Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Igen, szerintem is félreérthetõ, hogy a cikk rögtön a meteoritot mondja a Naprendszernél idõsebbnek, közben csak a benne lévõ szerves anyagról van szó. Csillagoktól (avagy a Naprendszertõl) távol nem hiszem, hogy a…
Igen, szerintem is félreérthetõ, hogy a cikk rögtön a meteoritot mondja a Naprendszernél idõsebbnek, közben csak a benne lévõ szerves anyagról van szó. Csillagoktól (avagy a Naprendszertõl) távol nem hiszem, hogy a molekulák csak úgy fogták volna magukat, és létrehoznak egy ekkora testet... A molekulák izotópösszetételt viszont alapvetõen három dolog befolyásolja: a kiindulási anyagban uralkodó arányok, a keletkezési nyomás, és a keletkezési hõmérséklet. Ha ezekbõl kettõt ismerünk, a harmadik már egyszerû, kísérletekkel sokszorosan igazolt képletekkel számítható. (A geokémiában ezt rutinszerûen alkalmazzák, ha pl. adott hõmérsékletre jellemzõ ásványdúsulásokat keresve meg kell határozni, hogy a kõzetminta hány Celsius-fokon képzõdött... de "elméletibb" kutatásokban is alapmódszer, nálunk minden évben jó pár TDK-t és szakdolgozatot írnak ilyen témában.) A kozmikus sugárzás más kérdés: valóban vannak izotópok, amik ennek hatására keletkeznek (10Be, 14C és társaik), de a mérésben nyilván nem ezeket vizsgálták. A legtöbb természetes atom (pl. a Világegyetemben egyenletes arányban jelen lévõ deutérium) számára pedig nem sok vizet zavarnak a kozmikus sugarak...
Való igaz, az alacsony hõmérséklet jelentheti azt is, hogy a Naprendszernél korábban keletkezett a molekula, meg azt is, hogy egyszerûen a külsõ régiókban, De úgy gondolom, a kettõ egyre megy. Ha "csak" annyit mondunk, hogy a korai Naprendszer peremvidékén meg tudtak keletkezni ilyen összetett molekulák, ez egyet jelent azzal, hogy mindez megtörténhet egy csillag "közremûködése" nélkül, tehát gyakorlatilag bárhol a Világegyetemben...
