Jóra gondoltam, csak rosszat írtam, köszi a javítást!
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Az LFC az nem szabad kondenzációs szint, hanem A szabad KONVEKCIÓ szintje.
Az LFC az nem szabad kondenzációs szint, hanem A szabad KONVEKCIÓ szintje.
Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a…
Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a felhõk, ahogy tornyosodnak elérhetnek egy olyan magasságot, ami után már szabadon fejlõdhetnek, nincsen gátló tényezõ a gomolyfelhõ/zivatarfelhõ képzõdéshez. Ez a szabad kondenzációs szint (LFC).
Amibe kevésbé vagyok biztos: Az a jó ha az LFC/LCL-nél megadott vektor hosszúra nyúlik. Hogy miért, ezen már nekem is erõsen el kellett gondolokoznom, és erre jutottam, legfeljebb majd kijavítanak: ha az LFC/LCL magassága között nagy a különbség (hosszúra nyúlt vektor) akkor magunk elé képzelve egy SKEW-ábrát, ez azt jelenti, hogy a magas CAPE-érték (feltételezzük most magasnak, hiszen zivatart várunk) sokkal kevesebb km-en hasznosul (elõbb utóbb úgyis eléri az egyensúlyi szintet, ami fölé már nemigen mennek a felhõk (EL)), így magasabb a felhajtóerõ/erõsebb a konvekció. Tehát egy kövér CAPE mindig jobb, mint egy vékony és hosszú (akár 7-8 km-en hasznosuló ugyanekkora CAPE). Hát nem tudom mennyire volt érthetõ, és remélem nagyjából helyes volt amit leírtam.
Azt azért én sem tudnám hirtelen hogy a CAPE értéke hogy viszonyul az LCL-LFC dif.-hez. Abban jó volt a sejtésed, jó a sejtésed, hogy az alakjára hathat. De arra mondjuk az is hat, hogy milyen a hõmérsékleti rétegzõdése…
Azt azért én sem tudnám hirtelen hogy a CAPE értéke hogy viszonyul az LCL-LFC dif.-hez. Abban jó volt a sejtésed, jó a sejtésed, hogy az alakjára hathat. De arra mondjuk az is hat, hogy milyen a hõmérsékleti rétegzõdése a környezetnek. Ha száraz, akkor jó kövér tud lenni a CAPE területe, ha nedves akkor inkább vékony.
Köszönöm a kiigazítást!!! Te hogyne volnál profi!??? :D Mint ahogy írtam is, a dolog ezen részébe nem voltam biztos, ezt igazából (ezek szerint rossz szálom elindulva) inkább csak kikövetkeztettem. Sajnos rosszul!…
Köszönöm a kiigazítást!!! Te hogyne volnál profi!???
Mint ahogy írtam is, a dolog ezen részébe nem voltam biztos, ezt igazából (ezek szerint rossz szálom elindulva) inkább csak kikövetkeztettem. Sajnos rosszul!
Leglább most megint tanultam valamit!!!
Bocsi Jack, és köszi Svadasz!
U.i.: továbbra is tartom, hogy kicsit fel kellene pörgetni a topicot, nem???
Én sem vok profi, de én úgy tudtam, hogy az a jobb, ha kisebb az LFC-LCL különbség. Ugyanis ha nagy, az annyit jelent hogy nagy azon a szakaszon kell valami plusz erõ, ami átlöki a részecskét, hogy beinduljon a…
Én sem vok profi, de én úgy tudtam, hogy az a jobb, ha kisebb az LFC-LCL különbség. Ugyanis ha nagy, az annyit jelent hogy nagy azon a szakaszon kell valami plusz erõ, ami átlöki a részecskét, hogy beinduljon a szabadkonvekció.
A negatív terület, amin át kell valahogy jutnia a részecskének az ugye a kiindulási pont és LFC közötti rész (LCL kettõ között van). Utána van, ahogy mondtad az EQL-ig a pozitív rész. Az LCL-LFC különbség arányos a CIN-nel szinte. Viszont ha a magas LCL-LFC különbséget leküzdi a rendszer akkor viszont nagyon durranhat a cella.
Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a…
Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a felhõk, ahogy tornyosodnak elérhetnek egy olyan magasságot, ami után már szabadon fejlõdhetnek, nincsen gátló tényezõ a gomolyfelhõ/zivatarfelhõ képzõdéshez. Ez a szabad kondenzációs szint (LFC).
Amibe kevésbé vagyok biztos: Az a jó ha az LFC/LCL-nél megadott vektor hosszúra nyúlik. Hogy miért, ezen már nekem is erõsen el kellett gondolokoznom, és erre jutottam, legfeljebb majd kijavítanak: ha az LFC/LCL magassága között nagy a különbség (hosszúra nyúlt vektor) akkor magunk elé képzelve egy SKEW-ábrát, ez azt jelenti, hogy a magas CAPE-érték (feltételezzük most magasnak, hiszen zivatart várunk) sokkal kevesebb km-en hasznosul (elõbb utóbb úgyis eléri az egyensúlyi szintet, ami fölé már nemigen mennek a felhõk (EL)), így magasabb a felhajtóerõ/erõsebb a konvekció. Tehát egy kövér CAPE mindig jobb, mint egy vékony és hosszú (akár 7-8 km-en hasznosuló ugyanekkora CAPE). Hát nem tudom mennyire volt érthetõ, és remélem nagyjából helyes volt amit leírtam.
A szupercellán szépen kiképeztek/kiképezted magad. 8)
A szupercellán szépen kiképeztek/kiképezted magad.
Majd kiderül, lehet beírja valamelyik profi, hogy ne beszéljek hülyeségeket!!!! Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a…
Ugyan nem vagyok szakértõ, de leírom, én hogy értelmezem. Ami szinte biztos: ugye a színes árnyékos területek jelentik a kondenzációs szint magasságát (LCL). Tehát innen indul a felhõképzõdés. Zivatarra hajló idõben a felhõk, ahogy tornyosodnak elérhetnek egy olyan magasságot, ami után már szabadon fejlõdhetnek, nincsen gátló tényezõ a gomolyfelhõ/zivatarfelhõ képzõdéshez. Ez a szabad kondenzációs szint (LFC).
Amibe kevésbé vagyok biztos: Az a jó ha az LFC/LCL-nél megadott vektor hosszúra nyúlik. Hogy miért, ezen már nekem is erõsen el kellett gondolokoznom, és erre jutottam, legfeljebb majd kijavítanak: ha az LFC/LCL magassága között nagy a különbség (hosszúra nyúlt vektor) akkor magunk elé képzelve egy SKEW-ábrát, ez azt jelenti, hogy a magas CAPE-érték (feltételezzük most magasnak, hiszen zivatart várunk) sokkal kevesebb km-en hasznosul (elõbb utóbb úgyis eléri az egyensúlyi szintet, ami fölé már nemigen mennek a felhõk (EL)), így magasabb a felhajtóerõ/erõsebb a konvekció. Tehát egy kövér CAPE mindig jobb, mint egy vékony és hosszú (akár 7-8 km-en hasznosuló ugyanekkora CAPE). Hát nem tudom mennyire volt érthetõ, és remélem nagyjából helyes volt amit leírtam.
