Lehet, hogy a valószínûnek látszó északi zonális etapnak egy részét "kibekkeljük" hidegpárna alatt. Ha így alakulna, tartós enyheség február elején sem köszöntene be. Eddig ez egy egyértelmûen hideg tél, minimális…
Lehet, hogy a valószínûnek látszó északi zonális etapnak egy részét "kibekkeljük" hidegpárna alatt. Ha így alakulna, tartós enyheség február elején sem köszöntene be. Eddig ez egy egyértelmûen hideg tél, minimális zonális hajlammal, szinte hiányzó atlanti hatásokkal. A sarki-kontinentális hatás viszont annál erõsebb. Hogy ez a késõbbiekben is fennmarad-e, biztosan nem tudhatjuk. De csipetnyivel talán valószínûbb, mint egy gyökeres jellegváltás január legvégén, február elején.
Ha nem következik be a makrocirkuláció drasztikus, tartós megváltozása, bizony február is igen kemény lehet, legalább még egy kifejezett hideghullámmal. Pontos menetrendet még ne állítsunk fel, erre nincs felhatalmazásunk. Óvatosan annyit mondok, hogy a következõ, cca egy hónapban feltehetõleg egyszer még komoly támadásba lendül az északkeleti hideg.
A korábban február elejére valószínûsített 10-15 fok melegedés folyamatosan erodálódott, a jelenlegi elõrejelzések sem túl biztatóak a tél végét illetõleg:
Link . Nem is nagyon emléxem ilyen hosszan tartó száraz hideg periódusra, pedig már rég elmúltam 45 éves, 10-15 nap után mindig beesett 2-3 napnyi olvadás...
Ami viszont meglepõ, hogy a sarkkörön túl +12 fokos anomáliára számítanak. A visszajegesedés amúgy is késõn indult be, nem lennék meglepve, ha a kemény európai tél ellenére a sarkkörön túl az idén újabb negatív jégborítottsági rekordot mérnének. Az idei tél, érdekes hozadéka, hogy az elhúzódó fagyos idõszak hatására az emberek kezdik megszokni a hideget
, és egyre kevesebb a jajveszékelés a hideg miatt, további pozitív hozománynak tartom, hogy megtizedeli a mindenféle kártevõket és évek óta az idén elõször lehet biztonsággal korizni a Balatonon
