Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 518 hozzászólás
Szeged
#35 918
coontac írta #35 916

Há' némakacsa :D Amúgy pézsmaréce hivatalosan, de csak tipp.

Kínai "szuszogó" kacsák.
Valahogy nem fejlődött ki bennük a hangot adó hangszálak, ez néha jó is a tenyésztőknek,  csak szuszognak. Ellemben sokkal jobb a hús-testtömeg arányuk. Nekem is volt még Majsán.
Ellentétben a japán futókacsák lefussák a rájuk rakódott zsirt, cingárabbak.kacsint
#35 914
Maci01 írta #35 913

Tegnap illetve ma is szép nagy csapatok húztak északra,lassan tényleg vége a téli évszaknak.

A mikroszinaptikus előrejelzés szerint is nemsokára vége a télnek: már vagy 2 hete hullik mindkét macskánk szőre laza
Lassan jöhetne egy olyan tavasz, amikor nem fagy el majdnem minden és májusban már nem kell fűteni. Ellőhetné a (tél)koratavasz, illetve a finalwarming a puskaporát márciusban (akár március első felében).
#35 913
Maci01 írta #35 912

Tegnap a Bodrogközben több 10ezer szürke Daru volt a réteken, szántásba, legelőkön....hihetetlen látvány volt hogy 10-15 kilométeren keresztül az út két szélén kisebb nagyobb pár 100-as csoportokban gengszterkednek :D

Tegnap illetve ma is szép nagy csapatok húztak északra,lassan tényleg vége a téli évszaknak.
#35 912
Tegnap a Bodrogközben  több 10ezer szürke Daru volt a réteken, szántásba, legelőkön....hihetetlen látvány volt hogy 10-15 kilométeren keresztül az út két szélén kisebb nagyobb pár 100-as csoportokban gengszterkednek vidám

beillesztett kép

Velence
#35 909
LAM írta #35 908

Szia Bölke! Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést! Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok. De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést…

Hú köszönöm! vidám
Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben?
De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó? 
Kérlek tényleg rövidenkacsint!
Kóspallag
#35 908
bölke írta #35 907

Szia LAM! Inkább ide való a kérdésem: de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője…

Szia Bölke!

Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést!
Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok.
De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól.
Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben. kacsintDe ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok.
( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.)
Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így,  ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok)
Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőlenevet.
Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!

Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom. 

Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.

De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).

Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt.
Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.

Link

Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.

A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak.
Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel.  (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)      

Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként.
Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a  következőkben.
Íme:



Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!vidám
Velence
#35 907
Szia LAM!

Inkább ide való a kérdésem:

de nem akarom rabolni az idődet egy hosszú válasszal: 15-25 évvel ezelőtt rengeteget túráztunk a Börzsönyben, és pl. emlékszem, hogy ki voltam bukva, hogy pl. a Bugyihó déli lejtője elég szépen le volt tarolva (annak is inkább a kelet felé eső része, vagy a Kenyeres Balázs forrás környéke fölötti északi oldali bükkös, vagy a Saj-kút feletti rész, ahol a kék jelzés megy fel a Foltán kereszthez, majd tovább.
Ezek teljesen normálisak voltak anno? Esetleg betegség volt, és azért kell ekkora területen vágni? Persze a Mátrában ez hatványozottan volt jelen, sőt a Bükkben is egy helyen. A  Börzsönyt ezért is szerettem, mert itt kevés ilyen helybe botlottam. Persze a Mátra "csak" TK, nem NP, lehet ez is számít. Egyébként mostanában pont, hogy kevesebb ilyet látok, mintha több lenne a szálalás, kisebb területek kivágása, felújítása, stb, pl. itt a Velencei hg-ben ezt látom. (Na pl. a Vértesben láttam talán a legnagyobb területű vágást fent a fennsíkon, de ott több helyen, de mintha itt is teret kezdene nyerni a szálalás.
Szeged
#35 904
Amanita írta #35 903

Amennyire én tudom a napraforgóolajban a kettős kötések nagy hő hatására jó kis rákkeltő vegyületekké (is/részben) át tudnak alakulni, de erről persze temérdek cikk van a neten. Desznyózsír nem tud ilyet, mert telített.…

