Modell-iskola

Szakmai témák 1 013 hozzászólás
Anarki
Szerencs
#508
olivera írta #507

Valaki elmagyararázna mit kell kell nézni egy fáklyán mert nem teljesen világos,hogy miért van az sok vonal rajta.

Nem csak a GFS-nek, de egyéb modellnek is vannak ún. ensemble futásai. Van a NOGAPS-nak, a GEM-nek és a NAEFS-nek is a GFS-en kívül, amiket itt elérhetsz: Link

Ezeket az "együttes" (angolul: ensemble) elõrejelzéseket azért találták ki, mert a Földünkön található mérõhálózatból érkezõ adatok nem tökéletesek, illetve nem elég reprezentatívak. A modellek pedig ezekbõl az adatokból indulnak ki. Mivel nem mindenhol van egyformán sûrû állomáshálózat, ezért a modellek készítésénél gyakran fordulnak elõ becslések, kerekítések, tehát a modellekbe érkezõ, illetve a felvázolt adatok nem tökéletesek. Ezeknek a hibáknak a kezelésénél jön jól az ensemble elõrejelzés. Ennek az a funkciója, hogy mesterségesen elõállítják a kiinduló adatokban lehetséges hibákat (bizonyos hibahatárokon belül) és ezzel módosítják a kezdeti mezõket, majd lefuttatják a modellt egy bizonyos idõtávig.
Ezeket a külön-külön lefuttatott számításokat a modell perturbációinak hívjuk. Amennyiben ezek a variációk egymáshoz közel mennek, akkor kicsi az elõrejelzés bizonytalansága, amennyiben széttartanak, akkor magas.

Link nézzük meg a fáklyát a környékedrõl!

Egy általad kiválasztott fáklya diagrammon egy adott rácsponton tekintheted meg a kiválasztott idõjárási változók elõrejelzését. (jelen esetben a 850 és 500 hPa-n lévõ hõmérsékletet, illetve a csapadékot)

A vastag fekete vonal a fõ- (00, 12) vagy operatív (06, 1laza futás. Ez a GFS legnagyobb felbontású változata. Rövidtávon érdemes nézni, mert a többi taghoz képest nagyobb a felbontása.
A vastag kék vonal a kontrol futás. Ugyanazokból az adatokból indul ki, mint a fekete vonalas futás, csak gyengébb a felbontása, ezért kevésbé pontos.
A maradék 20 féle színnel ellátott vonal a különbözõ perturbációkat jelöli. Ezek hasonló felbontással rendelkeznek, mint a kontrol futás, de már bizonyos hibák bekalkulálásával futtatják le õket.
Továbbá ott van a vastag piros vonal, ami a futások átlagát mutatja.

Hosszabb távon (általában 5 napon túl) mindenképpen érdemes az átlagot, illetve a szóródó futásokat nézegetni, mert felfedezhetünk benne tendenciákat, illetve különbözõ folyamatokat is.

Ha Európánál maradunk (de beszélhetnénk más helyekrõl is), akkor zonális áramlási körülmények között általában kicsi a bizonytalanság. Ha belekattintassz egy olyan területbe, ami felett stabil anticiklon van, akkor is kicsi a bizonytalanság.
Link karácsony környékén viszont ismét növekszik a bizonytalanság..., ami leginkább a blocking berendezkedés mellett áll, magyarán szólva mozgalmas idõjárást sejtet.
djrafy
Kaposfõ
#506
B. dodó, és B hópihe! Az ismerõsöm Marcaliban lakik, de úgy linkelte, fogalmam sincs, hogy honnét. A köpönyeget is nézegeti meg kérdezte, hogy melyik oldal elõréje a legjobb! Egyértelmû, hogy a Metnet oldalára mutattam!
nevet
kempeter
Salgótarján
#504
B.dodó írta #503

#502 folytatása Akkor megmutatom, hogy a Farmit oldalán meg így jelenik meg :http://dl.dropbox.com/u/1245924/farmit.jpg Ha már szóba jött ez az idõjárási oldal, most folyamatosan nézni fogom, hogy így zajlanak-e az…

Ma estére, éjjelre igencsak jó, én is regisztráltam. Tud ez valamit. kacsint
B.dodó
Sárvár
#503
djrafy írta #500

Üdv mindenkinek! Errõl az oldalról mi a véleményetek? http://www.foreca.com/Hungary/Marcali%3Ftenday - most linkelte egyik ismerõs. Én ezt nem ismerem! :)

