Villámhír 17:38 Naphaló a Badacsony felett, előterében pedig színes őszi erdő

Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
Tolmács
#4 252
Snow16 írta #4 248

Nos hosszas eszmecsere utána rájöttem mit szeretne megtudni a kollega,íme a végleges kérdés:Hogyan lehet a vulkánkitörés aktivitását kapcsolatba hozni a villámlások számával? Ha esetleg így is értelmetlen akkor ne…

Magyarul a vulkáni hamufelhõben miért vannak villámok, ha jól értem?
Tkp. a hamufelhõ sok tekintetben hasonlóan viselkedik, mint egy normál Cb. Nem csak azért, mert alulról a láva melegíti a levegõt, ami a feláramlást megindíthatja. A vulkáni hamufelhõbe eleve nagyon sok töltéshordozó kerül (pl. a kürtõben a magas hõmérséklet miatt ionizált ásványok a kráterbõl kidobódó hamu szemcséivel cserélhetnek töltést), s a hamufelhõn belüli áramlások eltávolíthatják egymástól az ellenkezõ töltésû részeket, valamint a zivatarfelhõben lejátszódóhoz hasonló módon is szétválasztódnak a töltések. Emiatt pedig egy idõ után beindul a zivatartevékenység.
Ugyanakkor azt hadd jegyezzem meg, ennek a mechanizmusát rendkívül nehéz feltárni, s tudtommal a mai napig nem ismert pontosan. Ezáltal a kapcsolatot is nehéz felállítani, hiszen nem csak a kitörés intenzitásától függhet, hanem a magma (láva, hamu) anyagától és a kitörés típusától is, nem beszélve arról, hogy az ebbõl a szempontból egyébként teljesen egyforma kitörések mind-mind hordoznak a vulkánra, sõt azon belül a kráterre jellemzõ jegyeket (aminek kialakítója lehet pl. a vulkán, vagy a kürtõ saját morfológiája).

Az éjszakai földrengést én nem éreztem, pedig ébren is voltam akkor még, az utca végén azonban megmozduló csillárokról számoltak be. Mást egyelõre nem tudok.