Azt nem tudom hogy a GFS páratartalommal, csapadékkal kapcs elõrejelzései mennyire veszik számításba az alábbiakat: Bár a meleg hatására a talaj hamar kiszikkad így hétvégére már inkább szárazsággal kell számolnunk a…
Azt nem tudom hogy a GFS páratartalommal, csapadékkal kapcs elõrejelzései mennyire veszik számításba az alábbiakat:
Bár a meleg hatására a talaj hamar kiszikkad így hétvégére már inkább szárazsággal kell számolnunk a sík, gyérebb növényzetû területeken, de a jelentõs árvíz és belvízhelyzet miatt az ország vízborítottsága még egy ideig jóval nagyobb lesz , amely a meleg idõben erõsen párolog, a reggeli d.e órákban az alsó légrétegben kumulálódik a gyenge áramlás miatt. A labilitás adott, így a zivatarok kialakulsát lokális hatások fogják meghatározni, vagyis szerdáig -leginkább kedden - a Balaton K medencéjében a Dunántúl É határvidékén , ÉK részén illetve az Alföld hegyek alatt fekvõ részein, Zemplénben várok 15-17 óra között egycellás 5-10 perces hûsítõ zivatarokat illetve 18-19 óra között a Duna vonalában illetve az Északi khg-ben (esetleg Pilis-Budai hg térsége) orografikus hatásokon gyenge MKR alakulhat ki. A csapadékhozam csak MKR-ben haladhatja meg az 1-3 mm-t.
Elõzõ években hasonló helyzet csak kivételes esetben adott volna zivatart.
Ehhez az kellene, hogy a modellben mondjuk napi (vagy 2-3 napi) gyakorisaggal frissitsek a felszinallapotot minden racspontra vonatkozoan. Itt szerintem meg nem tartunk, legfeljebb havi eghajlati atlagokat hasznalnak, amiben pl. figyelembe veheto az egyes honapok kulonbozo novenyzetboritottsaga az egyes racsdobozokban, de ez az ilyen hirtelen, nem az eghajlati atlagtol fuggo valtozasok lekovetesere nem alkalmas, mint a mostani arviz es belviz altal megnovekedett vizboritottsag.
Pedig biztosan nagy hatasa lehet pl. a csapadek kepzodesre bizonyos helyzetekben...
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
