Tulajdonképpen szükségtelen paraméter lenne a talajszintû örvényesség. A nem mezociklonális tubákat kialakító nagytérségû összeáramlás okozta horizontális szélnyírás alakítja ki a vertikális tengelyû örvényességet, ami…
Tulajdonképpen szükségtelen paraméter lenne a talajszintû örvényesség. A nem mezociklonális tubákat kialakító nagytérségû összeáramlás okozta horizontális szélnyírás alakítja ki a vertikális tengelyû örvényességet, ami a magas talajalapú labilitással együtt okozhatja ezeket a jelenségeket.
Ahol van konvergencia... ott jórészt pozitív örvényesség is elõfordul..., és divergenciánál fordítva.
Én úgy tudtam, hogy a 700hPa szintû örvényesség fontos kialakító tényezõként játszik szerepet. Mondjuk ha ilyen szinten örvényesség van, akkor majdnem biztos, hogy ettõl lejjebb is.
Gondolj csak például egy hidegcseppre..., ahol még konvergencia se mindig kell egy tubához. Persze elõfordulhat kis térségben..., de azt a modellek nem képesek mutatni...
Bonyolult dolog ez...
De szerintem a felhõtölcsért egyértelmûen érdekli a 700hPa örvényesség... ha szummázom a gondolataim..., az eddig megfigyelt esetek majdnem 90%-a olyankor történt..
Lehet, hogy kimutatható a kapcsolat a 700 hPa-os örvényességgel, de még nem vizsgálta ezt senki legjobb tudomásom szerint. Konkrétan erre a paraméterre még nem.
Szerintem itt fordítva kellene gondolkozni. Mert ha van kellõ örvényesség a magasban, akkor lehet, hogy talajszinten is megvan, de ha talajszinten megvan, akkor az már biztos ott van.
Nincs a 10m-es örvényesség és a nm tubák kapcsolata sem kielégítõen megvizsgálva. Egyelõre ilyen térkép csak reanalízishez került elõállításra.
Ezért jórészt csak sejtéseink lehetnek.
Én is ezt a témát vizsgálom egy ideje, remélem a végén kiderül valami hasznos is.