Agrometeorológia

Meteorológia és társtudományai 13 489 hozzászólás
jaurinum
Gyõr
#89
LAM írta #88

Sopron fel igyekezvén a múlt héten az említett tájakon keresztülvivõ 85-ös út mentén "végeláthatatlan" belvíz tengerek között lehetett autózni valóban...de a táj környezet-történetét(és geomorfológiáját) nézve ezen…

Így van, csak az agrárosok szemüvegén keresztül lehangoló a helyzet, a régmúlt idõkben ilyenkor dagadt volna fel a lápmedence.
LAM
Budapest XIII.
#88
jaurinum írta #87

A Hanságban, a Kapuvári- és Csornai-síkon meglehetõsen komoly belvízhelyzet van (II. fokú készültség), emiatt továbbra sem lehet vetni. Tavaly ilyenkor már arasznyi volt a sörárpa, idén még földbe sem került. A januári,…

Sopron fel igyekezvén a múlt héten az említett tájakon keresztülvivõ 85-ös út mentén "végeláthatatlan" belvíz tengerek között lehetett autózni valóban...de a táj környezet-történetét(és geomorfológiáját) nézve ezen nincs is mit csodálni az idei tél tükrében...hisz a "Hany a mindene"..
jaurinum
Gyõr
#87
A Hanságban, a Kapuvári- és Csornai-síkon meglehetõsen komoly belvízhelyzet van (II. fokú készültség), emiatt továbbra sem lehet vetni. Tavaly ilyenkor már arasznyi volt a sörárpa, idén még földbe sem került.
A januári, hó nélküli kemény fagyok alaposan megtizedelték az õszi búzát és a repcét, jelentõsnek mondható a fagykár.
Koczkás
Hatvan
#85
Dr.zivatar írta #81

Kivert az esõ, reggel 7-tõl 12:00 óráig tudtunk dolgozni,elég jól lehetett haladni a rotálással egy jókora darabot megtudtunk csinálni,persze minden fordulónál kaparni kellett az összegyúrt nedves földet a késekrõl. ;)

Mondtam én, hogy korai ez, a mai esõ meg betett rendesen újra! szomoru

Bandero igaz. Képesek 3m magas új hajtásokat hozni, így ki kell neki építeni egy támrendszert, vagy legalább a két végéra sornak leásni oszlopokat, amiket bentrõl megtámasztasz, és közé vagy 3 sor drótot amihez lehet majd kötni.
bandero
Kecskemét
#84
Snowhunter írta #83

Ezek a tüske nélküli fekete szedrek, amik nálunk vannak, rendkívül igénytelenek, és nagyon gyorsan nõve igen bõven teremnek.

Ahogy eddig olvastam, évente 3-4m-es hajtásokat is képesek produkálni. Célszerû õket 2,5m-re ültetni egymástól és 2m magas támrendszert kiépíteni 3 magaságban huzallal.
Meg tudod ezt erõsíteni, vagy cáfolni? Milyen tapasztalataid vannak?
Snowhunter
Mályi
#83
bandero írta #80

Na, ma végeztem a málna ültetésével, 11 tövet tettem el. Ha a héten sikerül, ültetek pár tõ szedret is. Van-e valakinek a szederrel kapcsolatban tapasztalata?

Ezek a tüske nélküli fekete szedrek, amik nálunk vannak, rendkívül igénytelenek, és nagyon gyorsan nõve igen bõven teremnek.
Snowhunter
Mályi
#82
Dr.zivatar írta #81

Kivert az esõ, reggel 7-tõl 12:00 óráig tudtunk dolgozni,elég jól lehetett haladni a rotálással egy jókora darabot megtudtunk csinálni,persze minden fordulónál kaparni kellett az összegyúrt nedves földet a késekrõl. ;)

Hú, ezért se sietek a rotálással.
eme környéken megszoktuk már, hogy sokszor március végéig vagy rá sem lehet menni földekre, vagy a hideg talaj miatt nem érdemes ültetni (ez is fontos tényezõ!).
Dr.zivatar
Gyöngyös
#81
Kivert az esõ, reggel 7-tõl 12:00 óráig tudtunk dolgozni,elég jól lehetett haladni a rotálással egy jókora darabot megtudtunk csinálni,persze minden fordulónál kaparni kellett az összegyúrt nedves földet a késekrõl. kacsint
Koczkás
Hatvan
#78
Dr.zivatar írta #77

Délután voltam kint és szerencsére a mai igen szeles napos idõnek köszönhetõen teljesen felszáradt a talaj,úgyhogy holnap már elkezdjük a munkát, csak nem tudom hogy mi lesz ezzel a holnapi esõvel hogy itt lesz-e…

Mit csináltok?

