bántották a növényeket a bogarak, gombák, stb-k. Míg számos példát ír, hogy a szomszédban trágyázott, műtrágyázott növényeket igen! Illetve a termés minősége, eltarthatósága is lényegesen jobb lett.
Fákhoz azt javasolja, hogy alá kell teríteni a komposztot nem túl vastagon és ezt száraz fűvel takarni, hogy ne tudjon nagyon kiszáradni, kb 3 évet ír, amíg egy fa rendbejön (ha jó emlékszemnevet). Mindenesetre én most megpróbálom 2 már szinte haldokló 5 éves őszivel, majd kiderülnevet

Ha már írok: itt sokminden elfagyott, lett némi alma (még új fáról), cseresznye, nemrég letermett (először) az indián banán. Érdekes íze van, nem banán és ananász között, ahogy írják, inkább avokádó és mangó közötti, avokádónál lágyabb állaggal és a finom íze mellett egy kissé büdös is. (van néhány mag, ha valakit érdekel, free). Na meg érnek a pirosbogyós ezüstfák is már vagy 1,5 hónapja, azokban nem lehet csalódni.vidám
Velence
#35 648
SkyBlueSky írta #35 635

Miután a Beszterceit nekem is ki kellett vágnom, az utóbbi pár évben Stanleyből csináltam lekvárt. Nemrég ettük meg az utolsó üveggel a 2017-es szezonból. Cukor és tartósítószer nélkül főzöm 13 órán keresztül, ahogy…

Én úgy tudom, át tudják valahogy fúrni a zacsit, én már láttam fúrt lyukakat zacskókon...
Most kapaszkodj meg, én tudod hol láttam molylárvát? A kerti medencémhez használt tömény klórtablettás doboz teteje alatt...azért odaszagoltam, és bizony jócskán érződött a klór, úgyhogy érdekes perverziója volt a példánynak, aki odarakta a petét...
Velence
#35 647
Na érdemes volt öntöznöm az almafát a nyáron is, sőt, még az esős időben is a felesleges vizet a kádból oda, meg a fűzfa alá locsoltuk, elképesztően lédús., "fröcskölős" almákat szedegetünk. 
A paradicsom amilyen nyögve-nyelősen indult, olyan jó lett, még most is szedegetjük a koktélokat, a nagyok már leértek, a zöldek már nyilván nem fognak beérni. Lehet, az is segített, hogy nem betegedtek most meg, hogy meghagytam a gazt alatta, azt nyírtam tulajdonképpen, és egy egybefüggő sűrű gaz-fű kombó szőnyeg jött létre, így valószínűleg nem fertőződött alulról a pari, sőt még felülről is mertem így locsolni. Május végén és a júli elejei nagyobb eső előtt azért adtam neki egy champion gombaölőt, de azóta nem, úgyhogy szerintem ez a "gyepszőnyegnek" köszönhető.
Poloska viszont van bőven, azt naponta kell szedegetni, mert ha nem, akkor elindul a gebasz.
Cukkini is több volt, a petrezselyem is fasza, a bogyósok is jól teljesítettek, úgyhogy összességében elégedett vagyok, a sárgabari is megmenekült a csonkolások után, de idén muszáj lesz a lemosó, meg majd az enyhébb téli napok valamelyikén is, mert úgy látszik a minilia nem adja fel.

A meteor és kántorjánosi kivágásán gondolkodom, mert azok nem teremnek jól, meg azoknál is mindig van monília.. csak azok a gyerekeknek lettek ültetve, és az asszony szerint rossz üzenete lenne, meg a gyerekek sem akarják a kiszedését...

Egy érdekesség: A sárgabarit még augusztus közepén is szedtük..ilyet nem is hallottam még...igaz a cseri árnyékában van félig, na de akkor is...lehet, hogy a moníliás fertőzés miatt is késett a beérés? Létezik?
Ajka
#35 639
pali írta #35 638

Meg volt az első gombászás. Csak őzlábat találtunk, mindjárt ki is rántottuk tárcsán. Rántva verhetetlen, szerintem csak a pöfi vetekszik vele!) Ami a többi gombát illeti, zéró előfordulás. Egy-két kókadt gyilkos galóca…

Én csak két picit találtam szombaton. Tartok tőle, hogy a szerdán kezdődő lehűlés már sok lesz az őzlábnak, de meglátjuk.
Barcs
#35 638
Meg volt az első gombászás. Csak őzlábat találtunk, mindjárt ki is rántottuk tárcsán.  Rántva verhetetlen, szerintem csak a pöfi vetekszik vele!) Ami a többi gombát illeti, zéró előfordulás. Egy-két kókadt gyilkos galóca kivirított itt-ott az aljnövényzetből, de pl. a galambgombáknak se híre se hamva.
Na talán majd a jövő héti esők után.
Érd
#35 637
NVH18 írta #35 636

Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább…

Szerintem meg egyáltalán nem hangzik furán, és pontosan az ilyen fák elterjedése lenne a jövő (egyből a múltból).
Az agyonnemesített, hülyére permetezett, szinte kezdetektől a végsőkig mesterségesen életben és egészségesen tartott gyümölcsösök fenntartása az elmúlt 40-50 év hozadéka főleg. Vagy még több, nem tudom. De az biztos, hogy fenntarthatatlan.
A génmódosítás maradt lassan az egyetlen harc az ilyen műgyümölcsök életben tartására. Ami nem igazán kecsegtető alternatíva ugye.
Én a kertben az összes fát magára hagytam. Ami már eleve féldöglött volt (alma, kajszi, meggy), az is kapott 2 évet, de persze nem volt esélyük. Amiben volt még elég "ősi életerő", az simán megoldotta a dolgot: szilva, cseresznye, körte - csodálatosan teremnek és fejlődnek. A málna is nevet
A két őszi valahol a kettő között lebeg: elég betegesek, de még mindig ki tudták rúgni magukat úgy-ahogy. Jövőre eldől a sorsuk.

Én pedig tényleg csak azt ültetek, amivel nincs egyáltalán semmi vegyszerezni, se komolyabban nyirbálni való a jövőben.
#35 636
Lujó írta #35 634

Az NVH18 képein szereplő szilva fajtája : Ageni. Óriási a cukortartalma, cukrozni a cefréjét felesleges, magától is ad 15 litert 100 literje. Nem piacképes, mert a zemberek agyában az a beszűkült elképzelés alakult ki a…

Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább fűszeres, ha már nagyon puha, mondható valóban édesnek), és bár viszonylag jól önti a pálinkát, ilyen szempontból a besztercei lekörözi. A termőképessége viszont határtalan, már-már beteges, 5 évben legalább egyszer nagyon bőségesen terem (értsd: összetörnek a fák), és ami nagyon fontos, teljes mértékben igénytelen. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de egyszerűen nem szeret semmiféle beavatkozást, ezt soha nem kell, nem szokta senki metszeni, pláne nem öntözni, permetezésről szó sem lehet. Borzasztóan rezisztens, nagyon hosszú életű (50-70 év simán, de lehet találni ennél is öregebb példányokat). Pont a bőséges hozamok miatt, saját magát igazítja, ezeknél kell hagyni, hogy törjön össze szó szerint a fa, edződik, szívósabb lesz, tovább él. A mostani fák, amiket a modern gazdák elkezdetk ápolni, max 25 évig élnek, vagy kiszáradnak vagy egyszerűen elcsökevényesednek, alacsonyak maradnak, megmegy a gyökerük és nem teremnek úgy. Teljes mértékben a természettel összhangban élnek, bármilyen emberi beavatkozást megbosszulnak.
Próbálnánk megcsinálni ezt egy stanley-vel vagy cacanska-val, pont a fordítottja igaz rájuk...
És igen, furcsán hangzik, de ez itt így megy, független fák, kell hagyni őket, hogy éljenek.  
Ajka
#35 635
Rossmann írta #35 632

Van néhány államilag elismert fajta amit érdemes termeszteni, a Stanley, cacansca lepotica, cacansca rodna (ezt csipázom), illetve az althan ringlo, esetleg más ringlok is. Ezek bírják a vírust, jól teremnek a tünetek…

Miután a Beszterceit nekem is ki kellett vágnom, az utóbbi pár évben Stanleyből csináltam lekvárt. Nemrég ettük meg az utolsó üveggel a 2017-es szezonból. Cukor és tartósítószer nélkül főzöm 13 órán keresztül, ahogy mondod, jó sűrűre. Azt hittem, hogy nem lesz jó a lekvárja, mert amúgy nem tartom túl sokra a fajtát, de meglepően jó. Tavaly nem tudtam főzni, mert teljesen elfagyott a fa tavasszal, és egy szemet sem termett, idén viszont megint lett 4 üveggel.

