Összeszedtem magam és írok sok nap után. Ami sok az sokk, ez a szeptember a február óta tartó rémálom méltó folytatása lett itt nálam is az erdők, dombok közt. Gyakran volt az elmúlt években, hogy a melegecske-forrócska de rövid nyarakat szeptemberben már normálisabb idő követte. Nem néztem utána, de ez a 18,1 fokos havi közép itt igencsak durva,nem emlékszem hasonlóra (ettől még persze lehetett) A 14 nyári meg 3 hőségnap meg 2 meleg éjszaka még nyáron is elment volna valaha ezen a vidéken. Egyedül a csapadék ami ambivalens érzéseket kelt. A 30 mm esőtől a kiégett fű zöld lett és ez majdnem több mint a július-augusztus összesen(az aug.31. éjfél utáni eső ugye még augusztushoz írva). Ugyanakkor édeskevés, nem kell ecsetelnem miért. A napsütéses órák meg már az idegeimre mennek, alig láthattunk felhőt a hónap legtöbb napján.
Valaki az fb-n úgy reagált az évszázados aszály kijelentésemre("mítosz"), hogy régen is volt ilyen, hisz Jókai regényében arról van szó, hogy 2 éve nem esett eső. Válaszomban írtam, hogy igaza lehetett, hisz 160 éve igen súlyos aszály volt, de évszázadonként ugye jó ha egy ilyesmi lehetett. Sajnos akkor utánanézve 5 évig elhúzódott, most még azért nem beszélhetünk erről (2023 kimondottan esős az Alföld kivételével és 2 éve szeptemberben volt egy nagy esőzés és nagy dunai árvíz is). De ez a 2 év is nagy idő, viszont akkor ilyen melegek sem nyáron, sem télen nem hiszem, hogy voltak mint most. Persze akkor még nem volt ilyen csúcstechnológiás vízgazdálkodás, öntözési rendszer, erdőeltakarítás, mocsártalanítás meg belvíztelenítés plusz minden városban fürdők sokasága ,ezer km2-ek beépítve meg lebetonozva stb..Mit is ír az AI erről?
"A Kárpát-medencében az 1863-as és 1864-es év a magyar történelem egyik legsúlyosabb, katasztrofális méretű aszályos időszakát hozta, amely során a lehullott csapadék mennyisége messze elmaradt a sokéves átlagtól.A korabeli és reprezentatív rekonstruált meteorológiai adatok alapján a lehullott csapadék az alábbiak szerint alakult:1863-ban az országos éves csapadékátlag mindössze 297 mm volt. Ez az érték rendkívül alacsonynak számít (az újkori mérések óta a legszárazabbnak tekintett 2011-es évben is 404,4 mm esett). A mezőgazdaságilag kritikus május–augusztusi időszakban szinte alig esett eső. Az egyes mérőállomások éves összegei jól mutatják a regionális eloszlást:Budapest: 328 mmMagyaróvár: 334 mmNyitra: 345 mmVeszprém: 377–379 mmDebrecen: 412 mmAz Alföld középső és déli területein a csapadékmennyiség ennél is jóval kevesebb volt, hatalmas pusztítást és éhínséget okozva.1864-ben a szárazság némileg enyhült, de az év továbbra is az átlagosnál lényegesen szárazabb maradt. Az országos éves csapadékátlag ebben az évben 447 mm volt, amihez ráadásul szokatlanul hideg időjárás is társult.Az 1861 és 1866 közötti teljes időszakban a Kárpát-medence csapadékmennyisége minden évben a kritikus 500 mm-es határ alatt maradt országos átlagban, amelynek következtében például a Fertő tó is teljesen kiszáradt."
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
