És akkor már tegyük ide met4ever hozzászólását is, mert ez valóban fontos részlet:): "Csak annyit tennék még hozzá, hogy a vízgõz kifagyását a levegõbõl, s ezáltal a harmatpont csökkenését a hófelszín jelentõsen…
És akkor már tegyük ide met4ever hozzászólását is, mert ez valóban fontos részlet
:
"Csak annyit tennék még hozzá, hogy a vízgõz kifagyását a levegõbõl, s ezáltal a harmatpont csökkenését a hófelszín jelentõsen elõsegíti. Ilyenkor a legalsó, a hóréteggel érintkezõ levegõbõl a vízgõz hatékonyabban fagyhat ki közvetlenül a hófelszínre, így jobban csökkenhet a harmatpont, következésképpen tovább süllyedhet a hõmérséklet, mint hómentes felszín esetén.
De a kulcs, ahogy írtad is, abban van, hogy ilyen alacsony hõmérsékleten (az exponenciális függés miatt) már nagyon lassan változik a levegõ telítési gõznyomása a hõmérséklet csökkenésével, következésképpen kevés vízgõz "elvesztése" is már nagy harmatpont csökkenést okoz (a magasabb hõmérsékletekhez viszonyítva), megnyitva az utat az erõsebb lehûlés felé.
Ebbe aztán szépen beleszólhat a felhõzet alakulása, mondjuk egy érkezõ stratus réteg, de az már megint más tészta."
Ezt pedig a ködképzõdés kapcsán olvastam még korábban:
"Ha a levegõ hõmérséklete a szárazföld fölött 0 °C-nál alacsonyabb, a hótakaró felszínén a vízgõz szublimálódhat mielõtt a vízgõz cseppfolyós
köd alakjában kondenzálódna, mert a telített gõz nyomása jég (hó) fölött kisebb, mint a víz fölött.
A hó szárító hatása különösen nagy a -8 és -16 °C-ig terjedõ hõmérsékleti tartományban, ahol a jégre (hóra) vonatkozó telítési gõznyomás különbsége a legnagyobb (maximuma -12 °C körül). A fajlagos nedvesség csökkenésével süllyed a harmatpont is."
Makainé-Tóth: Szinoptikus meteorológia II.
Elvileg ezért alakul ki nehezebben
köd hófelszín esetén.
Így átgondolva a három írást szépen látszik az összefüggés.
