Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
#570
Noli írta #567

Biztosnak tûnik a jég alatti kitörés, az Eyjafjallajökull-ból kinyúló Gígjökull nevû gleccser olvadékvize elkezdett hirtelen emelkedni. Kicsit javultak a látási viszonyok is, hamarosan ismét átrepülnek a gleccser…

Én is olvasom ám Noli a híreket, köszi az infókat! :]

Az 1996-os, a Vatnajökull jégmezõhöz tartozó Grímsvötn [tavak] alatti kitörés utáni jökulhlaup 4 méter magas és 600 méter széles volt, a többszáz tonnás magával görgetett tömbök jelentõs károkat okoztak, szépen szétszedték az 1-es fõút acélhídját is:

beillesztett kép



A vízhozam akkora volt akkor több napig, hogy utóbbi tekintetben átmenetileg ez volt a világ 2. legnagyobb folyója az Amazonas után. :]

2002-ben már a Skeidarársandur olvadékvizei feletti új hídat fotóztam, 1996-ban itt tarolt a tenger felé zúduló jökulhlaup:

beillesztett kép

Veszprém
#569
akidobos írta #568

Izgi, jó, hogy közvetítesz. :)

beillesztett kép



Ez a gleccsernyelv vége, a kis tavacskába folyik az olvadékvíz. (a kép régi) A vízszint folyamatosan és gyorsan emelkedik. Egy óra alatt 1,5 métert emelkedett. A Markarfljót nevû folyócska (északra a gleccsertõl s az Eyjafjölltõl) 60 centit emelkedett még az éjjel (friss adatom most nincs). Egy pár éve készült tanulmány alapján, amelyet nem az Eyjafjöll, hanem a jóval vastagabb jég alatt lévõ Katla kitörésére számoltak ki, a nevezett folyócska völgyében akár 30 perc alatt is méteres víz öntheti el az "árteret". Emiatt kellett az éjjel már a rengések hatására kitelepíteni az embereket, mivel nem várhattak a kitörés egyértelmû jelére.
#568
Noli írta #567

Biztosnak tûnik a jég alatti kitörés, az Eyjafjallajökull-ból kinyúló Gígjökull nevû gleccser olvadékvize elkezdett hirtelen emelkedni. Kicsit javultak a látási viszonyok is, hamarosan ismét átrepülnek a gleccser…

Izgi, jó, hogy közvetítesz. nevet
Veszprém
#567
Biztosnak tûnik a jég alatti kitörés, az Eyjafjallajökull-ból kinyúló Gígjökull nevû gleccser olvadékvize elkezdett hirtelen emelkedni.
Kicsit javultak a látási viszonyok is, hamarosan ismét átrepülnek a gleccser felett, reggel a ködben semmit se láttak, egy párapamacs volt a gleccser felett, de enm tudták eldönteni, hogy kitörés okozta gõzfelhõ, vagy sima köd.
#565
Noli írta #563

Tegnap a lecsendesedett Eyjafjöll-t néhányan már temették, erre éjjeli hír, hogy evakuálnak a környékén , mivel a gleccser alatti régióban közelgõ kitörésre utaló földrengéssorozatot mértek/mérnek. Ráadásnak emelkedik…

Ez a " jökulhlaup " kicsit úgy hangzik, mintha egy fuldokló akarna valamit mondani... zavarban
Veszprém
#564
Noli írta #563

Tegnap a lecsendesedett Eyjafjöll-t néhányan már temették, erre éjjeli hír, hogy evakuálnak a környékén , mivel a gleccser alatti régióban közelgõ kitörésre utaló földrengéssorozatot mértek/mérnek. Ráadásnak emelkedik…

Idõközben be is fejezõdött a terület kiürítése, illetve lezárták az érintett utakat is.
Veszprém
#563
Tegnap a lecsendesedett Eyjafjöll-t néhányan már temették, erre éjjeli hír, hogy evakuálnak a környékén , mivel a gleccser alatti régióban közelgõ kitörésre utaló földrengéssorozatot mértek/mérnek. Ráadásnak emelkedik is a vízszint is a környezõ folyócskákon, habár egyelõre csak kis mértékben.
A gleccser alatti kitörés veszélye abban rejlik, hogy hirtelen áradás keletkezik az alulról olvadó jég okán, ami kissé hasonló ahhoz, amilyen villámáradást nálunk egy intenzív nyári zivi csinál, csak sokkal hosszabb idõn át, sok törmelékkel, kövekkel, jégdarabokkal, robogó vízzel együtt elmossa az utakat (ill. mindent, ami az útjába esik). A helyzet olyannyira ismerõs az izlandiaknak, hogy külön szavuk is van az ilyen hirtelen gleccserolvadásos áradás esetére: jökulhlaup
Napkelte utánra terveznek helikopteres átrepülést, ami talán több információval szolgál majd.
Veszprém
#562
Taki írta #559

