Bár nem vagyok szakértõ, de... ahogyan az alsó szinteken, úgy a jetek magasságában is kialakulnak konvergens és divergens zónák. Ahol divergencia, azaz szétáramlás van, ott alakulhat ki a konvektív feláramlásokat segítõ…
Bár nem vagyok szakértõ, de...
ahogyan az alsó szinteken, úgy a jetek magasságában is kialakulnak konvergens és divergens zónák. Ahol divergencia, azaz szétáramlás van, ott alakulhat ki a konvektív feláramlásokat segítõ hatás. Szóval a zivatar inkább már a következmény, nem annak belsejében alakul ki a kéményhatás, hanem a felszínközeli termikeket erõsítõ magassági szétáramlás segítségével képzõdik zivatar. Illetve az is elõfrodulhat, hogy enélkül is létrejönnének zivatarok, de a jet-divergencia erõsebb feláramlásokat eredményez, így a zivatarok erõssége növekszik a kéményhatás miatt.
Szóval szerintem a kéményhatáshoz már eleve szükségesek a talajközeli feláramlások is, ha nem így lenne, akkor sokkal több zivatar lenne, lévén a magassági divergencia mindennapos dolog. Igaz, egy erõsebb jet már nem annyira gyakori, és minél erõsebb szelek fújnak benne, a konvergens/divergens hatások is markánsabbak lehetnek.
Ehhez még egy kis kiegészítés: a jet-magoknak önmagukban van egy saját cirkulációs rendszere, és ahol a jet-mag környezetében a magasban divergencia van (bal-kilépõ és jobb-belépõ zónák), ott van a cirkuláció felszálló ága, tehát ott erõsödik még jobban a feláramlás.
LinkEz persze a legspeciálisabb eset, ahogy írod, az egyszerû jet-divergencia is fokozza a feláramlást.
Egyébként szerintem ebben a témakörben is vannak egyet nem értékek a meteorológusok között is, ezért lehet különbözõ véleményeket találni. Mi pl. a szupercellák taglalásánál azt tanultuk, hogy a szélnyírásnak (ami ugye tulajdonképpen az erõs magassági szél) van egy szívó hatása, ami fokozza a szupercellákban a feláramlásokat. Amikor viszont tavaly a viharvadász találkozóra készítettem az elõadásomat és említés szintjén beletettem ezt, akkor egy másik meteorológus azt mondta, szerinte ez nem így van, hanem a szupercellákban inkább az örvényességbõl eredõ nem-hidrosztatikus nyomási járulék fokozza a feláramlást, és a
szélnyírás hatása ilyen szempontból csekély.
Sziasztok! Tudna valaki segíteni kéményhatás-ügyben?
A neten legtöbben azt írják, hogy zivatarok belsejében alakul ki, ezt még nagyjából értem. Sándor Valériánál viszont azt olvasom, hogy a jetstream pipetta-elven talajközeli feláramlást hoz létre, de más, kapcsolódó jelenségrõl, pl. zivatarról nem beszél.
Mi hozza létre itt a kéményt? Mi veszi rá a jetstream-et, hogy tíz km mélyrõl szipkázzon levegõt? Mi a feltétele egy ilyen kialakulásának? Elõre is köszönöm a választ.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
