Az elsõ linken lévõ paraméter a napsugárzással van kapcsolatban, legalábbis ha jól tudom. Lényege, hogy a napról a földre érkezõ energiákra a rövidhullámok jellemzõk, a napsugárral érkezõ fotonok sokkal nagyobb…
Az elsõ linken lévõ paraméter a napsugárzással van kapcsolatban, legalábbis ha jól tudom. Lényege, hogy a napról a földre érkezõ energiákra a rövidhullámok jellemzõk, a napsugárral érkezõ fotonok sokkal nagyobb energiával rendelkeznek, mint a Földrõl a világûrbe visszaverõdõ energia, amiket már a hosszúhullámok jellemeznek.
Vannak bizonyos légköri rövidhullámok, amik környezetében a napsütés a földfelszínrõl kipárologtatja a nedvességet, ezzel igen nagy energia szabadul fel, tehát fontos paraméter a zivatarok elõrejelzésénél is, mert közben nagy energia keletkezik a légkörben.
A második linken a fellépó orografikus energiát próbálja megbecsülni m/s-ban a WRF..., de ha végigjátszod, látod a kék vonalakat, ami a 90% feletti relatív nedvességgel rendelkezõ légrészeket mutatja 900 hPa magasságban, ami együtt fontosabb lehet az orografikusan keletkezõ csapadék elõrejelzésében. Az, hogy konkrétan miért m/s azt nem értem, de talán ennyit gyorsít az orográfia az emelkedõ levegõn... vagy mi a szösz! 
Az utolsó link a kondenzációval, tehát fõként a nedvességgel van kapcsolatban..., szerintem ez a kihullható vízhez hasonlít, mivel a mértékegysége kg/négyzetméter..., valószínûleg ennyi nedvesség tudna kikondenzálódni egy adott négyzetméter feletti légoszlopból..., lehet inkább a keverési arányra hasonlít. Mindenesetre ezek nélkül a paraméterek nélkül még lehet élni!
Mondjuk remélem nem fordítottam el a dolgot nagyon, mert van a rövidhullámú sugárzás, amit most fejtettem ki az elõbb... és van a légköri rövidhullám, ami megint kicsit másabb dolog. Szerintem ezen a térképen a rövidhullámú sugárzást mutatja a WRF... valaki javítson, ha nem így van.
A rövid és hosszúhullámú sugárzásnak még az az érdekessége, hogy a légkörünk sokkal könnyebben átengedi a rövidhullámú sugarakat, mint a hosszú hullámokat, így fõként a földfelszínrõl visszaverõdõ hosszúhullámok bizonyos része nem képes visszaverõdni a világûrbe, gyakorlatilag ezt nevezik üvegházhatásnak, de ez csak apró érdekesség.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
