Na érdemes volt öntöznöm az almafát a nyáron is, sőt, még az esős időben is a felesleges vizet a kádból oda, meg a fűzfa alá locsoltuk, elképesztően lédús., "fröcskölős" almákat szedegetünk. A paradicsom amilyen…
Na érdemes volt öntöznöm az almafát a nyáron is, sőt, még az esős időben is a felesleges vizet a kádból oda, meg a fűzfa alá locsoltuk, elképesztően lédús., "fröcskölős" almákat szedegetünk.
A paradicsom amilyen nyögve-nyelősen indult, olyan jó lett, még most is szedegetjük a koktélokat, a nagyok már leértek, a zöldek már nyilván nem fognak beérni. Lehet, az is segített, hogy nem betegedtek most meg, hogy meghagytam a gazt alatta, azt nyírtam tulajdonképpen, és egy egybefüggő sűrű gaz-fű kombó szőnyeg jött létre, így valószínűleg nem fertőződött alulról a pari, sőt még felülről is mertem így locsolni. Május végén és a júli elejei nagyobb eső előtt azért adtam neki egy champion gombaölőt, de azóta nem, úgyhogy szerintem ez a "gyepszőnyegnek" köszönhető.
Poloska viszont van bőven, azt naponta kell szedegetni, mert ha nem, akkor elindul a gebasz.
Cukkini is több volt, a petrezselyem is fasza, a bogyósok is jól teljesítettek, úgyhogy összességében elégedett vagyok, a sárgabari is megmenekült a csonkolások után, de idén muszáj lesz a lemosó, meg majd az enyhébb téli napok valamelyikén is, mert úgy látszik a minilia nem adja fel.
A meteor és kántorjánosi kivágásán gondolkodom, mert azok nem teremnek jól, meg azoknál is mindig van monília.. csak azok a gyerekeknek lettek ültetve, és az asszony szerint rossz üzenete lenne, meg a gyerekek sem akarják a kiszedését...
Egy érdekesség: A sárgabarit még augusztus közepén is szedtük..ilyet nem is hallottam még...igaz a cseri árnyékában van félig, na de akkor is...lehet, hogy a moníliás fertőzés miatt is késett a beérés? Létezik?
A barack nem lehet, hogy a hideg tavasz miatt ért később? Nálunk sokminden 1 hónappal lemaradt (mármint ami nem fagyott el).
Igen, a gyerekeknek ültetett fát nem jó jel kivágni (sem).
Kicsit ide (is) kapcsolódik az utoljára 20+ éve olvasott Kertészkedés mérgek nélkül című könyv tartalma, amin most újfent meglepődtem:
Azt írja Alwin Seifert, hogy (sok-sok példával illusztrálva) jó minőségű komposzttal egészségesek lettek a növényei, nem (vagy csak nagyon kevés) károsító volt rajtuk. Konkrétan nem bántották a növényeket a bogarak, gombák, stb-k. Míg számos példát ír, hogy a szomszédban trágyázott, műtrágyázott növényeket igen! Illetve a termés minősége, eltarthatósága is lényegesen jobb lett.
Fákhoz azt javasolja, hogy alá kell teríteni a komposztot nem túl vastagon és ezt száraz fűvel takarni, hogy ne tudjon nagyon kiszáradni, kb 3 évet ír, amíg egy fa rendbejön (ha jó emlékszem
). Mindenesetre én most megpróbálom 2 már szinte haldokló 5 éves őszivel, majd kiderül
Ha már írok: itt sokminden elfagyott, lett némi alma (még új fáról), cseresznye, nemrég letermett (először) az indián banán. Érdekes íze van, nem banán és ananász között, ahogy írják, inkább avokádó és mangó közötti, avokádónál lágyabb állaggal és a finom íze mellett egy kissé büdös is. (van néhány mag, ha valakit érdekel, free). Na meg érnek a pirosbogyós ezüstfák is már vagy 1,5 hónapja, azokban nem lehet csalódni.