Nagyon komoly! Ezt átélni és látni....libabõr kategória. Bár, már talán írtam, a '85-ös berhidai rengéskor úgy megijedtem, hetekig nem tudtam aludni. Szégyen, nem szégyen, 16 éves voltam akkor. :÷i Egyszerûen…

Hö, gyerek voltál még, én akkor már elmúltam 17. :-)
Kiûlltunk faterral a fõgerenda alá, onnan lestük az utcára pizsamában kifutkozó szomszédokat röhögve. :-) Én élveztem, tudva, hogy Veszprém nem a leginkább földrengésveszélyes hazai város.
Siófok
#560
Taki írta #559

Nagyon komoly! Ezt átélni és látni....libabõr kategória. Bár, már talán írtam, a '85-ös berhidai rengéskor úgy megijedtem, hetekig nem tudtam aludni. Szégyen, nem szégyen, 16 éves voltam akkor. :÷i Egyszerûen…

Bizony itt, Siófokon is komoly "élmény" volt.

Éppen ultiztunk-pókereztünk hajnalba(reggelbe) nyúlóan, amikor jött a rengés. Egyik társunk hasonlóan megijedt. Bepánikolt és ki akart ugrani a 2. emeletrõl.Úgy kellett lefognunk. laza
Veszprém
#559
Noli írta #557

A múltkori mexikói rengéskor készült kép (a rengés közben), a hegyek porát a rengés verte fel:

Nagyon komoly! Ezt átélni és látni....libabõr kategória. Bár, már talán írtam, a '85-ös berhidai rengéskor úgy megijedtem, hetekig nem tudtam aludni. Szégyen, nem szégyen, 16 éves voltam akkor. szegyenlos
Egyszerûen lenyûgözött az, hogy minden, amit stabilnak, mozdíthatatlannak hittem, nyeklett-nyaklott-ropogott-recsegett körülöttem. zavarban
Veszprém
#556
A minap írt rengéseket követõen éledezni kezdett az Etna.

beillesztett kép


A fotót Boris Behncke készítette ma délután.
A délkeleti kráternél történtek kisebb robbanások és hamukibocsátás, láváról egyelõre nem tudnak.
Veszprém
#555
akidobos írta #554

Jaj,Istenem!! Mert, ha még teszemazt görögök, de hogy helybeliek és nem tudják mit ne tegyenek ha eltévdnek a hóviharban... Nagyon szomorú eset. :-(((

Attól, hogy ott él, nem biztos, hogy rendszeresen kirándul is a vadonba, ami ott tényleg vad, fõleg hóviharban... Egy sima autóval (nem terepjáró) mentek fel a gleccserre, mint amikor Te kiruccansz a tóhoz napnyugtát fényképezni, vagy ilyesmi. De a mentõcsapatok amúgy egy rakás átfagyott turistát szedtek már le a gleccserrõl, akik általában egy szál dzsekiben vágtak neki a több órás sétának.... A helyi mentõcsapatok lassan az éves anyagi keretük végéhez érnek, annyi embert kell leszedni, s a kocsik, helikopterek ott se hidegvízzel mennek.
#554
Noli írta #553

Azóta a férfit is megtalálták holtan. :-(((( Egész pontosan az volt, hogy letértek az útról a hóviharban, eltévedtek, a pasi telefonon segítséget kért, közben elkezdte (gyalog) keresni az utat, amirõl letértek.…

Jaj,Istenem!!
Mert, ha még teszemazt görögök, de hogy helybeliek és nem tudják mit ne tegyenek ha eltévdnek a hóviharban... Nagyon szomorú eset. :-(((
Veszprém
#553
Noli írta #552

Megvan az Eyjafjöll elsõ halottja. Két nõ és egy férfi mentek fel kocsival tegnap viharos, hófúvásos idõben a hegyhez, eltévedtek. Az egyik nõre véletlenül bukkantak rá, bolyongott a hóviharban. A másik a kocsiban volt,…