Más: hogy csinálja a molylepke, hogy az összekapcsozott rizses zacskóba képes beletenni a petéjét? Este akartam rizst főzni, beleöntöttem a szűrőbe, akkor vettem észre, hogy kukacok mászkálnak benne. duhos Pár éve a bontatlan mákos zacskóba petézett bele, nem akartam elhinni. A zacskón egy tűszúrásnyi lyukat ejtenek gyárilag, gondolom, hogy levegőzni tudjon a mák, azon keresztül rakta le a petéjét a molylepke. Hihetetlen.
#35 634
Rossmann írta #35 633

Ismerem a fajtát, van a környékünkön is, de nem nagyon elterjedt, pedig igen bőven termő. Talán azért nem kedvelik mert képes szétszaggatni magát a fa, úgy berakodik (?) Még késve bár, de igeretemhez híven néhány régi…

Az NVH18 képein szereplő szilva fajtája : Ageni. Óriási a cukortartalma, cukrozni a cefréjét felesleges, magától is ad 15 litert 100 literje. Nem piacképes, mert a zemberek agyában az a beszűkült elképzelés alakult ki a szilváról, hogy márpedig az kék. Másik hátrányos tulajdonsága, hogy nem magvaváló. A nevelés során ügyelni kell az alakítására, gondozatlanul hajlamos az elseprűsödésre.

Összességében: nagyon édes, cukor nélkül(!) befőttnek elrakva karácsonyra megkocsonyásodik.
 
#35 633
NVH18 írta #35 619

Szia! Az elmúlt 1 hétben nagyon hirtelen indult be az érés, mára a termés negyede a földön (szombaton szilvaszedés az egyik ültetvényben). Néhány fára pakolni nem lehetne többet, de minden évben a település valamelyik…

Ismerem a fajtát, van a környékünkön is, de nem nagyon elterjedt, pedig igen bőven termő. Talán azért nem kedvelik mert képes szétszaggatni magát a fa, úgy berakodik (?) 
Még késve bár, de igeretemhez híven néhány régi (ősi) szilvafajta.:
Legnagyobb kedvencem köztük ez a Tisza tájáról hozott, azóta jelentős mennyiséget termő tucatnyi példány van belőle. A palinkája sajátos, fűszeres zamatú, bámulatosan egyedi. Más szilvakkal főzve már egy harmad arányban érvényesül a zamata.  (folyt kov) 

beillesztett kép



beillesztett kép



beillesztett kép

#35 632
SkyBlueSky írta #35 611

Erre én is kíváncsi lennék majd. Nekem most Stanley és Top Taste van, de az utóbbi még nem terem. A Stanley bár nagy szemű és rengeteget terem, de ízre nem egy Besztercei. Nekem legalábbis az kevés, hogy édesnek édes,…

Van néhány államilag elismert fajta amit érdemes termeszteni, a Stanley, cacansca lepotica, cacansca rodna (ezt csipázom), illetve az althan ringlo, esetleg más ringlok is. Ezek bírják a vírust, jól teremnek a tünetek ellenére. jónak mondják a president szilvát, illetve persze más fajták is. Az előbbiek vannak a presidentről nem tudok nyilatkozni. A faiskolas besztercei, jó tucatnyi kivagasra került nálam a sharka vírus miatt. Sajnos csak az ecetes balta gyógyítja. Beszélgettem komoly besztercei szilvás gazdaval, idősebb állomány van nekik, sok a gond vele de úgy ahogy teremnek. Van "ősi" besztercei ami bírja a gyűrődest, jóval apróbb mint a faiskolas, de általában marad bőven termés rajta. Ebből szoktunk lekvárt főzni, csak ebből lehet az igazi fekete paraszt lekvárt produkálni, ami minden tartósítás nélkül eláll. Olyan sűrűre van főzve, hogy a kanálrról nem esik le fejre fordítva sem. Nekem van a nemtudom szilva fajtakörből, a Borsodi Tisza vidékről hoztam. Terem, de azért nem hozza azt a pazar jelleget mint a panyolai vidéken! Csak szólok óvatosan, hogy nem szabad csodálkozni ha egy tájjelleget nem kapunk majd vissza a minőségben. A szomolyai cseresznye ősei itt teremnek a mi szőlőhegyünkön. Nekem van oltvany fam ebből az udvaron, s bár finom de csak ugatja a szőlőhegyi eredetit (azt hiába ültetjük más talajba, oltvanya működik az említett módon). Tehat csak egy dolog az eredeti fajta. 
#35 630
Rovaniemi írta #35 628

Érdekes, hogy hetek óta fecske-invázió van a környékünkön, úgy hogy egész nyáron gyakorlatilag nem láttam fecskét Budaörsön. Most viszont egész fecskerajok "örvénylenek" a házak között/fölött, aztán egyszer csak…

Fecske guglizás közben találtam a sarlósfecskéről, amiről most tudtam meg, hogy nem is fecske: 
Link
Az állva alvó ló elbújhat mellette.

