Köszi, Noli, ezek tényleg sokkal jobbak, pláne full screen módban. Hát megszakad az ember szíve hogy nem lehet ott, ott túráztam mellette néhány éve, eszem megáll. Gyönyörû!
Köszi, Noli, ezek tényleg sokkal jobbak, pláne full screen módban.
Hát megszakad az ember szíve hogy nem lehet ott, ott túráztam mellette néhány éve, eszem megáll. Gyönyörû!
Ugyanez hosszabb változatban: http://http.ruv.straumar.is/static.ruv.is/vefur/24032010_eldgos.wmv :-) Egy másik, full screen módban nézendõ: http://www.youtube.com/watch?v=p8CHSThR-Mo Irgalmatlan jók! De jó volna ott…
Közeli videó: http://www.youtube.com/watch?v=Qz8ErvZjCJk
Közeli videó: Link
Az aktuális kitörés tartamát pedig akár évekre is becsülik. Élõ kitörés-webkamera: http://www.mila.is/um-milu/vefmyndavelar/eyjafjallajokull-fra-thorolfsfelli/ http://mila.is/um-milu/vefmyndavelar/eyjafjallajokull-fra-hvolsvelli/
A légáramlások az alsó troposzférában (a felszintõl 2-8 km-re) már 1-2 kilométeres szinteken gyökeresen eltérõek lehetnek, amire többek között a felhõk vonulási iránya utal. És ezek az áramlások gyakran változnak. Ez…
A légáramlások az alsó troposzférában (a felszintõl 2-8 km-re) már 1-2 kilométeres szinteken gyökeresen eltérõek lehetnek, amire többek között a felhõk vonulási iránya utal. És ezek az áramlások gyakran változnak. Ez jelentheti az egyik kockázatot a repülõgépek útirányára.
A történelmi tapasztalatok szerint az Eyjafjöll kitörését szokta követni a Katla, bár bizonyított összeköttetés nincs a magmakamráik közt és a lávájuk is eltérõ, azért most is figyelik a Katlát. Van már nappali videó…
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De…
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek?
A vulkáni hamu a hajtómû csapágyaiban kárt okozhat, ezért a vulkáni hamufelhõbe repülve akár le is állhatnak a hajtómûvek. Ez pl. a 80-as évek elején megtörtént egy British Airways géppel, ami berepült egy ilyen…
A vulkáni hamu a hajtómû csapágyaiban kárt okozhat, ezért a vulkáni hamufelhõbe repülve akár le is állhatnak a hajtómûvek. Ez pl. a 80-as évek elején megtörtént egy British Airways géppel, ami berepült egy ilyen hamufelhõbe Indonéziában, mert nem tájékoztatták elõre.
Szerk.: látom Nano beírta az alaszkai esetet, ez pedig az indonéziai esemény légibiztonsági naplózása: Link
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát…
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát igencsak elhúzódott. Azért az fontos, hogy ez a vulkán nem gleccser alatt van, mint pl. a hiperaktív Grímsvötn, így legalább hlaup-veszélytõl nem kell tartani. Viszont állítólag a jelenleg 800 méteres hasadék folyamatosan nõ, a szomszédos Myrdalsjökull jégmezõ irányába, ami alatt a jól ismert Katla is van.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De…
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek?
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De…
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek?
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De…
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek?
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát…
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát igencsak elhúzódott. Azért az fontos, hogy ez a vulkán nem gleccser alatt van, mint pl. a hiperaktív Grímsvötn, így legalább hlaup-veszélytõl nem kell tartani. Viszont állítólag a jelenleg 800 méteres hasadék folyamatosan nõ, a szomszédos Myrdalsjökull jégmezõ irányába, ami alatt a jól ismert Katla is van.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
Már hónapok óta várták, zsezsgett kicsit a föld alatta. Múlt héten olvastam, hogy akkor igen közeli heteket jelöltek meg várható kitörési idõpontnak. A videó szenzációs!!!
Már hónapok óta várták, zsezsgett kicsit a föld alatta. Múlt héten olvastam, hogy akkor igen közeli heteket jelöltek meg várható kitörési idõpontnak. A videó szenzációs!!!
Vulkánkitörés volt Izlandon az Eyjafjallajökull gleccser alatt. 5-600 embert evakuáltak. Az utolsó kitörés 1823-ban volt.…
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás. :)
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat.Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás.
indulhatnak a vadászok. Nem csak jóság, hanem "szépség" is. :) Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre: A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy…
Nem csak jóság, hanem "szépség" is.
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
Jóság!
Jóság!
Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. http://static.panoramio.com/photos/original/12089329.jpg Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes…
Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. Link
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.
Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot. A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:…
Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot.
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
Egy részben ide való kérdés: Van az OMSZ honlapján egy háttérsugárzás összesítõ: http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=atmenv&pid=gammadozis&mpx=0&kps=1&pri=1 Keresem Paksot, de nem találom. Itt lent a térképen…
Vulkán-szimulátor állítható szilíciumaránnyal: http://www.alaskamuseum.org/features/volcano/
Vulkán-szimulátor állítható szilíciumaránnyal:
Link
Vulkán-szimulátor állítható szilíciumaránnyal: http://www.alaskamuseum.org/features/volcano/
Vulkán-szimulátor állítható szilíciumaránnyal:
Link
Ez még egy januári Sakurajima kitörés: http://www.youtube.com/watch?v=I5iJwgAg7PA Irgalmatlan jó felvétel, nagy méretben nézzétek.
Jesszusom... http://www.mti.hu/cikk/464313/
Jesszusom... Link
Ez még egy januári Sakurajima kitörés: http://www.youtube.com/watch?v=I5iJwgAg7PA Irgalmatlan jó felvétel, nagy méretben nézzétek.
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás. :)
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat.
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás. :)
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat.
Elépesztõ! Az eleje a legdurvább, ahogy a lökéshullám látszik a füstön, majd pedig a bombázás.
Elépesztõ! Az eleje a legdurvább, ahogy a lökéshullám látszik a füstön, majd pedig a bombázás.
Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás. Ez még egy januári Sakurajima kitörés: http://www.youtube.com/watch?v=I5iJwgAg7PA Irgalmatlan jó felvétel, nagy méretben nézzétek.
Nem tudom pontosan mekkora értékkel (talán néhány századmásodperc/év?), de bolygónk tengely körüli forgásideje évrõl-évre folyamatosan növekszik. Földtörténeti léptékben jelentõsebb természetesen ez a változás, a mi…
Nem tudom pontosan mekkora értékkel (talán néhány századmásodperc/év?), de bolygónk tengely körüli forgásideje évrõl-évre folyamatosan növekszik. Földtörténeti léptékben jelentõsebb természetesen ez a változás, a mi életünk (de talán még az emberiség egészét vizsgálva sem) alatt ez nem érzékelhetõ. A változást szerintem hamar "kompenzálja" a régóta tartó ellentétes irányú folyamat.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam
A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit.
Kiminek: http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/hutasimp.jpg ;)
Kiminek: Link
http://www.fn.hu//hirek/20100302/kibillentette_fold_tengelyet/
). 