Azóta a férfit is megtalálták holtan. :-((((
Egész pontosan az volt, hogy letértek az útról a hóviharban, eltévedtek, a pasi telefonon segítséget kért, közben elkezdte (gyalog) keresni az utat, amirõl letértek. Folyamatosan kapcsolatban volt a mentõcsapattal, s hamarosan azt jelezte, hogy megvan az út, nem kér több segítséget (ha jól sejtem, esetleg attól tarthatott, hogy kiszámlázzák neki a keresés költségeit?). Ezt követõen nem érkezett róluk több hír, s haza se értek (ezek szerint izlandiak?), így a férfi családja hívta ismét a rendõrséget, ennek okán kezdtek újra keresni. Azt nem írják le, hogy miben haltak meg, de szeritem simán kihûltek. A halva talált nõ nem a kocsiban volt, hanem a közelében, a férfit távolabb találták meg. Ha a kocsiban maradnak mindhárman, még élnének.
Veszprém
#552
Megvan az Eyjafjöll elsõ halottja. Két nõ és egy férfi mentek fel kocsival tegnap viharos, hófúvásos idõben a hegyhez, eltévedtek. Az egyik nõre véletlenül bukkantak rá, bolyongott a hóviharban. A másik a kocsiban volt, meghalt. A férfit még nem találták meg. :-((((((( Persze végül is nem a vulkán, hanem az oktondiság, megfontolatlanság és kíváncsiság ölt.
Kisvárda
#550
Noli írta #549

Hat tojás + valami hús? Ne mondd már, ennyitõl az uram is kifeküdne, pedig tud enni. Amúgy meg egy "olcó" vacsora is elfogyasztható volt odafenn:…

Elõször nem is láttam a tojásokat, de most már felfedeztem, tényleg vannak ott valami apró fehérek, fürjtojások lehetnek..
Veszprém
#549
Meteo írta #548

Hát ezzel nem laknék jól. :)

Hat tojás + valami hús? Ne mondd már, ennyitõl az uram is kifeküdne, pedig tud enni.

Amúgy meg egy "olcó" vacsora is elfogyasztható volt odafenn:
Link
(angolul nem tudókak egy összefoglalás: Potom 350 euróért lehetett enni egyik reykjavíki luxushotel séfjei által a friss láván elkészített vacsorát a láva mellett felállított asztalnál elfogyasztani, persze heli vitte a vendégeket a hotelbõl a lávához.)
Kisvárda
#548
Noli írta #546

Hogy készül a húsvéti ebéd? A fenti képen egy turista kis serpenyõben igyekszik az Eyjafjöll friss lávája felett elkészíteni az otthonról hozott husit. :-) Nem kimondottan veszélytelen vállalkozás, de én azért irigylem…

Hát ezzel nem laknék jól. nevet
#547
Noli írta #546

Hogy készül a húsvéti ebéd? A fenti képen egy turista kis serpenyõben igyekszik az Eyjafjöll friss lávája felett elkészíteni az otthonról hozott husit. :-) Nem kimondottan veszélytelen vállalkozás, de én azért irigylem…

Éljen a tiszta, szabad energia! nevet
Veszprém
#546
Hogy készül a húsvéti ebéd?

beillesztett kép



A fenti képen egy turista kis serpenyõben igyekszik az Eyjafjöll friss lávája felett elkészíteni az otthonról hozott husit. :-) Nem kimondottan veszélytelen vállalkozás, de én azért irigylem kicsit.
Tárnok
#544
Bellone írta #491

Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. http://static.panoramio.com/photos/original/12089329.jpg Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes…

De jó, hogy visszanéztem ezt a 70 hozzászólást. Rohadt jó kép!
Veszprém
#543
Noli írta #542

Az Etna északkeleti oldalán, az egyik jól ismert törésen, a Pernicana-n volt egy 4,2-es rengés tegnap este, 1km mélyen a felszín alatt. Az ezen a törésen lévõ rengéseket a tapasztalatok szerint követni szokták kitörések…

A nevezett törés elhelyezkedése: Link
Veszprém
#542
Az Etna északkeleti oldalán, az egyik jól ismert törésen, a Pernicana-n volt egy 4,2-es rengés tegnap este, 1km mélyen a felszín alatt. Az ezen a törésen lévõ rengéseket a tapasztalatok szerint követni szokták kitörések is (1981, 1984-85, 1986, 2002, 2004), néhány nap - hónap elteltével, ugyanezen a lejtõn.
Mivel ez nem Mo-on van, a tegnap este megsérült utat már ki is javították:
Link
A törés menti elmozdulást az erdõben is látni:
Link
Érdemes tehát figyelni az Etnát is. Ha lesz valami hír, jelezni fogom.
#538
Noli írta #533

Tegnap megnyílt egy újabb hasadék az Eyjafjöll-nél, kb, merõlegesen az elõzõre. Webkamerán is szépen látni: http://eldgos.mila.is/eyjafjallajokull-fra-fimmvorduhalsi/ Az új hasadéknál is elkezdõdött már a salakkúp…