#502 folytatása
Akkor megmutatom, hogy a Farmit oldalán meg így jelenik meg :Link
Ha már szóba jött ez az idõjárási oldal, most folyamatosan nézni fogom, hogy így zajlanak-e az események.
B.dodó
Sárvár
#502
djrafy írta #500

Üdv mindenkinek! Errõl az oldalról mi a véleményetek? http://www.foreca.com/Hungary/Marcali%3Ftenday - most linkelte egyik ismerõs. Én ezt nem ismerem! :)

Sárvári létemre tudok errõl az oldalról, de nem használom, illetve eddig nem teszteltem, hogy mennyire jó adatokkal rendelkezik. A Farmit Agroportál Link is ezt használja. Itt lehet némi információt kapni róla. Szombathelyi megfigyelési adatokat konvertálja jelen esetben, gondolom a közelebbi helységekre is.
Foreca irodái Helsinkiben, Stockholmban, Moszkvában és Delhiben találhatók. Lényegében egy indiai székhelyû idõjárási portál, idõjárási média szolgáltató. Állítólag 140.000 idõjárási hely adatait tudják megjelentetni. Megbízhatóságra nem tudok választ adni.
Ismerõsöd netalán sárvári, mivel az oldal arra mutat?
B.hópihe
Sóskút
#501
djrafy írta #500

Üdv mindenkinek! Errõl az oldalról mi a véleményetek? http://www.foreca.com/Hungary/Marcali%3Ftenday - most linkelte egyik ismerõs. Én ezt nem ismerem! :)

Mivel ez a fórum nem látogatott
, ezért a válaszért kb. egy hónap múlva nézz be . nevet
Nanovich*
Vásárosnamény
#498
metkirály írta #497

Elnézést, valaki össze tudná szedni részletesebben az AO- illetve a NAO index fogalmát? Vannak sejtéseim, ezért kérnék a tapasztaltaktól alátámasztást. Nem muszáj saját szóval, link is megteszi. Elõre is köszönöm! :D

El van nézve nevet

NAO: Link
AO: Link
metkirály
Gyomaendrõd
#497
Elnézést, valaki össze tudná szedni részletesebben az AO- illetve a NAO index fogalmát? Vannak sejtéseim, ezért kérnék a tapasztaltaktól alátámasztást. Nem muszáj saját szóval, link is megteszi.
Elõre is köszönöm! vidám
Anarki
Szerencs
#496
Anarki írta #495

Nekem akad még egy ötödik verzióm is, ami megmagyarázhatja az advekció nélküli lehülést, ami vertikális leáramlással kapcsolatos (süllyedõ troposzféra). Nagyobb magassági szinteken igen masszív hidegörvény helyezkedik…

Most majdnem hozzáfûztem egy hülyeséget.
Anarki
Szerencs
#495
met4ever írta #494

Anarki http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=kerdesek&fromto=16226a16226 és http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=kerdesek&fromto=16228a16228 kérdésére a "Kérdések és válaszok" fórumból: Egyértelmûnek tûnik, hogy a kezdeti…

Nekem akad még egy ötödik verzióm is, ami megmagyarázhatja az advekció nélküli lehülést, ami vertikális leáramlással kapcsolatos (süllyedõ troposzféra).
Nagyobb magassági szinteken igen masszív hidegörvény helyezkedik el: Link ami erõteljes konvergenciát okoz a magasban (ill. pozitív örvényességet), illetve alacsonyabb szinteken anticiklonális peremhelyzetben szétáramlás a jellemzõ: Link ami süllyedõ levegõvel jár, így a hidegebb levegõ nem 850hPa alattról, hanem 850hPa felettrõl származik.
Próbálom keresni, de valamelyik nyári félévben is volt anticiklonális híd alatt beszoruló hidegörvény Közép-Európa felett, amiben hasonló folyamatok játszódtak le, mint ebben az elõrejelzésben.
met4ever
Exeter
#494
Anarki Link és Link kérdésére a "Kérdések és válaszok" fórumból:

Egyértelmûnek tûnik, hogy a kezdeti hidegadvekció után a modell szerint a kérdéses térségben nem advekció által hûl tovább a 850 hPa-os szint, hanem valamilyen helyi folyamat okozza ezt (vagy ahogy fogalmaztál: "magától hûl").

Függetlenül attól, hogy mennyi a valószínûsége a -15, -20 fokos T850 értéknek (egyelõre természetesen kicsi), érdekes taglalni a kérdést, mert a modell több-kevesebb hibával, de mégiscsak a légköri folyamatokat próbálja leírni, így sokat lehet tanulni belõle, ha megértjük, mi történhet.

Tehát, az adott idõszakban 850 hPa-os advekció már nincs (elhanyagolható), így ez kizárva.

