"Miért van az, hogy anticiklonnál, a magasabban levõ légtömegek (most konkrétan 500hpa-os széltérképet nézve Közép-ÉK-Európában) teljesen más mozgást mutatnak, mint az alacsonyabb légrétegek...?" Azért ha jobban…
"Miért van az, hogy anticiklonnál, a magasabban levõ légtömegek (most konkrétan 500hpa-os széltérképet nézve Közép-ÉK-Európában) teljesen más mozgást mutatnak, mint az alacsonyabb légrétegek...?"
Azért ha jobban megnézed, ez nem minden anticiklon esetén van így. Például a napokban majd a kontinens nyugati partjainál kialakuló blokkoló anticiklon esetén ha megfigyeled, akkor 500 hPa-on egészen hasonló áramlási viszonyok lesznek, mint akár a felszín közelében.
Az egész abból ered, hogy milyen típusú anticiklonnal van dolgunk. Ha a képzõdmény a nagytérségû légköri folyamatok (azaz rendezett nagytérségû leáramlás több km vastag rétegben - pont fordítva, mint egy "szabályos" mély ciklon esetében, hiszen ott ugye több km-es rétegben feláramlás van) eredményeként alakul ki, akkor az anticiklonális folyamatok abban a térségben egészen nagy magasságokig, gyakorlatilag a troposzféra tetejéig (kb. 10-12 km) uralkodóak lesznek. Ilyen pl. a nagy állandósággal jelen lévõ szubtrópusi anticiklon, vagy a gyakorta kialakuló brit vagy skandináv anticiklon.
Egészen másként viselkednek a téli félévben kialakuló úgynevezett kontinentális anticiklonok, ilyen a szibériai vagy a kanadai. Ezeknek a létrejöttében ugyanis a döntõ szerepet az erõs kisugárzás (hosszú éjszakák, alacsony napállás stb., illetve jó esetben hótakaró) miatt bekövetkezõ igen alacsony hõmérséklet. Ez az nagy mennyiségû hideg levegõ, ami az alsóbb szinteken (kb. 1-1,5 km) halmozódik fel, idõben és térben egyaránt nagyon tartós lehet, és mivel igen nagy sûrûségû, ezzel jelentõsen hozzájárul a magas nyomás kiépüléséhez. Igen ám, de ennek az igen alacsony hõmérsékletnek a középsõ és a felsõ troposzférában már szinte semmi hatása sincs, ilyen módon az anticiklonális mezõ sem épül ki ezeken a szinteken. Ez magyarázza azt, hogy a magasabb szintek gyakorlatilag külön életet élnek az alsóbb rétegektõl. Ez egy teljesen megszokott jelenség ilyen helyzetben.
"...és a hideg levegõ az alsóbb légrétegekben tör be hozzánk (t850)?"
Ez viszont általánosabb jelenség. Az erõteljes hideg/melegadvekció, azaz úgy általában a nagy hõmérséklet-változások mindig az alacsonyabb szinten történnek. Itt a felszíni hatásoknak (óceánok-szárazföldek elhelyezkedése, hõmérséklete, be- és kisugárzás) köszönhetõen sokkal nagyobb különbségek alakulhatnak ki, mint több km magasban, ahol a felszínnek már nincs befolyásoló hatása. Azaz felfelé haladva a légkör hõmérsékleti elrendezõdése sokkal homogénebb képet mutat, mint az alsó szinteken, ezért így ott annyira nagy mértékû változások nem lépnek fel, mint lejjebb. (Persze vannak kivételek, pl. egy erõs hidegcsepp.)
Remélem nem lett túl bonyolult a magyarázat.
"Ez magyarázza azt, hogy a magasabb szintek gyakorlatilag külön életet élnek az alsóbb rétegektõl."
A "külön életet élnek" nagyon jó megfogalmazódás.
Ez így igaz télen az alsó 1-1,5 km-re, ahogy írod, viszont egy bármikori derült éjszakára ugyanez igaz az alsó 100-200-300 méterre, amit kisugárzási inverziónak hívunk.
Összekapcsolva a két jelenséget, lényegében télen gyakran nappal is éjszaka van.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
