Könnyû ilyen példákat találni, mert a "mediterrán hatás" abban nyilvánul meg, hogy a mediterrán ciklonok havat hagynak a déli-délnyugati részeken, igy ott lesznek a hidegebbek. 2003 Dél-Dunántúl, 2008 dél-délnyugat,…
Könnyû ilyen példákat találni, mert a "mediterrán hatás" abban nyilvánul meg, hogy a mediterrán ciklonok havat hagynak a déli-délnyugati részeken, igy ott lesznek a hidegebbek.
2003 Dél-Dunántúl, 2008 dél-délnyugat, 2009 dél-délnyugat, 2010 délnyugat, 2012 Dél-Dunántúl, 2013 Sellye, és most 2014 is arrafelé lesz a leghidegebb.
Pedig ugye délen van, mediterrán hatás, Pécs meg a Mecsek, napfény, füge, stb stb.
Meridionális uralmú idõszak, ez törvényszerûen arányeltolódásokkal jár. Egy "kiegyenlítettebb " idõszakban másképp fest a leányzó fekvése, de sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudom az adataidat,
Úgy tudom, hogy hazánk jellemzõ hideg katlanai, hideg rekordjai, a Mátra, Bükk gerincétõl északra elterülõ térségbõl valók. Amikor szinte csak a mediterrán ciklonok adják a téli hócsapadékot , e térségek óhatatlanul hátrányba kerülnek. Tudjuk, hogy vannak telek , amikor messze nem ez a meghatározó havas lehetõség az északi térségben. Ha átlagos közeli, tehát nem meghatározóan zonális, és nem is meridionális (mediterrán ciklonos csapadékú) idõszakot élünk (és valljuk be azért statisztikusan mindenképpen ez a leggyakoribb) akkor a az Északerdõ térségének havas esélyei a délnyugati térségével , arányában közelebbi értéket vesz fel, így a zord, rekordgyanús hidegek elõfordulásának esélye is kiegyenlítettebbé válik.( Akarom mondani , az északerdõ hideg katlanai túlszárnyalják a DNY-i térség hidegeit.) Ha lesz egy kis idõm rá mindenképpen utána nézek, elég lenne a napi statisztikát átnézni, tehát hányadikán, és mely térségben született a leghidegebb érték egy adott napon, a téli idõszakban.