A teteje száradhatott de lentebb tiszta sár.
Dr.zivatar
Gyöngyös
#77
Délután voltam kint és szerencsére a mai igen szeles napos idõnek köszönhetõen teljesen felszáradt a talaj,úgyhogy holnap már elkezdjük a munkát, csak nem tudom hogy mi lesz ezzel a holnapi esõvel hogy itt lesz-e egyáltalán és mennyi,mert elvileg csak Dny-on várható említésre méltó csapadék. kacsint
Koczkás
Hatvan
#75

Ha sikerülne csapadék nélkül megúszni a holnapi napot akkor, vagy holnap, de inkább kedden, elduggatnám a hagymát.
Fokozatosan raknék, hogy ne egyszerre teremjen.
Csak saját fogyasztásra zöldhagymának,nyersen is megeszem, de inkább megsütve.
Apróra feldarabolni a hagymát, mehet a zöldje is bele, olajon megsütni egy kicsit, picit megturbózni valamilyen szalámival, vagy párizsi is jó, kolbászról ne is beszéljünk. esetleg füstölt szalonna, fûszerezni, só bors, paprika, majd 3 tojást ráütni.
Fenséges vacsora!
Jó étvágyat! nevet
Snowhunter
Mályi
#72
bandero írta #71

Nemigen kedvez az idõ a kinti munkáknak. Várni kell, tervezni, elõre elvégezni a benti dolgokat, amit lehet, mert majd lehet kapkodni, ha megjön az ideális idõ! :)

Ezt is ideális idõ, sokszor a száraz május-júniusban nagy szükség van eme csapadékhozamokra.
Dr.zivatar
Gyöngyös
#69
Dr.zivatar írta #63

Nagyjából felszáradt a talaj holnap akár lehetne is rotációzni. ;) Meteo, ez már egy 50 éves történet 8)

Végül nem kezdtem bele, kacsint inkább a patakot szabályoztam, a hét közepén érkezõ esõ és a hegyekben meginduló olvadás nagy árhullámot sejtett így fel kell készülni.
+ volt egy kis nádvágás is,elég utálatos munka volt mert helyenként térdig ért a víz. kacsint
bandero
Kecskemét
#68
Borult idõ van, de ültetéshez remek.
Holnap kapok pár tõ málnát, megyek kiásom a helyüket! Tudom, jobb lett volna õsszel ültetni, de hátha lesz belõlük valami... nevet
Grafi
Budapest XXI.
#67
Meteo írta #62

Akkor vizeljetek, csak aztán ki ne égjen a termés, emlékszel az Üvegtigris c. filmre mi lett szegény tujával :) én maradok a számomra bevált dolgoknál. A lenyírt füvet és a kigyomlált gazt + a szerves, könnyen lebomló…

(Kaposváron laktam akkor, és Szennából hozatták a szüleim a birka-és marhatrágyát,írtó büdi volt, mert õsszel többen is rendeltek a telekre)
Snowhunter
Mályi
#65
Dr.zivatar írta #63

Nagyjából felszáradt a talaj holnap akár lehetne is rotációzni. ;) Meteo, ez már egy 50 éves történet 8)

Akkor ne halaszd el, mert a hét közepén jön az esõzés.
Meteo
Kisvárda
#64
Dr.zivatar írta #63

Nagyjából felszáradt a talaj holnap akár lehetne is rotációzni. ;) Meteo, ez már egy 50 éves történet 8)

Itt még az árnyékosabb részeken 5-7 centis hó volt ma is, a napos helyeken nagyjából hómentes, de nagy sár van, esély sincs még kezdeni, pedig jó lenne korán enni új hagymát és hónapos retket, az meg magától nem nõ ki. Ja igen 50 éves sõt.. csak aki eddig nem tudta most már az is tudja nevet
Meteo
Kisvárda
#62
Grafi írta #61

:D Meteo! Az epernek sincs trágya íze -szerencsére-, pedig; -emlékezetem szerint, jó sokat tettünk a palánta alá.(bocsi,ez kb 40 éve volt, lehet, hogy ma már másképp oldják meg.)

