A GFS operatív futása valahogy úgy van megcsinálva, hogy "picit nedvesebb", mint ami szokott lenni. Ezért van, hogy fõleg télen a legkisebb csapadékesélynél már parametrizál csapadékot. Ennek köszönhetõen idén télen jó…
A GFS operatív futása valahogy úgy van megcsinálva, hogy "picit nedvesebb", mint ami szokott lenni. Ezért van, hogy fõleg télen a legkisebb csapadékesélynél már parametrizál csapadékot. Ennek köszönhetõen idén télen jó párszor verte az ECMWF-et fõleg a kis szállingózó havazásokban, de más helyzetben is. Mivel "nedvesebb" ezért evidens, hogy a hõmérsékletet is alacsonyabbnak kalkulálja. Lehetséges, hogy azért van így kialakítva a modell - mondom csak feltételezés - az amerikai kontinensen elõforduló hatalmas esõzések során lehulló csapadék mennyiségét még jobban megfogják. Egy két verifikációs vizsgálatot láttam és az bizony azt mutatta, hogy ott még a valósághoz képest kicsit alábecsül. No igen, ha egy globális modellbe valahol belenyúlunk nagyon vigyázni kell, hogy mit csinálunk mert lehet hogy valahol javítani tudunk, de cserébe valahol meg ront a helyzeten. Szóval ez egy nagyon finom játékszer és nem hiába van, hogy egyik napról a másikra nem lehet csak új így belenyúlni meg úgy. Mi igaz elmondjuk, hogy áh ebben nem jó, abban nem, ja ezt megfogta.... közben meg valószínûleg több tízen, hanem több százan hónapos, éves kutatásokat folytatva próbálják javítani, még jobbá tenni - néha szinte alig javítva valamit. Mégis azok a pici javulások óriási munka gyümölcsei.
A nagyobb felbontású nem hidrosztatikus modellek - mint a WRF, MM5 - által elõrejelzett dolgokat már más dimenzióban, más szemmel érdemes vizsgálni mint egy globális modell esetén.
Egy ilyen - nevezzük most nowcasting modellnek (NM) - NM-ben például az ember télen megvizsgálja hogy különbözõ szintekre milyen csapadékelem típust ad a modell. Vagy õsszel megnézi, hogy a felszín közelébe - mondjuk 100 m-es szintre - ad-e felhõvíz mennyiséget (cloud liquid water). Ugyanis, ha ad, az azt jelenti, hogy az NM közvetlenül a felszín közelében már adott nedvesség mellett túltelítetté számolja a levegõt és a benne lévõ vízgõz kicsapódik - vagyis ködöt szimulál.
Más. Ugye a globális modell verifikációja nem olyan könnyû, mint azt az ember gondolná. Objektív verifikációnál ugyanis nagyon nagyon szem elõtt kell tartani, hogy az adott elõrejelzett meteorológiai elemet "milyen értelemben" jelzi elõre a modell. Ugye a csapadékot területi átlagban számolja, becsüli. Vagyis egy 50km-es horizontális rácsfelbontású modell esetén egy 50x50 km-es négyzetre (gridbox) számolja ki. Most, ha nyár van és erre a 2500km2-re 5 mm-t számol, de az adott "dobozban" csak egy 10x10kmes területen volt csapadék, de ott 125 mm esett le egy zivatarból, az jó vagy nem?Elsõ gondolatra lehet sokan azt mondanák nem, mert a maradék 2400km2-en nem volt semmi csapi. DE! 100km2-en 125 mm esett, így 2500 km2-re területi átlagban kijön az 5 mm