Ehelyett milyen helyi folyamat jöhet szóba?

1, Az alacsonyabb (felszínközeli) szintek lehûlése fokozatosan kiterjed a 850 hPa-os szintre is (alulról). Ehhez tartós anticiklon kellene, és több napig tartó, sokkal lassabban lejátszódó folyamat. Kizárnám.

2, Csapadék hûtõhatása: minél intenzívebb a csapadék és minél szárazabb a 850 hPa-os szint, annál jobban le tudja hûteni a felette lévõ szinteken képzõdött, azon áthulló csapadék. Ezt is kizárnám nagyjából, mert már akkor kezdõdik és ott is lejátszódik a lehûlés ahol (még) nincs is csapadék, és késõbb sem túl intenzív.

3, A 850 hPa-os szint közelében helyezkedik el a kiterjedt alacsonyszintû felhõzet teteje, és a talajfelszín felett ez veszi át az aktív kisugárzási felület szerepét. Ha ez több napig fennáll, akkor télen napról-napra jobban lehûlhet az adott felszín, ezzel együtt az adott légréteg (850 hPa) is.
Ehhez is legjobb a tisztán anticiklonális hatás, több napon át, amikor magasabb szinteken nincs más felhõzet, ami gátolná a kisugárzást. Anticiklonról viszont most még a talajközelben sem beszélhetünk, viszont az adott terültre a model sok alacsonyszintû felhõt jelez, felette általában kevés magasabb szintû felhõvel, így ez tán nem hanyagolható el....

4, Vertikális mozgások (leáramlás, feláramlás) miatt változik meg adott réteg hõmérséklete. Ehhez azt kell figyelmbe venni, hogy ha vertikálisan mozog a levegõ, akkor azt kvázi adiabatikusan teszi: ha telítetlen, akkor erõsen nõ a hõmérséklete süllyedéskor (ill. erõsen csökken emelkedéskor), ha pedig vízgõzben telített, akkor kevésbé melegszik/hûl. Szóval olyasmi nincs, hogy csak úgy "lejön a magasból a -60 fok" nevet))
Ha jobban megnézzük, 850 hPa-on pont ott hûl fokozatosan a levegõ hõmérséklete advekció nélkül, ahol 500 hPa-on egy hidegcsepp alakul ki. +240 órára pont a hidegcsepp geopotenciál középpontjában és akörül a legnagyobb a lehûlés mértéke (megjelenik a -20 fokos izoterma is 850 hPa-on).
Mivel a magassági hidegcsepp feláramlást generál az alacsonyabb szinteken, ezért a 850 hPa-os szint hûlésének is valahogy "alulról" kell történnie. Ez akkor lehetséges, ha 850 hPa alatt nincsen kirúgódva az állapotgörbe, azaz mondjuk 925 hPa-on majdnem olyan hideg van, és az innen felemelkedõ levegõ még tovább hûl (ha száraz adiabatán, akkor erõsen), és 850 hPa-ra érve alacsonyabb lesz a hõmérséklete mint a korábban ott lévõ levegõé, azaz lehûlést okoz.
(Ez pontosan a "leszüremkedési vagy zsugorodási inverzió" ellentéte, amikor is nagytérségû leáramlás hatására erõsen melegszik a levegõ, és 850 hPa körüli szintre érve felemelegíti azt. Ha nem süllyed tovább a felszín felé, akkor erõs inverzió jön létre)

Leginkább tehát a 4, pontban leírt folyamatot tartom lehetségesnek ez esetben, de persze a vertikális metszeteket is meg kellene vizsgálni ahhoz, hogy errõl jobban meggyõzõdhessünk...

Kiváncsian várom, van-e vkinek egyéb ötlete?
agazdag
Nagykanizsa
#489
Anarki írta #480

Miféle modell ez a NAE? Melyik ország, esetleg szolgálat futtatja? Sose hallottam róla. Esetleg pár mondatban valaki összefoglalhatná megbízhatóságának mértékét. Illetve egy linkes elérhetõséget is kérnék, ha lehet.…

www.nae.hu nevet
antibulvár
Budapest X.
#486
Anarki írta #483

Ez a térkép mit ábrázol? http://91.121.84.31/modeles/gfs/archives/gfsnh-2010112106-4-6.png

Ahogy az elõttem szólok is mondták.nevet

Újabban már nemcsak a hõmérsékleti gradiensbõl szokás kijelölni a tropopauzát, hanem más lehetõségek is vannak.