Akkor vizeljetek, csak aztán ki ne égjen a termés, emlékszel az Üvegtigris c. filmre mi lett szegény tujával nevet én maradok a számomra bevált dolgoknál. A lenyírt füvet és a kigyomlált gazt + a szerves, könnyen lebomló háztartási hulladékot komposztálom a csirkék trágyájával együtt ezt egy évig érlelem és aztán télen kiszórom a földre a hólé szép egyenletesen bemossa a talajba, aztán meg a vegetációs idõszakban gondoskodom a mûtrágya illetve lombtrágya utánpótlásról.
Grafi
Budapest XXI.
#61
Dr.zivatar írta #53

Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló…

vidám Meteo!
Az epernek sincs trágya íze -szerencsére-, pedig; -emlékezetem szerint, jó sokat tettünk a palánta alá.(bocsi,ez kb 40 éve volt,
lehet, hogy ma már másképp oldják meg.)
Snowhunter
Mályi
#60
Egy tévhitet szeretnék eloszlatni, a csapadékvíz nem szállítja, hanem felszabadítja az ásványi sókat, utóbbi hatása elengedhetetlen.

A lehulló csapadékvíz oldja a levegõben lévõ gázokat, így CO2, So2, NOx-ek kerülnek bele, nem véletlen savas kémhatása (nálunk PH 5 körüli).
Azaz nem desztillált víz, ám ásványi anyagtartalma ettõl eltekintve kevés, a növényeknek az által lesz elengedhetetlen, hogy a fenti gázok beoldódása miatt kissé savas kémhatás miatt a földbe kerülve azonnal ásványi anyagot szabadít fel a növény számára, ezt locsolással önmagában nem tudjuk pótolni.
Koczkás
Hatvan
#59
Agrometeorológia.

Gond lehet a korai ültetésekkel, a csapadékos idõ és a mérsékelt felmelegedés illetve száradás miatt.

A jövõ hét elsõ napjaiban, a magasban az eddigieknél jóval enyhébb levegõ érkezik fölénk, minek hatására kellemes hõmérsékletek várhatóak, az ország nagy részén 10 fokot elérõ, D.-en DNy.-on meghaladó hõmérsékletekkel.
ÉK.-en lehet ettõl alacsonyabbat mérni. 3-5 fok-ot.


Nagy valószínûséggel elér bennünket majd a hét közepén a mediterrán ciklon Link ami jelentõs mennyiségû esõt hozhat Link még van bizonytalanság benne, de azért aránylag nagy az összetartás.Link

Ahogy távolodik a ciklon, elsõ idõben még enyhe, majd egyre hûvösebb levegõt szállít majd fölénk, minek hatására a jövõ hét elejére ismét hûvösebb lehet már, nappal 10 fok alatti maximumok, reggelre akár gyenge fagyok is lehetnek.

A távolabbiakban a folyamatos ciklonaktivitás és az anticiklon távolléte miatt mérsékelt felmelegedés, és több helyen csapadék várható, így a száradás is csak lassú lesz.
talaci
Szentmártonkáta
#58
boj írta #56

Nem igazán vágom, hogy nagyapád mit vágott le a pisilés és éjszakai fagy után, de hidd el, az esõvíz gyakorlatilag desztillált víz, mely a légkörbõl összeszed némi szennyezõt. A növényeid úgy veszik hasznát, hogy a…

Teljesen egyetértek veled. Az esõvíz az gyakorlatilag disztillált víz minõségû, tehát nem tartalmaz semmilyen oldott ásványi anyagot. Amiért mégis jobb az öntözésre, annak pont ez az oka. A vezetékes víz közepesen, vagy nagyon kemény a benne lévõ oldott mésztõl. Ezt pedig a növények döntõ többsége nem szereti.
Meteo
Kisvárda
#57
boj írta #56