A friss napi-olajjal nincs is baj, amig csak 2-3-szor használjuk, hevítjük. Én a második sütés után leszüröm, a harmadik után megy a gyűjtőbe..Oxidok miatt.
#35 903
Amennyire én tudom a napraforgóolajban a kettős kötések nagy hő hatására jó kis rákkeltő vegyületekké (is/részben) át tudnak alakulni, de erről persze temérdek cikk van a neten. Desznyózsír nem tud ilyet, mert telített. No meg nem is hexánnal vonják ki a desznyóból laza 
#35 902
Kaszabubu írta #35 901

Újabban állítólag a disznózsír egészségesebb mint a növényi olaj. Mi az igazság? Mind a kettö elég drága, de ez most nem számít, csak az egészség..

Úgy emlékszem,  számít hogy mennyire  telítetlen  a  zsír (ezért jó a kacsazsír illetve  busa,  és nehézkes a marhafaggyú / tejzsír)  illetve  hogy  az oldalláncai milyen alakzatot  formáznak  (cisz és  transz)  - volt  egy  nagy  növényi  olaj  divat,  most ez  lecsengett.
Erős  a  gyanúm,  hogy egyforma egészséges,  hacsak  nem  viszi  túlzásba  az  ember.  Arra  is  emlékszem,  hogy  egy réges-régi  gyerektábor  egyik  napján, a fánkok  benne  maradtak  a  napraforgó-olajban  véletlenül.  Délután  sorban állás  volt...  friss  jó  fánkok  voltak,  csakhát  olajkúrát  kapott  a  társaság.
Szeged
#35 901
Kaszabubu írta #35 900

Ebből eredően már régi kérdésem volna, Mi a különbség - egészség ügyileg és alapanyag miatt - a zsirban (disznó, kacsa,) sütés, és vagy az olajban (napraforgó, olíva, len) sütések közt. ?? Ha veszek egy nyers kolbászt…

Újabban állítólag a disznózsír egészségesebb mint a növényi olaj. Mi az igazság?  Mind a kettö elég drága, de ez most nem számít, csak az egészség..
Szeged
#35 900
Ebből eredően már régi kérdésem volna,  Mi a különbség - egészség ügyileg és alapanyag miatt -  a zsirban (disznó, kacsa,) sütés, és vagy az olajban (napraforgó, olíva, len) sütések közt. ??
Ha veszek egy nyers kolbászt és hurkát, (disznó alapanyag) azt a "saját zsírjában" - > fólia alatt,  vagy ha más nincs olajban süssem ki? 
#35 897
Kaszabubu írta #35 894

Helló Satya! Szép gombász közeli képjeid vannak, de ezek hogy néznek ki a fazékban? Kérdésem; meg kell mosni hideg vízben a dombát, méghogy a tálcán, fóliában lévőt is? Ha már megmostam, a nagyobbakat fágjam ketté…

Nagyon  szépek  a  csiperkék, remélem  finomak lettek!  Tipp: kicsit lemosva, nyersen húsdaráló, és fasírtgolyónak elkészítve zsírban kisütni ropogósra!  Finomra fölszeletelni, és levesben megfőzni  zöldséggel.  Darálva hústöltelékbe  is  finom a jó gomba.  Ami a lényeg:  aprítva sokkal  jobban  kijön  nemcsak  az  íze,  de a fehérje-tartalma is. A  gomba  ellenálló jószág,  nem  hagyja  magát könnyen  emészteni. Sokkal többet  nyerünk  belőle, ha  fölaprítjuk.

Lehet  kapni  Tescóban,  egyéb  helyen, belga  Shiitake , tinóru  gombás, (plusz még ötféle  gombás)  félkilós  fagyasztott  csomagokat.  Volt  aki  a zacsin  található  leírást  követve,  megette  mind  az  egészet és magyarázhattam, hogy ezek  fűszergombák...   Kár  érte,  mert  ezek  a  gombakeverékek  finomak,  csak  otthon  szét  kell  tízfelé a fagyóba csomagolni,  és  tízszerre  megenni  aprítva... A  Rozmár  magyar  keverékre  legalább  ráírják,  hogy  a  konyha  mestereinek.  Finom a  fagyott  vegyes  gomba, jó  termék,  de  odafigyelést igényel.
#35 896
pali írta #35 895

