Hû+meg ha, épp jónak mondod ezt az élõ bolygós meg az ember viszonyrendszeres dolgot :D ..de nehogy valami elmebajnokságos attaknak vedd már a "csak" szócskát a mondatban..a csak, ott csak csak...nem kell minden esetben…
Hû+meg ha, épp jónak mondod ezt az élõ bolygós meg az ember viszonyrendszeres dolgot
..de nehogy valami elmebajnokságos attaknak vedd már a "csak" szócskát a mondatban..a csak, ott csak csak...nem kell minden esetben szellemi kivont karddal rohangálni
...fajsúlyozás...de ha már homár..hogy kinek milyen a szociális érzéke és az ezt övezõ történelmi rálátása társadalmi-gazdasági-szociológiai folyamatokra és szövevényes kapcsoldásaikra a természet erõivel az egyéni attitûd és ismeret kérdése...nekem már csak szakmai ártalom marad, ha embervédelmi oldaról is nézem ezeknek az erõknek a rendszereit és azok megnyilvánulásait..már pedig onnan nézve ennek a rengésnek a sekélyfészkûség léte-nem léte, egzakt adatai,a szeizmográfok finom vonalai, a levonható következtetések,a térinformatikai utófeldolgozás kis poligonjai a shape file-okban, a lemeztektonikai, szerkezettani információk csak tudományos kérdés a jelen pillanatban..e csak szócskában azonban, mint a tudomány nevû isten kivont lángpallosú angyala, talán csak te érzeted a tudomány valamilyen fokú degradálását (persze lehet tévedek, és arról úgy is felvilágosítasz remélem
), mert én nem gondoltam bele
...tanult csillagász kollégám elõtted ráérzett mit is akart mondani a kommentem...csupán annyit: a jelen pillanatban csak törmelék alá szorult embereket, csak utcán heverõ sérülteket, csak összeomlott házakat, csak végletekig kiszolgáltatott embereket, csak halottakat látok egy amúgy is szakadék szélén álló országban..csak egy humanitárius katasztrófát..a tudományos oldal persze meg van (pl. ennek helyzetnek a gyors és hatékony kezelésében) de csak ezután következhet a szaktudmányosság..normális esetben..a geofizika, geodinamika általad sorolt eredményei nem vitathatók, senki nem is vitatja..elég közismert tények szerencsére, alkalmazásukkal együtt..az azonban némi keserû szájízt csalogat e magasztosság mellé, hogy Haiti lakosai egy potenciális veszélyzónában vajmi kevéssé élvezhették e high-tech civilizációs tudományágak áldásos hatásait..ellenben kissé északabbra élõ angolszász beütésû barátainktól..de a világ már csak ilyen szoktuk okosan mondani, no meg amilyenné tettük...an block kollektíve....az pedig már csak kis prehistórai adalék (nüansz) a vadásztörténet peremén, hogy a mamutokat kõbaltával hajigálni még ádáz cro-magnoni elõdkollégáink esetében is, max erõs szuicid hatásra lett volna érdemes
...de erre kevéss voltak fogékonyak..
Az bizonyos, hogy az átlagnál kisebb szociális érzékenység szorult belém s a jót tenni inkább közvetett módon érvényesül nálam emberi ügyekben.
Ha viszont már sajnálni kell valakit Haitin, akkor nem azokat, akik meghaltak, hanem a túlélõket, akiknek majd újjá kell építeni az országot illetve a saját életüket is. A halottakon nem lehet segíteni már, ezért kár is felettük sajnálkozni... Aki megmaradt, kénytelen lesz együttélni a saját veszteségeivel egy olyan országban, amely nem a politikai és gazdasági stabilitásáról híres. Talán e katasztrófa hatására ez megváltozhat.
Lehet persze arról is vitázni, hogy kik felelõsek azért, hogy emberek százmilliói élnek olyan természeti környezetben, ahol bármikor, bárhol bekövetkezhet egy hasonló léptékû katasztrófa. Nemrégiben írt itt valaki a nápolyiak alatt fortyogó katasztrófa lehetõségérõl. Láttál egy nápolyit is elmenekülni, amióta a geológiai felmérések nyomán nyilvánvaló lett a veszélyhelyzet, csak mert ott a Vezúv? Szerintem egyszerûbb tudomásul venni, hogy ilyen-olyan okoknál fogva elkerülhetetlen egy csomó vészhelyzet, s alkalmazkodni a lehetõségekhez, mint utólag sajnálkozni. Azonban az ember egyelõre nincs a kihalás szélén, túlélt már számos, ennél sokkal nagyobb katasztrófát is, közte olyanokat, amelyeket saját maga hozott létre. Sokkal jobban tudok sajnálni egy ártatlan 18 éves srácot, akit elküldenek háborúzni valami ismeretlen hatalom védelmében, mint olyanokat, akikkel a természet végez.
Haitin éltek emberek az európai hódítás és az oda behurcolt feketék elõtt is, õk ugyanúgy ki voltak téve a törésvonalak szeszélyeinek, mint a mai lakosok. Mégse földrengések miatt tûntek el, hanem a kapzsiság miatt. Ahogy a mostani áldozatok se direkt módon a rengés áldozatai, hanem azé a kapzsiságé, amely odavitte és ócska betonépületekbe kényszerítette az embereket. Olyat még nem hallottam, hogy valaki abba halt bele, hogy a paticsfalú, pálmalevél tetejû kunyhója rádõlt. Kicsit túlnõttük a lehetõségeinket, ez van. Ennek vannak áldozatai földrengések nélkül is, legalább annyian naponta, mint amennyien Haitin meghaltak e rengés miatt. Csak autóbalesetben naponta 3000 ember hal meg a világon, ez évente 1,095 millió fõ. 2009-ben földrengés miatt 1783 fõ halt meg az USGS szerint a világon. Tessék összehasonlítani...