Nem igazán vágom, hogy nagyapád mit vágott le a pisilés és éjszakai fagy után, de hidd el, az esõvíz gyakorlatilag desztillált víz, mely a légkörbõl összeszed némi szennyezõt. A növényeid úgy veszik hasznát, hogy a…

Így van, szerintem azért szembetûnõbb nála is pl. a változás egy kiadós esõ után a locsolásokkal szemben, hogy ilyenkor a levegõ páratartalma is sokkal nagyobb lesz és ezt megérzi a növény, emiatt is jobban fejlõdik mert a növények többnyire szeretik a magas páratartalmat.
boj
Jászkisér
#56
Dr.zivatar írta #53

Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló…

Nem igazán vágom, hogy nagyapád mit vágott le a pisilés és éjszakai fagy után, de hidd el, az esõvíz gyakorlatilag desztillált víz, mely a légkörbõl összeszed némi szennyezõt.
A növényeid úgy veszik hasznát, hogy a talajban lévõ "mindenféle jó" oldódik benne és így képes felszívódni. laza
Meteo
Kisvárda
#55
Dr.zivatar írta #53

Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló…

hmm.. milyen finom lehetett! nevet
Koczkás
Hatvan
#54
Dr.zivatar írta #53

Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló…

laza
Dr.zivatar
Gyöngyös
#53
vikarel írta #51

Persze ezt mondom én is. A vízkõ is só (Ca és Mg sók) Más: A levegõben található Nitrogén szintén a levegõben található oxigénnel, vagy ózonnal reagálva (fõként villámok környezetében) (HNO3)salétromsav, vagy…

Egy kiadós záporesõ(15-20mm) felér 3 öntözéssel,én se vágom a kémiát de egy szakértõ szerint az esõvízben a növényeknek megfelelõ tápanyagok vannak.Ha pl a karfiol csak esõvízbõl élne semmilyen levéltrágya pótló vegyszert nem kéne használnunk.
Nagyapám mesélte hogy anno régen 1db karfiol tövéhez egy párszor odavizelt és egy rekord 11kg súlyú karfiol lett belõle,kb 4és fél hónapig készült el,elmondása szerint még nõtt volna mert volt alapja a rózsának, csak az október közepén lévõ éjszakai fagy miatt vágta le. kacsint vidám laza
boj
Jászkisér
#52
vikarel írta #51

Persze ezt mondom én is. A vízkõ is só (Ca és Mg sók) Más: A levegõben található Nitrogén szintén a levegõben található oxigénnel, vagy ózonnal reagálva (fõként villámok környezetében) (HNO3)salétromsav, vagy…

Szerintem a légköri elektromos aktivitás esõvíz minõségére gyakorolt hatása elenyészõ. A régebben nem szokványos szennyezõk miatt inkább az energia- és vegyipar tehetõ felelõssé.
Ha érdekel e téma , érdemes elolvasni - többek között - ezt is: Link
vikarel
Heréd
#51
boj írta #50

A benne oldott CO2 miatt nagyobb az oldóképessége, de maga az esõvíz gyakorlatilag sómentes.

Persze ezt mondom én is. A vízkõ is só (Ca és Mg sók)
Más: A levegõben található Nitrogén szintén a levegõben található oxigénnel, vagy ózonnal reagálva (fõként villámok környezetében) (HNO3)salétromsav, vagy ammónium-nitrátként (NH4NO3)kerülhet az esõvízbe, nem? szegyenlos A Kémiát nem nagyon vágom. szegyenlos
boj
Jászkisér
#50
vikarel írta #49

Szép estét! Az biztos, hogy jobb az esõvíz, mint a csapvíz, vagy akár a fúrott-ásott kút vize. Nem tartalmaz meszet!- tehát lágy víz. Mi felfogjuk a fél tetõrõl egy kb 800l-es tartályba, +200 l-es hordókba. 8mm-es…

A benne oldott CO2 miatt nagyobb az oldóképessége, de maga az esõvíz gyakorlatilag sómentes.
vikarel
Heréd
#49
Szép estét!

