Persze ezt mondom én is. A vízkõ is só (Ca és Mg sók) Más: A levegõben található Nitrogén szintén a levegõben található oxigénnel, vagy ózonnal reagálva (fõként villámok környezetében) (HNO3)salétromsav, vagy…
Persze ezt mondom én is. A vízkõ is só (Ca és Mg sók)
Más: A levegõben található Nitrogén szintén a levegõben található oxigénnel, vagy ózonnal reagálva (fõként villámok környezetében) (HNO3)salétromsav, vagy ammónium-nitrátként (NH4NO3)kerülhet az esõvízbe, nem?
A Kémiát nem nagyon vágom.
Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló vegyszert nem kéne használnunk.
Nagyapám mesélte hogy anno régen 1db karfiol tövéhez egy párszor odavizelt és egy rekord 11kg súlyú karfiol lett belõle,kb 4és fél hónapig készült el,elmondása szerint még nõtt volna mert volt alapja a rózsának, csak az október közepén lévõ éjszakai
fagy miatt vágta le.