Az egyik a dinamikus módszer: a potenciális örvényességet adják meg PVU egységekben. A tropopauza szintjében az átlagos érték 1,5, a troposzférában ennél alacsonyabb, a sztratoszférában magasabb jellemzõ.

Aztán lehet még kijelölni a tropopauzát a vízgõz-koncentráció (ez lesz a higropauza), illetve az ózonkoncentráció (ózonpauza) segítségével is, hiszen mindkét paraméternek szakadása van abban a szintben: a sztratoszférikus levegõ a troposzférikushoz képest jóval szárazabb, illetve ózonban gazdagabb.
met4ever
Exeter
#485
Nanovich* írta #484

A másfeles PVU (potential vorticity unit http://amsglossary.allenpress.com/glossary/search?id=potential-vorticity1 ) által kijelölt tropopauza magasságát

Pontosan ezt, egy kicsit részletezve:

A 1.5 "egységnyi" potenciális örvényesség felület magasságát dekaméterben (pl. 800 = 8000 m). Ezzel a felülettel (azaz amit a 1.5 PVU kijelöl) szokás definiálni a dinamikus tropopauzát, míg a tropopauza hagyományos definíciójánál a hõmérséklet vertikális gradiensét veszik figyelembe (ahol vált a gradiens iránya).
LeviG
Gyöngyös
#482
Link

Érdekes, hogy a déli félgömbbön az ECMWF majdnem olyan teljesítményt nyújt, mint az északin, ezzel szemben a GFS többször "elveszti a fonalat". Az északin viszont eléggé együtt vannak.
met4ever
Exeter
#481
Anarki írta #480

Miféle modell ez a NAE? Melyik ország, esetleg szolgálat futtatja? Sose hallottam róla. Esetleg pár mondatban valaki összefoglalhatná megbízhatóságának mértékét. Illetve egy linkes elérhetõséget is kérnék, ha lehet.…

A Met Office által futtatott regionális modell, naponta 4x fut az észak-atlanti-európai területre
(North Atlantic European: innen a NAE).

A Met Office modell struktúrájában így helyezkedik el:

beillesztett kép



A global modelltõl jobbra vannak a szezonális és éghajlati modellek, jobbra pedig a regionális idõjárás elõrejelzõ modellek, egyre növekvõ felbontással és persze egyre kisebb területre futtatva.

Link
Link

Ja, és milyen? Hát nagyon jó, természetesen, mivel a global modelltõl balra van laza
Anarki
Miskolc
#480
Miféle modell ez a NAE? Melyik ország, esetleg szolgálat futtatja? Sose hallottam róla. Esetleg pár mondatban valaki összefoglalhatná megbízhatóságának mértékét. Illetve egy linkes elérhetõséget is kérnék, ha lehet. Köszönöm.
tjanos88
Budapest XI.
#479
palui írta #476

Sziasztok! Van olyantérkép valamelyik modellnél, amely szolgál nekünk várható felhõalappal is (méterben kifejezve). Bocs ha hülyeséget kérdezek...

Vagy még egy: Link (Mértékegység: láb!!)
A megbízhatósága már kérdéses, elõrejelzéshez nem használom. nevet
palui
Gyõr
#476
Sziasztok!

Van olyantérkép valamelyik modellnél, amely szolgál nekünk várható felhõalappal is (méterben kifejezve). Bocs ha hülyeséget kérdezek...
szibéria
Tiszanána
#475
Találtam egy szondával történõ modellverifikációt (2010.07. hóra verifikálták 500 hpa-ra számolva):

Link

Nagyjából 48 óra az amikor még együtt futnak a modellek, bár a GME már ebben az idõszakban is nagyobb hibával számol. Ezt követõen kezd az ECMWF javára billeni a pontosság. Alig alig van korábbi hónap amikor hosszabb távon jobban teljesítene bármely más modell.

A következõ táblázat 2007-2010 közötti idõszakot hasonlítja össze 24 órás elõrét verifikálva:

Link

Amint látható 3 év alatt jelentõsen csökkent a modellek közötti eltérés, azaz sokkal kisebb lett köztük szórás. Az elõrejelzés pontossága is kismértékben javult.

kempeter
Budapest VII.
#474
Dom írta #469

Érdekes,mert vagy 2 napja valaki összeszámolta a hónapok csapadék adatait, és õ 826 mm-t kapott Miskolcra. Na most melyik a jó?