Az biztos, hogy jobb az esõvíz, mint a csapvíz, vagy akár a fúrott-ásott kút vize. Nem tartalmaz meszet!- tehát lágy víz. Mi felfogjuk a fél tetõrõl egy kb 800l-es tartályba, +200 l-es hordókba. 8mm-es záporral tele a tartály, nagyobb esõ esetén kerül a hordókba is. (nem biztos, de mintha úgy rémlene egyik óráról, hogy savas közegben jobb a tápanyag feltáródás is? ezért savazzák a tápoldatok kémhatását is salétromsavval)
Sõt kocsimosásra is kiváló, nem maradnak utána foltok (vízkõ) az autón.
boj
Jászkisér
#48
jaurinum írta #46

Csak Siheone megerõsítésére: A tiszta esõvíz önmagában nyilván a napsugárzás mellett az egyetlen éltetõ erõ a természetes vegetáció számára, és a magunk termesztett és díszként tartott virágok is ugyanúgy ezt a nedût…

Nem értem, hogy a H2O -n kívül milyen összetevõkre gondolsz.
siheone
Szeged
#47
jaurinum írta #45

Magam most már nem gyûjtök esõvizet. Régebben hasonló tálkás, vödrös módon gyûjtöttem, mint te, ha jött az esõ, kitettem a párkányra az edényeket. De tudtam örülni az ÉNy-i frontoknak, akkor vert rá a párkányra a…

Ahan értem. Babafürdetõkádvidám Abban tényleg nagyon sok esõvíz összetud gyûlni. Na majd szerdától megint tehetem ki a tálakat úgy néz kividám

Március 14-én Varga Zoltán elõadása.
1.Összevonó elmélet gyenge pontjai a perui kaktuszok tükrében
2.Kövirózsák világa
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
Helyszín: Gyermekek háza, Gyõr, Aradi vértanúk útja 23. 10 óra
Szervezõ: Magyar Ferenc
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

De jó nektek. Nálunk 2007 áprilisában volt utoljára egy kiállítás és azóta semmi. Elõadás is nagyon régen volt.
jaurinum
Gyõr
#46
boj írta #42

Hááát...nem is tudom. Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.

Csak Siheone megerõsítésére:
A tiszta esõvíz önmagában nyilván a napsugárzás mellett az egyetlen éltetõ erõ a természetes vegetáció számára, és a magunk termesztett és díszként tartott virágok is ugyanúgy ezt a nedût tudják életükhöz legjobban felhasználni. Egy megannyi tisztító, fertõtlenítõ eljáráson átesett vezetékes víz sem "tudja" azt, amit az esõ. A légszennyezés, szálló por stb. miatt a lakott területek levegõje, és ezzel a rajta áthullott csapadék valóban egyre több szennyezõ anyagot tartalmaz, ezáltal savasít, de a eredeti fontos összetevõket nem tudják "kimosni" belõle.
jaurinum
Gyõr
#45
siheone írta #44

Nálam is pont ezért bírt elszaporodni ennyire ez a növény:) Pontosabban: Austrocylindropuntia subulata Én sem tudom favorizálni a tápoldatotak. Hitvány mesterséges szutyok anyagok vannak benne, amit a növények egy idõ…

Magam most már nem gyûjtök esõvizet. Régebben hasonló tálkás, vödrös módon gyûjtöttem, mint te, ha jött az esõ, kitettem a párkányra az edényeket. De tudtam örülni az ÉNy-i frontoknak, akkor vert rá a párkányra a legjobban az esõ. nevet
Az elõbbi kaktuszos képen a bal sarokban látható egy kád, ebbe legalább 10 liter belefér. Már nem látható, de balra tõle egy 30 literes felülkifolyós hordó van, amibe az ereszbõl egy lehajtható billenõvel jut bele a víz. Ki van ez találva. nevet
siheone
Szeged
#44
jaurinum írta #40

Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott. Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen…

Nálam is pont ezért bírt elszaporodni ennyire ez a növénynevet
Pontosabban: Austrocylindropuntia subulata
Én sem tudom favorizálni a tápoldatotak. Hitvány mesterséges szutyok anyagok vannak benne, amit a növények egy idõ után nem díjaznának.
És sok esõvizet tudsz még mostanában összegyûjteni az eljárásoddal? Én csak az egyetlen erkélyen lévõ szép hosszú párkányomon tudok gyûjteni tálkákban. Akkor a legjobb mikor 10 mm feletti esõ esik. Akkor olyan fél liter gyûlik össze, de az is több mint a semmi. Meg kell becsülni. Természetesen kertesházban ennek vagy 10-szeresét is összelehet gyûjteni.
siheone
Szeged
#43
boj írta #42

Hááát...nem is tudom. Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.

