Kis hasznos apró Antibulvártól: :) (ilyenekért éri meg olvasni a fórumokat) 2010-01-24 01:01:25 antibulvár (Budapest X.) Miért is tud még ködben csökkenni a hõmérséklet? Ha köd van, akkor mi is történik? Kicsapódik a…
Kis hasznos apró Antibulvártól: 
(ilyenekért éri meg olvasni a fórumokat)
2010-01-24 01:01:25
antibulvár
(Budapest X.)
Miért is tud még ködben csökkenni a hõmérséklet?
Ha köd van, akkor mi is történik? Kicsapódik a levegõbõl egy kis vízgõz, és megjelenik vízcsepp/jégkristály alakjában. Ennek természetesen többféle következménye is van: egyrészt a kicsapódás látens hõ-felszabadulással jár, másrészt pedig a kialakuló köd segíti a légköri visszasugárzást - ezek tehát olyan folyamatok, amelyek a hõmérsékletet emelik.
Csakhogy van itt még valami, egy harmadik tényezõ is! Ha csak egy minimális kicsapódás is történik, akkor a légkör vízgõztartalma máris csökken. Ezzel együtt pedig a telítettség mértéke is, azaz a harmatpont is csökken!
Na már most, gondoljuk csak meg, milyen alacsony hõmérsékletekrõl van itt szó! -10 meg -20 fokokról beszélünk! Ezeken az értékeken ugyebár a levegõben már csak rendkívül kis mennyiségû vízgõz tartózkodhat légnemû állapotban. (Hiszen a telítési gõznyomás a hõmérsékletnek exponenciális függvénye. Azaz pl. 30 fokon a levegõben maximálisan tárolható vízgõz nyomása 42 hPa, 20 fokon 23 hPa, 10 fokon 12 hPa, 0 fokon már csak 6 hPa, -10 fokon már csak 3 hPa, -20 fokon pedig mindössze 1,2 hPa, hogy alacsonyabb hõmérsékleteket ne is említsünk.)
Tehát ez azt jelenti, hogy ilyen hõmérsékleten már nagyon kis vízgõznyomás-változás is elegendõ ahhoz, hogy a harmatpont csökkenjen, és a levegõ ismét telítetlenné váljon. (Összehasonlításképpen: +10 fokon 2 %-os RH-változás kb. 0,25 hPa-os vízgõznyomás-változással jár, míg -20 fokon ugyanehhez az RH-megváltozáshoz mindössze 0,03 hPa-os csökkenés kell! Ezek persze nagyon kis számok, de mégis számottevõ a különbség!)
Na és a telítetlen levegõben mi történik a hõmérséklettel? Természetesen ismét csökkenni fog, és az egész kezdõdik elölrõl.
Ezért fordulhat elõ az, hogy pl. az esti induláskor T= -6 °C, Td= -8 °C, míg mondjuk éjfélkor T=-18 °C, Td=-19 °C.
A harmatpont a hõmérséklettel együtt zuhan, utóbbi gyakorlatilag tolja le az elõbbit.
(Emiatt nem lehet ilyen helyzetben a modellek által várt harmatpontot a Tmin elõrejelzéséhez felhasználni.)
Persze elõbb utóbb, ha már elég sok vízcsepp/jégkristály csapódott ki, akkor az elsõ kettõ folyamat (látens hõ felszabadulása + visszasugárzás) kompenzálni fogja ezt a hatást, de mint tudjuk-látjuk, ez gyakran csak valahol -20 fok környékén következik be.
És akkor már tegyük ide met4ever hozzászólását is, mert ez valóban fontos részlet
:
"Csak annyit tennék még hozzá, hogy a vízgõz kifagyását a levegõbõl, s ezáltal a harmatpont csökkenését a hófelszín jelentõsen elõsegíti. Ilyenkor a legalsó, a hóréteggel érintkezõ levegõbõl a vízgõz hatékonyabban fagyhat ki közvetlenül a hófelszínre, így jobban csökkenhet a harmatpont, következésképpen tovább süllyedhet a hõmérséklet, mint hómentes felszín esetén.
De a kulcs, ahogy írtad is, abban van, hogy ilyen alacsony hõmérsékleten (az exponenciális függés miatt) már nagyon lassan változik a levegõ telítési gõznyomása a hõmérséklet csökkenésével, következésképpen kevés vízgõz "elvesztése" is már nagy harmatpont csökkenést okoz (a magasabb hõmérsékletekhez viszonyítva), megnyitva az utat az erõsebb lehûlés felé.
Ebbe aztán szépen beleszólhat a felhõzet alakulása, mondjuk egy érkezõ stratus réteg, de az már megint más tészta."
