Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Nem csak jóság, hanem "szépség" is. :) Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre: A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy…
Nem csak jóság, hanem "szépség" is.
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
