Szia Bölke! Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést! Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok. De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést…
Szia Bölke!
Nem feledtem a kedves megkeresést és a sok érdekes kérdést! Mindig szívesen és örömmel válaszolok, amire tudok. De szakmai ártalomból (grafomán) eredően hosszabb, udvariasan nevezve, részletesebb kifejtést igényelnek, mert több kapcsolódó résztémát érintenek, amiből összeállhat egy bizonyos kép az erdőgazdálkodás, vagy ahogy ma jobban szeretjük hívni, az erdőkezelés mibenlétének összetett alapjairól. Meg jó kérdésekről jó emberektől fontos dolgok jutnak eszembe és arról pedig mindig eszembe jut egy másik fontos dolog, úgy, hogy haladok előre, mint lymantria-gradáció a tölgyerdőben. De ezek így szépen egymásba fonódva talán nem "l art pour l art" és ad hoc dogok. ( Csak egy kóstoló: pl. a szálalás: sokszor elővett jolly joker megoldás, de kevés erdei állományt génerodáló, degradáló üzemmódot ismerek ,mint a híres őrségi kisparaszti szálalást. Majd elmondom miért.) Jelentkezem, majd inkább egy-egy kérdésedre adott válasszal, ha jó így, ahogy az időm engedi. (Kedvem mindig van, ezért voltak a régi Metnet-Ipoly Erdő Zrt. Nyílt Napok) Talán még a régi Bioszfórum időket idéző eszmecsere is lehet belőle. Addig is minden magamutogató, nagyképű célzat nélkül!!
Elsőre egy kis videót ajánlanék, amivel "kedves" meglepetést okoztak nekem az átadó, avató rendezvényt szervező kollégáim, mivel csípőből felkértek, hogy tartsak előadást a kútbereki vendégházunk, kulcsos turistaházunk átadásán, mert a háttérben lévő két roll up tartalmát úgy is én szerkesztettem. Az indokot nem tudtam kohézióba tenni, főleg, hogy szólhattak volna egy telefonal előtte este, hogy Isten szent szabad ege alatt kell majd prezentálnom, de mindegy, megoldottuk, így vagy úgy, ennek megítélését a nézőre, hallgatóra bízom.
Jó volt, mert én mint meghívott vendég mentem oda, szakfolyóirat főszerkesztői minőségben tudősítani, és nem a mikrofon és nagy kamera elé állni, így séróból kellett vagy 5-6 évvel ezelőtti kutatások anyagát valahogy értelmesen és érdekesen előadni, és röviden, a megjelent prominens személyek miatt, akik a dög melegben és a cikázó millió szitakötő között, inkább már a cateringre voltak kíváncsiak.
De hát Ipolyos is vagyok, így a meghívott vendégből a vezérigazgatói ukázra (joggal) szakmai ismeretterjesztővé kellett avanzsálnom, s az ottani erdőket egykor kezelő Prímácia (Esztergomi érsekség) erdőgazdálkodásáról beszélnem (Maga az épület is az érseki erdőgondokságé volt valaha.).
Szerencsére akkor már terveztük a Börzsöny monográfia második kiadását, mivel az első 2000 példány egy év alatt elfogyott és jajongott napi szinten a nép, hogy venné, keresi, de nincs. Ez persze öröm. A 600 oldalas, 35 szerzős Vadregényes erdőtáj - a Börzsöny az első hegytáji monográfia a hegségről, aminek nem csak vezető szerkesztője lehettem, de szerzője is voltam és pl. a történeti részben (II. nagy fejezet) az erdők történetén keresztül mutatjuk be a tájtörténetét, hiszen a táj meghatározó eleme a hegtájon mindig is a zárt, egybefüggő erdőtakaró volt. Karátson Dávid vulkanológus prof. ( korábbi egyetemi tanárom) anyaga itt elérhető, ez a nyitófejezet és ebben a borító, a tartalomjegyzék és a hátsó könyvajánló is benne van.
Batizi Zoltán régész kolléga ( Ma a Börzsöny Múzeum igazgatója) a török kori időket írta meg, kiválóna, rengeteg levéltári anyagból. Az előtte lévő fejezetekben a nemzetközi hírű várrégész Miklós Zsuzsa alkotott nagyon komoly váras anyagokat. Sajnos a hiánypótló könyv első megjelenést, 2014 októberében már nem várta meg, májusban az örök régészmezőkre költözött.
A második kiadás 2019-ben jelent meg. Összesen 3500 példány talált már gazdára és vitték mint egy ponyva regényeket, pedig vagy 45 kiló a kötet. Szerintem a másodikból sincs már sok. Az ebben megjelent szakírásai voltak sajnos az utolsóak. Batizi Zoli fejezetét folytatva, én a Hódoltság utáni Habsburg- korszakokból adtam összefoglalást a könyvben, meg a következő másik fejezetben Trianontól a II. világháború végéig, az erdők teljes államosításáig. Az utóbbit dr. Oroszi Sándor professzorral jegyezve közösen - de ő akkor már inkább csak lektorált, s nem írt, megfáradt korára tekintettel. (A Mezőgazdasági Múzeum erdészeti-vadászati kiállítás főkurátora volt, erdőmérnök, főmúzeológus.)
Nem hosszú az egész, talán érdemes meghallgatni, nézni, a Hazai Erdész/Hazai Vadász vette fel és adta le műsorban még a Echo TV-én, majd már később az M5-ön. Békési Janiék. Ez még a muszteres anyag, azért látszódnak a két kamera mozgásai is időnként. Szerintem ebben sok alap benne van, amiből majd pl. a Sajkúti vágásokat is meg lehet érteni, ha leírom a következőkben. Íme:
Hát most se lettem rövid, pedig esküszöm koncentráltam!
Hú köszönöm! Sőt, lehet, egy következő kérdésre is választ kaptam. Nevezetesen, hogy Magyarországon miért volt jellemzőbb a monokultúrás erdőtelepítés, pl. egy bükk régióban, míg pl. Szlovákiába átmenve (pl. Jósvafőtől északra) a fennsíkon a bükk régióban ott van a magas kőris, nagylevelű hárs, egy-egy nyír, juhar ( természetesen nem a mezei juhar) is a bükkök között min. 30 %-ban. Nem lehet, hogy ezek ellenállóbbak is adott esetben? De nálunk a csonka Mo.-on hirtelen a kevés erdőből gyors és egyszerűbb módon kellett erdőt “csinálni”, ahogy hallhattuk előadásodból, míg a szerencsés szlovákoknak ilyenen nem kellett agyalni? Vagy csak szakmai különbözőségről van szó? Kérlek tényleg röviden!
.
! 