Ezért előbb utóbb csak helyrezökken a világ. Madör nécsör téx hör rivendzs.(-: https://www.facebook.com/photo/?fbid=1478720512613278&set=gm.706753227743631&idorvanity=261655342253424

Igen, ezt sok helyen komolyba’ is alkalmazzák amúgy vidám
Én még kontaktig nem jutottam el, csak jelezték, hogy natakaroggyáel!  laza
Barcs
#35 895
Nanovich* írta #35 891

Ha valaki szándékosan berepül drónnal egy vonuló madárcsapat mellé, az bizony zavarhatja őket. Nekem nincsenek ilyen irányú heppjeim, de bizony “engem” is megtámadott már sok madár. Természetesen a prédaállatok a…

Ezért előbb utóbb csak helyrezökken a világ. Madör nécsör téx hör rivendzs.(-:
Link
Szeged
#35 894
Helló Satya!  Szép gombász közeli képjeid vannak, de ezek hogy néznek ki a fazékban?
Kérdésem; meg kell mosni hideg vízben a dombát, méghogy a tálcán, fóliában lévőt is?
Ha már megmostam, a nagyobbakat fágjam ketté hosszában?
A Horty Miklós féle 5 forintosakat, és a 200-50 féle mostani átmérőjüket feleztem. A  20-10-forintos és 50 filléreseket hagytam egybe. Mind fenn van avízen mint a záptojás, de a végén szépek, és finomak 1-1,5 óra fözés alapjáraton elég? laza

A Lidl-ben vettem egy félkilós tégelyest. Már feltettem főni.
Képek:

beillesztett kép

beillesztett kép

beillesztett kép

#35 891
pali írta #35 882

Ne haragudj, de nem értelek.

Ha valaki szándékosan berepül drónnal egy vonuló madárcsapat mellé, az bizony zavarhatja őket.
Nekem nincsenek ilyen irányú heppjeim, de bizony “engem” is megtámadott már sok madár. Természetesen a prédaállatok a     legpotensebbek; szarka, szajkó, galamblalkaúak. De a ragadozók sem tűrik sokszor, hogy a területükön “eszed a kenyerüket”. Leggyakrabban héjják, ölyvek és karvalyok rontanak rá a drónra pedig én csak meteorológiai megörökítés szándékából szállok fel.  nevet

A legburvább az volt, amikor a Zemplénben (valahol Hollóházától délre) eredtem egy lecsapózós zivatar nyomába, erre kb 5 család méh lekísérte a cuccost (sajnos lehetett hallani, ahogy a forgószárny darálása  a földi rovarevők asztalálra juttatja a raj számos tagját, de leszálláskor nekem is be kelletett menekülnöm a kocsiba laza

Ja és igen, nyáron a fecskék látak “bennem “ rgadozót, de azok csak leszarnak, köpködnek vidám
#35 890
gulyasme írta #35 889

Laskának (kései laskának) látszó gombák. Ekkorát még sose láttam. Érdemes bemutatni ellenőrnek, mert évről-évre arathatjátok, minden nagyobb eső után.

Köszönömkacsint
Laskát még csak egyszer szedtem, nem nagyon ismerem, engem főleg a vastag tönk hozott zavarba..
Ha még lesz belőle, megmutatom,
a Flórián téren korrektek az ellenőrök.
#35 889
satya írta #35 888

Sziasztok, segítsetek gombahatározni, ha meglehet a mellékelt képekből, kertben nőtt fűzfagyökéren: Jelenleg is ott tartózkodik;) 