Van is benne valami meg nem is. Szerintem itt Magyarországon nem olyan vészes a helyzet, mint pl Mexikóvárosban. Nyugodtan lehet esõvizet gyûjteni. Én is szoktam.
Már 3-4 liter össze is gyûlt és én is halottam, hogy az esõvíz gazdagabb olyan anyagokban, amit a növények jobban hasznosítanak, mint a síma csapvizet. Ráadásul nálunk klorozzák meg mittudom én mit csinálnak vele még a kazánházakban.
boj
Jászkisér
#42
jaurinum írta #40

Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott. Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen…

Hááát...nem is tudom.
Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.
Miso
Szarvas
#41
Snowhunter írta #10

Szerény javaslatom kezdésképpen: hagymafélék, borsó, sárgarépa-petrezselyem, paradicsom-paprika.

Hú, a paprikaféléket kezdõknek nem ajánlom! Eléggé macerás, mert szabadföldbe nem tanácsos elvetni a magjait!! Balkonládába ajánlom a magvetést, és onnan miután vége az utolsó fagyoknak kipalántálni. Ha túl nehéznek tûnik, akkor célszerû máj. közepén beszerezni valamelyik piacon a palántákat, de nem ajánlom, mert ez drágább és kevesebb növényre teszünk szert, mintha magunk állítottuk volna elõ Célszerûnek tartom a gyorsabb kelés érdekében, amennyiben nincs azzal a csúnya rózsaszín csávázóanyaggal átitatva; a magot 1-2 órára beáztatni vízbe. Ez arra is jó, hogy lássuk milyen állapotú a mag: ha lesüllyed az aljára jó, ha nem akkor nem jó. Ha kicsi a mag vagy nagy a felülete ez a módszer nem mûködik. Másrészt megduzzad a mag és hamarabb kikel.
..
Elárulok 1-2 érdekes dolgot a mákvetésrõl: régen állítólag a "hó tetejére szórták a magját" és láss csodát tavasszal kikelt. Ezt még nem próbáltam ki, de mivel nem próbáltam így nem javaslom.
jaurinum
Gyõr
#40
siheone írta #36

Még egy kis kiegészítés:) Ezt a kaktuszomat még 2005 nyarán Szabadkán vettem egy nénitõl és forintba átváltva 150 ft-ért. Nagyon megérte. http://img.index.hu/imgfrm/8/5/8/8/BIG_0005388588.jpg Azóta nagyon elszaporodott…

Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott.
Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen idõs Cereus: Link Utóbbi már legalább 30 éves példány, érdekesség, hogy a legmagasabb hajtása a jobb oldali fõhajtás "gyermeke", mely túlnõtte a szülõt. A 3., még erõsebb, vastagabb hajtás néhány évvel ezelõtt kezdett nõni. Még egyszer sem virágoztak, persze ez a példány a faj dél-amerikai õshazájában apró növendéknek számítana. Az Andok sivatagos magasföldjein élõ Cereus-oszlopcsarnokokban rendszerint baglyok és más madarak fészkelnek.

Fontos még megjegyeznem, hogy kezdettõl fogva törekedtem arra, hogy a növényeket természetes esõvízzel öntözzem. Különféle felfogóberendezéseket gyártottam, ereszt lyukasztottam, edényeket helyeztem ki, esõvíz felfogása céljából. Nagymamám máig így cselekszik, a tél beállta elõtt a verandát telirakja másfél literes flakonokkal. nevet Mert bizony, az esõvízben lévõ természetes ásványi sókat, oldatokat nem lehet semmilyen tápoldattal helyettesíteni.