Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább…
Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább fűszeres, ha már nagyon puha, mondható valóban édesnek), és bár viszonylag jól önti a pálinkát, ilyen szempontból a besztercei lekörözi. A termőképessége viszont határtalan, már-már beteges, 5 évben legalább egyszer nagyon bőségesen terem (értsd: összetörnek a fák), és ami nagyon fontos, teljes mértékben igénytelen. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de egyszerűen nem szeret semmiféle beavatkozást, ezt soha nem kell, nem szokta senki metszeni, pláne nem öntözni, permetezésről szó sem lehet. Borzasztóan rezisztens, nagyon hosszú életű (50-70 év simán, de lehet találni ennél is öregebb példányokat). Pont a bőséges hozamok miatt, saját magát igazítja, ezeknél kell hagyni, hogy törjön össze szó szerint a fa, edződik, szívósabb lesz, tovább él. A mostani fák, amiket a modern gazdák elkezdetk ápolni, max 25 évig élnek, vagy kiszáradnak vagy egyszerűen elcsökevényesednek, alacsonyak maradnak, megmegy a gyökerük és nem teremnek úgy. Teljes mértékben a természettel összhangban élnek, bármilyen emberi beavatkozást megbosszulnak.
Próbálnánk megcsinálni ezt egy stanley-vel vagy cacanska-val, pont a fordítottja igaz rájuk...
És igen, furcsán hangzik, de ez itt így megy, független fák, kell hagyni őket, hogy éljenek.
Szerintem meg egyáltalán nem hangzik furán, és pontosan az ilyen fák elterjedése lenne a jövő (egyből a múltból).
Az agyonnemesített, hülyére permetezett, szinte kezdetektől a végsőkig mesterségesen életben és egészségesen tartott gyümölcsösök fenntartása az elmúlt 40-50 év hozadéka főleg. Vagy még több, nem tudom. De az biztos, hogy fenntarthatatlan.
A génmódosítás maradt lassan az egyetlen harc az ilyen műgyümölcsök életben tartására. Ami nem igazán kecsegtető alternatíva ugye.
Én a kertben az összes fát magára hagytam. Ami már eleve féldöglött volt (alma, kajszi, meggy), az is kapott 2 évet, de persze nem volt esélyük. Amiben volt még elég "ősi életerő", az simán megoldotta a dolgot: szilva, cseresznye, körte - csodálatosan teremnek és fejlődnek. A málna is
A két őszi valahol a kettő között lebeg: elég betegesek, de még mindig ki tudták rúgni magukat úgy-ahogy. Jövőre eldől a sorsuk.
Én pedig tényleg csak azt ültetek, amivel nincs egyáltalán semmi vegyszerezni, se komolyabban nyirbálni való a jövőben.
