Nem csak a jura óta, igazából ott összetettebb folyamatok vannak. Ha jól emlékszem tanulmányaimra, a Kaliforniai-lemez és társai napjainkban is töredezõ mikrolemezek, ahol helyenként oldaleltolódással (mint pl. a Szt.…
Nem csak a jura óta, igazából ott összetettebb folyamatok vannak. Ha jól emlékszem tanulmányaimra, a Kaliforniai-lemez és társai napjainkban is töredezõ mikrolemezek, ahol helyenként oldaleltolódással (mint pl. a Szt. András-törésvonal mentén), helyenként kontinentális-kontinentális ütközéssel, elég bonyolult módon mozognak a szárazföldi lemezek, amellett, hogy kijjebb az óceáni alábukik. Az más kérdés, hogy ott, a Sziklás-hg. délebbi szakaszán nincsenek olyan marha gyakran kitörõ vulkánok, (nem úgy, mint északabbra, pl. az Aleut-szigeteknél vagy Alaszkában), ott inkább a "ritkán, de nagyot" események vannak. Kaliforniában a földrengések termén meg pláne ez a helyzet, a 6-7 körüli rengések nem olyan gyakoriak, mint más hasonló helyen, pedig nagy feszültségek vannak ott. Épp ezért mondják azt, hogy ha az egyszer felszabadul, akkor az nagyot rázhat. (Az csak hab a tortán, hogy egy nagy város is épült a törésre, aminek a sekély fészekmélység még plusz kegyelemdöfés.) Ezért kap a terület kiemelt figyelmet (ami persze jó dolog), ezért (is) figyeltem fel rá.
Az általad linkelt földrengés gondolom az óceáni lemez alábukásához kötõdik, ami jóval "normálisabban" viselkedik, kb. úgy, ahogy máshol is.
(Ha nagy hülyeségeket írtam, valaki kijavít? Köszi.)