Én voltam az elkövetõ! laza
Miskolc 2010.évi adatai havi lebontásban
-------------------------------------------
Január: Link
Február: Link
Március: Link
Április: Link
Május: Link
Június: Link
Július: Link
Augusztus: Link

Január: 70.86 mm, február: 73.64 mm, március: 11.7 mm, április: 91.69 mm, május: 195.56 mm, június: 120.89 mm, július: 152.39 mm, augusztus: 85.34 mm

Összesen: 802.07 mm
---------------------------
Itt van a hozzászólásom, amit írtam: Link Aztán Floo hozzáadta ehhez a 802 mm-hez a napi adatokból a szeptember 1-8-ig mért adatokat. Ez az eredmény lett 827 mm. Itt olvasható Floo hozzászólása: Link

Szerk.: nah, mire elküldtem a hozzászólást, addigra megtaláltátok a gyógyszert. kacsint
Anarki
Miskolc
#473
Zivipötty írta #472

Szerintem mindkét adat jó, mert ez a diagramm az elmúlt 365 nap adatait mutatja, vagyis nem csak az idei csapadékösszegek vannak benne, hanem a tavalyiak is szeptember elejétõl, így jön ki a 981,3 mm-es érték. Bár…

Hú, ez eddig eszembe se jutott! Elég figyelmetlenek vagyunk.
Zivipötty
Egyházasrádóc
#472
Dom írta #469

Érdekes,mert vagy 2 napja valaki összeszámolta a hónapok csapadék adatait, és õ 826 mm-t kapott Miskolcra. Na most melyik a jó?

Szerintem mindkét adat jó, mert ez a diagramm az elmúlt 365 nap adatait mutatja, vagyis nem csak az idei csapadékösszegek vannak benne, hanem a tavalyiak is szeptember elejétõl, így jön ki a 981,3 mm-es érték.
Bár január elején már 200 mm környékén jár a grafikon, ez pedig nagy különbség.
Dom
Miskolc
#469
Anarki írta #467

Olyan oldalt találtam, hogy azt el se hiszitek: http://www.cpc.noaa.gov/products/global_monitoring/temperature/cseeur_1yrtemp.shtml nem tudom mennyire ismeritek, de olyan információk vannak rajta, hogy az durva. Több…

Érdekes,mert vagy 2 napja valaki összeszámolta a hónapok csapadék adatait, és õ 826 mm-t kapott Miskolcra. Na most melyik a jó?
Snowhunter
Mályi
#468
Anarki írta #467

Olyan oldalt találtam, hogy azt el se hiszitek: http://www.cpc.noaa.gov/products/global_monitoring/temperature/cseeur_1yrtemp.shtml nem tudom mennyire ismeritek, de olyan információk vannak rajta, hogy az durva. Több…

Bibí, én már ismertem régrõl, volt már nálunk linkelve valahová, he-he!
Ellenben a gépösszeomlásom óta lassan építem újra kedvenceimet, így köszönöm és máris mentettem a címet!
Anarki
Miskolc
#467
Olyan oldalt találtam, hogy azt el se hiszitek: Link nem tudom mennyire ismeritek, de olyan információk vannak rajta, hogy az durva. Több szempontból is kitünõen használható grafikonok!

Itt a csapadékra vonatkozóan is: Link

Miskolc nemsokára eléri az 1000 mm éves csapadékot... az de kemény! Basszus, több mint 400 mm-vel esett eddig több, mint a normális.

Öcsém, sokan mondják, hogy a google a barátunk... na de ennyire?!?! vidám
met4ever
Exeter
#466
Thermometer írta #465

Nagyon érdekelne,hogy matematikailag hogy áll elõ a NAO index.Azt tudom,hogy ez az azori maximum és az izlandi minimum légnyomásértékeinek valamiféle viszonyszáma.Jó lenne ismerni a kiszámítás módját.Tudja ezt valaki a…

Ha jól emlékszem, 2 rögzített pont tengerszinti légnyomásának különbsége (az azoriból kivonva az izlandit, hogy pozitív akkor legyen, ha nyugati az áramlás a két pont között: azori max, izlandi min), és mindez normalizálva valahogy, azaz pl. (idõbeli) átlagos nyomáskülönbség levonva és leosztva az (idõbeli) szórással. Így jönnek ki kb +3, -3 közé esõ számok...
De ha lesz idõm, utánanézek pontosabban nevet
(valószínûleg több definíció is van, de van egy "hivatalos")
Thermometer
Gönyû
#465
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#64853 - 2010-09-08 15:08:57)

Nagyon érdekelne,hogy matematikailag hogy áll elõ a NAO index.Azt tudom,hogy ez az azori maximum és az izlandi minimum légnyomásértékeinek valamiféle viszonyszáma.Jó lenne ismerni a kiszámítás módját.Tudja ezt valaki a fórumtársak közül?