Ha sokat guglizik a zember, talán a "Gyalog galopp"-ban feltett kérdésre  (Mennyi a töketlen fecske maximális repülési sebessége?) is választ kaphat.
#35 629
Rovaniemi írta #35 628

Érdekes, hogy hetek óta fecske-invázió van a környékünkön, úgy hogy egész nyáron gyakorlatilag nem láttam fecskét Budaörsön. Most viszont egész fecskerajok "örvénylenek" a házak között/fölött, aztán egyszer csak…

Összetéveszted a fecskéket a gólyákkal.

Molnárfecske: "Magyarországon a faj tömegesen szeptember végéig tartózkodik, szórványos megfigyelések azonban még október második feléből is vannak."
Füsti fecske: "Hazai előfordulási időszak: április-október hónapokban"
#35 628
Érdekes, hogy hetek óta fecske-invázió van a környékünkön, úgy hogy egész nyáron gyakorlatilag nem láttam fecskét Budaörsön. 
Most viszont egész fecskerajok "örvénylenek" a házak között/fölött, aztán egyszer csak eltűnnek.
Emlékeim szerint a fecskék legkésőbb augusztus végén elhúznak délnek, ez a szeptember közepi "rajzás" normális, nem késő egy picit? 
Vagy ezek északról jönnek és éppen vonulnak dél felé, csak megálltak lakmározni nálunk egy kicsit? 
Szeged
#35 622
Kaszabubu írta #35 621

Nyomjad nekik a vizet, ha lehet. 50 cm. átmérő utáni rész 1-1,5 méterig a legjobb vízfelvevő réteg helye. Megéri, akár 10 liter/ vödör/fa. Jobban kifejlődnek az íz anyagok, szépen cukrosodik majd. Pálesznek alap. 8)

Min: 20 liter/fa/6 /24 óra. ebben a hőségben.szegyenlos
Szeged
#35 621
NVH18 írta #35 619

Szia! Az elmúlt 1 hétben nagyon hirtelen indult be az érés, mára a termés negyede a földön (szombaton szilvaszedés az egyik ültetvényben). Néhány fára pakolni nem lehetne többet, de minden évben a település valamelyik…

Nyomjad nekik a vizet, ha lehet. 50 cm. átmérő utáni rész 1-1,5 méterig a legjobb vízfelvevő réteg helye. Megéri, akár 10 liter/ vödör/fa. Jobban kifejlődnek az íz anyagok, szépen cukrosodik majd. Pálesznek alap. laza
#35 620
NVH18 írta #35 619

Szia! Az elmúlt 1 hétben nagyon hirtelen indult be az érés, mára a termés negyede a földön (szombaton szilvaszedés az egyik ültetvényben). Néhány fára pakolni nem lehetne többet, de minden évben a település valamelyik…

2019 itt is jó év volt szilva szempontjából (is). Nameg akkor valamiért elfelejtett minden szétfagyni.nevet
#35 619
Rossmann írta #35 609

Tennél fel közeli képeket a nálatok "menő" szilvafajták terméséből érésben? Teszek én is ha érdekel felénk milyenek vannak. (Nagyon érdekel az egyes tájak ősi szilvafajtái). , A modern fajták mellett vannak ősi fajták…

Szia!
Az elmúlt 1 hétben nagyon hirtelen indult be az érés, mára a termés negyede a földön (szombaton szilvaszedés az egyik ültetvényben). Néhány fára pakolni nem lehetne többet, de minden évben a település valamelyik részén nincs olyan, hogy ne legyen egyes fákon annyi (vagy még több - nagyobb fán), mint pl. ezen az elsőn. Bőségesen teremnek, minden évben van valamennyi, 3-4 évente pedig rengeteg, szakadnak össze a fák (ilyen volt pl. a 2019-es év), de előtte több évben egymás után nagy termés volt. Az idei (nálunk, mert van hely, ahol 30 fából 30 rogyásig van tele) jó közepes termés, van fa amelyik csak pár szemet ad a közösbe, és van jónéhány, amelyik tele van szilvával. (Nem ezen van a legtöbb, délután úgyis megyünk vissza, maradt némi gereblélni való, lefényképezem azt is, az ilyenekre csak azt mondjuk, hogy "csúság, e mittermett".vidám Ja, és hozok képet a "kék csúcsos"-ról is, az is nagyon megy, főleg itt a megye középső-északi részén, Menyőben van a legtöbb. Az ilyen érdekesen, foltosan érik, önti a pálinkát.)

beillesztett kép


beillesztett kép



beillesztett kép




beillesztett kép