Biztos lehetsz benne, hogy repülõ volt, amikor távol van és már épp csak látszik egy adott helyrõl, nagyon lassúnak tûnik. Az, hogy fényes, attól van, hogy az adott repülési magasságban kap még napfényt, amelyik meg…
Biztos lehetsz benne, hogy repülõ volt, amikor távol van és már épp csak látszik egy adott helyrõl, nagyon lassúnak tûnik. Az, hogy fényes, attól van, hogy az adott repülési magasságban kap még napfényt, amelyik meg sötét volt, az alacsonyabban szállt és már nem érte a fény. A fényes / sötét dolog nem csak magára a gépre, hanem a kondenzére is vonatkozik. Kondenzcsík megmaradásához, a látható hosszának alakulásához pedig az adott terület légköri hõmérséklete és nedvességtartalma lényeges. Amikor elkezdett megnyúlni a csík, a gép beért egy olyan régióba, ahol már kellõen nedves volt a légkör, hogy a kibocsátott kondenzanyagon kicsapódva létrehozza a kis felhõcskét a gép mögött.
Ennyi. :-)
Kösz a választ - de mégiscsak furcsa, hogy mindkét gép pont sugárirányban, azonos irányba közlekedjen. Ha valóban mozgó repülõk voltak, méretükbõl és sebességükbõl, valamint a
kondenzcsík méretébõl ítélve (alig látható vékonyságú, szemre 0,5-1cm hosszú csík) távolságuk jóval több mint száz kilométer lehetett. A nap általi megvilágítás stimmel, én mûholdra tippeltem, amíg csíkká nem változtak...
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