Ez a vulkán a kontinentális tektonikus lemezekhez képest hol van?
Mályi
#536
Noli írta #534

Ülve nézõs videó máról: http://http.ruv.straumar.is/static.ruv.is/vefur/01042010_flogid_yfir_gosstodvar_1_april.wmv

Fantasztikus!
Egyre érdekesebb, hogy folyamatosan terjeszkedik a hasadék, egyre inkább tartós jellegre kell az ottaniaknak felkészülni.
Veszprém
#533
Tegnap megnyílt egy újabb hasadék az Eyjafjöll-nél, kb, merõlegesen az elõzõre.

beillesztett kép


Webkamerán is szépen látni: Link
Az új hasadéknál is elkezdõdött már a salakkúp épülése.

beillesztett kép

#526
Noli írta #524

A Katla VEI 4-5 körüli kitörésekkel szereti produkálni magát, ám elsõdlegesen a jég alatti volta miatt kedvelik kevéssé más társainál... Csúnya áradásokat csinál, emellett robban, szór. A legutóbbi komoly kitörése…

Legalább 14 km-es volt az 1918-as Katla kitörési felhõ. (Larsen
2000) forrás: Link 471. old (PDF)

beillesztett kép


#525
1947-48-ban az izlandi Hekla kitörési felhõje elérte a 27 kilométeres magasságot. A környéket 5 cm vastagságban takarta be a hamu. Az erupciót követõ 51. órában már Helsinkiben is megfigyelték a hamuhullást.
Veszprém
#524
Kosakiss írta #521

Elképzelhetõnek tartjátok, hogy a Katla-vulkán a közeli jövõben olyan erõteljes paroxizmussal (hamuval, gõzökkel, törmelékkel és kén-dioxiddal) fog kitörni, amely hatással lehet az északi félteke hõmérsékleti és…

A Katla VEI 4-5 körüli kitörésekkel szereti produkálni magát, ám elsõdlegesen a jég alatti volta miatt kedvelik kevéssé más társainál... Csúnya áradásokat csinál, emellett robban, szór. A legutóbbi komoly kitörése 1918-ban volt, sajnos nem tudom, milyen magas lehetett a kitörési felhõ, felért-e a sztratoszférába.
#523
Salo írta #522

Elképzelhetõ lehet, ám az ilyen fajta vulkánokra (óceánközépi hátságok) inkább a lassú, kis intenzitású, ám rendkívül hosszú ideig tartó kitörések a jellemzõek. De általában egy-egy nagyobb kitörés szinte mindig…

Így igaz, bár azt is hozzá kell tenni, hogy Izlandon nem csak az a tipikus driftesedéshez kapcsolódó bazaltvulkanizmus van jelen, hanem egy erõsebb köpenyfeláramlás is besegít. Gyakorlatilag ezért létezik maga a sziget is. Ezért néha erõsebb kitörések is bekövetkeznek, ami már önmagában is befolyásolhatja az éghajlatot. A hosszantartó kitörés éghajlatmódosító hatásához meg elég csak egy példa: Laki, 1783-84
Tolmács
#522
Kosakiss írta #521

Elképzelhetõnek tartjátok, hogy a Katla-vulkán a közeli jövõben olyan erõteljes paroxizmussal (hamuval, gõzökkel, törmelékkel és kén-dioxiddal) fog kitörni, amely hatással lehet az északi félteke hõmérsékleti és…

Elképzelhetõ lehet, ám az ilyen fajta vulkánokra (óceánközépi hátságok) inkább a lassú, kis intenzitású, ám rendkívül hosszú ideig tartó kitörések a jellemzõek. De általában egy-egy nagyobb kitörés szinte mindig hatással van a vulkán környéken a közeljövõ idõjárására.
Az elsõdleges dolog, hogy a levegõbe kerülõ por csökkenti a besugárzást. Ez aztán események lavináját indíthatja. Igen erõs kitörésnél pedig általában elõször "csak simán" hidegebbre fordul az idõjárás, és aztán indulnak meg egyéb, csatolt események. Ezek csak nagyon nehezen megjósolhatóak, többnyire csak utólag magyarázhatóak.
#521
Elképzelhetõnek tartjátok, hogy a Katla-vulkán a közeli jövõben olyan erõteljes paroxizmussal (hamuval, gõzökkel, törmelékkel és kén-dioxiddal) fog kitörni, amely hatással lehet az északi félteke hõmérsékleti és csapadékviszonyaira?