Laskának (kései laskának) látszó gombák. Ekkorát  még  sose láttam. Érdemes bemutatni ellenőrnek, mert évről-évre arathatjátok, minden  nagyobb eső  után. 
Szeged
#35 887
Pénteken a nagy "kártya feltöltő ünnepen"  megyek a Lidl.-be gombákat venni . 3 jó féle kinálat, barnás-fehér pereszke,laska gomba. Ha már a hal az egekbe ugrik kinjában!
A Márton napi ajánlat libából kicsit elszállt; 5-7 ezer/ kg. ( már megint menetrend szerint megérkezett Bácskiskun-Csongrád felé a madárinfluenza, mint ár felhajtó..Röhelyes!!! szomoru
#35 886
Tegnap ismét Tétényi-fennsík,  csodálatos hely lett, amióta elköltöztek  róla  a  katonáék.  Ligetes  virágos-kőrises  foltok az arasz-magas zuzmóval fedett  kövön. Az ültetett   fenyőerdőkben  a  rizikét  már  felváltotta  a sokféle (kesernyés, rózsás lemezű, rákízű, szappanszagú, sárgás lemezű) pereszke  és a fenyőtinóru, helyenként  járhatóvá  szelídült a  sűrűsége.  A tisztás felületeken, ahol jártak  a  szárzúzóval, ott  szépséges  sziklagyepes  területek  zöldellnek, még a  nyári  aszály után  is... a mostohább fenyérfüves  foltok  a  szabadság  tágas látványával kedveskednek. Ahol  a  cserjés  uralkodik (és még  a  kutyák  számára is inkább átjárhatatlanul)  ott  se  aljnövény,  se  gomba. (Sajnos  tegnap  belekeveredtem, 150 méteren egy órát  küzdöttem  hogy  kijöjjek, rég  sikerült ilyen  alaposan  eltévedni...) Viszont  biztató jel,  hogy  a galagonya  monoton uralmát,  felváltja  lassan  a feketefenyő újulata, a fagyal, és a pusztaszil, vadkörte.  A  galagonya  karvastag tövei  pedig  olyan  alaposan  kiszáradtak (és nagy  területen, ez általános) - hogy könnyedén kijönnek  a  földből  is.  Viszonylag  könnyen  haladtam,  mihelyt  az "áttöréses"  technikára  rájöttem. Elgondolkoztam  azon,  hogyan  lehet,  hogy ennyi  szép  száraz  rőzsére, senki  nem  tart  igényt  a  környékben...  Igaz,  a  terület védett,  sok  kutyás jár,  és a BV lőtér  is  közel  van;  de Nagytétényből nem  lenne  nehéz  feljönni, és  a  Balatoni-út  túloldala  már,  nem  védett. Ha  helyi  környezetvédő  lennék,  bizony áthordanám a  túloldalra,  hadd  vigyék  a  célszörű szögény  embörök tüzelőnek.  A  vegetációnak  is,  bizony  jót  tenne,  ha a  száraz  faanyagot   letisztítanák. Vaddisznónak  nem  láttam  nyomát;  róka  lehet,  a  szagát  két  helyen  is  éreztem.
#35 885
Fűszeres olivaolajon, megfuttattam  2 deka Croogomphus gombát és egy marék  rizst. 3 deci  vízzel,  20 perc alatt  csodás  gombás rizs lett! Nem  véletlen  hogy a Croogomphus a kedvencem nevet
#35 884
Finom lilatönkűek és vörös-nyálkásgombák  pihennek  a  fagyóban. vidám Vörösfoltos csigagomba "elvetve"  a  kertben, fenyőtinó és fenyőpereszke  kíséretében; hátha  valamelyiket nevet  felveszi  a  Gingko gyökérkapcsoltnak. Mások  már szürke  tölcsér(pereszkét) is  találtak.  eso Jöhet a TÉL! esoeso
#35 880
Vackor01 írta #35 879

A Tisza nevében. https://www.youtube.com/watch?v=TLyK_aIu3fc&t=1417s&ab_channel=LjasukDimitry Szerintem értékes munkát végez. Érdemes a COVID "hiszti" alatti kivonulását is megnézni. Az első:…

Én a darvak közti reptetését minősítettem, mert a Tvt. 37. szakasz (3) bekezdés alapján szerintem ez simán zavarásnak minősül.
Eger
#35 874
gulyasme írta #35 870

Kedves Talaci, Panaszkodtam a kialvatlanságra... Nos. Gomba van hála Istennek, és vadásszák is, többnyire olyanok, akik ismerik. A gomba finom, jó fehérjeforrás, értékes. - de - Sokan meg se rágják, pedig a gomba amúgy…

Én a vargányát -  ha van -  akár egy héten keresztül reggel délben este képes vagyok megenni. Szerencsére emésztési problémám (eddig) nem vot tőle. Kedvencem lesütve, tejföllel friss kenyérrel. 
#35 873
astral írta #35 872

