Egy tipp: a Bécsi-medencében (persze több ezer méter mélységben) közép-európai mércével jelentõs "hagyományos" szénhidrogén-mezõk vannak, bár ezekbõl gyakorlatilag már mindent kitermeltek, amit gazdaságosan lehetett.…
Egy tipp: a Bécsi-medencében (persze több ezer méter mélységben) közép-európai mércével jelentõs "hagyományos" szénhidrogén-mezõk vannak, bár ezekbõl gyakorlatilag már mindent kitermeltek, amit gazdaságosan lehetett. Azaz volt a medencében szerves anyagban dús kõzet, amibõl a földtörténeti múltban a mély betemetõdés hatására annak rendje-módja szerint kialakult az olaj és a gáz. A mezõk kialakulásához még egy dolog kell: zárókõzet (pl. agyagréteg), ami nem engedi, hogy a szénhidrogén felfelé megszökjön a tárolóból. Viszont elõfordulhatnak olyan helyek is, ahol a zárókõzet nem folytonos, vagy minõsége nem tökéletes. Ilyenkor a gáz (vagy olaj) nem halmozódik fel egy tárolókõzetben, hanem elkezd felfelé mozogni. Persze ez a mozgás geológiai idõskálán zajlik, azaz könnyen lehet, hogy a pár millió éve kialakult gáz egy ilyen, zárókõzet-hiányos részen szép lassan megindult felfelé, és megszökése most épp harminc-egynéhány méterre jár a felszíntõl.
Az Északi-tengeren is vannak hasonló elõfordulások 100-200 m mélységben, olyan helyeken, ahol gáz ugyan keletkezett, de a gyenge zárókõzet miatt "hagyományos" mezõ nem tudott kialakulni. Egy-két ilyet próbálnak mûvelés alá vonni, de a kis mélység kis nyomást jelent, az ominózus kõzet porozitása sem a legjobb, így aztán nem könnyû a dolgot gazdaságossá tenni.
Azért én úgy sejtem, a bécsi gázfeltörés nagysága a globális üvegházhatás szempontjából jelentéktelen... gondolom ezt abból, hogy komolyabb metántartalom esetén már csak a robbanásveszély elkerülésére is muszáj lenne fáklyában elégetni a gázt.
Értem, köszi a választ. A robbanásveszély nagyon is fennáll (márcsak ezért sem értem, miért nem fáklyázzák le), hiszen a környék pont ezen okból le van zárva.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