Kicsit drámaira sikeredett.:) Évekig tartok szárított gombát, semmi baja sincs, a gombapornak sem. Ki az aki megvárja, míg belerepül a moly? Van azon fedő is. Az emésztés meg nemigen egyforma. Viszont szerintem sem kell…

Én ma több mint 1 kg rántottnál járok már, meg se nyikkan laza lazaMost jön a vacsora lazaAz idei lilatönkű felénk prémium minőségűkacsintOlyan finom rántva hogy arra nincsenek szavak, természetesen tartármártással laza Ma így kezdődött a napom, volt gomba dögivelnevet

beillesztett kép

Tárnok
#35 872
gulyasme írta #35 870

Kedves Talaci, Panaszkodtam a kialvatlanságra... Nos. Gomba van hála Istennek, és vadásszák is, többnyire olyanok, akik ismerik. A gomba finom, jó fehérjeforrás, értékes. - de - Sokan meg se rágják, pedig a gomba amúgy…

Kicsit drámaira sikeredett.nevet Évekig tartok szárított gombát, semmi baja sincs, a gombapornak sem. Ki az aki megvárja, míg belerepül a moly? Van azon fedő is. Az emésztés meg nemigen egyforma. Viszont szerintem sem kell sokat zabálni, de ez más kajákra is vonatkozik.
#35 870
Kedves  Talaci,

Panaszkodtam  a  kialvatlanságra...  Nos.
Gomba  van  hála Istennek,  és  vadásszák  is,  többnyire  olyanok,  akik  ismerik.
A  gomba finom, jó  fehérjeforrás,  értékes.

- de -
Sokan  meg  se  rágják,  pedig  a  gomba  amúgy  is  nehezen  emésztődik,  legszívesebben  mindenkit  arra  kérnék,  hogy  darálja  meg.
Leér  a  vastagbélbe, ((mint  pl.  a  tejcukor)) és ott  a  bacikkal  keresztbe  reagál  és  ott  a  "másnapi" hasfájás...
Aztán  sokan  meg  se  főzik  rendesen,  pedig  elolvashatnák pár  helyen,  mi  mindent  kell 20 percekig  főzni...
Aztán  sokan  az  epekövükre  ráfalatozzák  a gombát,  és  epegörcs  vagy  hasonló  miatt  okolják  az őzlábat...
Aztán  sokan  annyira  szeretik,  hogy  négynapi  adagot  is  fölfalnak,  pedig  50  fölött napi 10 deka, 70 fölött  napi 5 deka  lenne  a megfelelő  maximális adag.... Kisgyerek  kétéves  korig  egyáltalán nem  kaphat  gombát. Utána  meg  kell  tanítani,  hogy  csakis  főzve  ehető,  a  fűből nem!
Aztán a Covid  miatt  páran annyira szagvakok, hogy még a karbolszagú  csip.  is a fazékba  kerül.
Aztán  jönnek  föl  délről  a  mediterrán  gombák, újság  a  hasunkba.
Aztán páran  annyira  szagvakok,  hogy  a  hűtőládából  előjött gombáról  nem  veszik  észre, hogy  undi már...
Aztán  ha  a  szárított  gomba  felét  megette  a  moly,  inkább már mi  ne  együk meg a  maradékot.
Aztán a Zinterneten  szép  fotók  vannak,  de  szaga/illata  egyiknek  sincs, és a "fogása"  is  fontos  határozóbélyeg  a  gombának...

Caeterum  censeo, meg  kell  mutatni  ellenőrnek .
Aztán megfogadni  a  diétás  tanácsokat is.
Mennyivel  kevesebb  munkánk lenne...
#35 869
Amanita írta #35 867

Sötétspórás cölöpgomba esetleg? Nekem is van hasonló:) Mindenesetre nálam amelyik fát "eléri" a kertben, az utána nagyon jól fejlődik. Együtt lakik az egyik nyírfával, ami nő is mind a bolondgomba. Mostanában ér majd el…

A cölöpgombák termőrétege lehántható, úgy mint a  tinóruké.  Erről egyből felismerhetőek nevet