Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha…
Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha rendszerint japán nevükön (cúnami) emlegetjük õket" . Még taglalja kicsit, de vagy a "cúnami" (sic!), vagy a rengéshullám kifejezést használja. A szökõár kifejezésnek se híre-se hamva, azt a tengerjárást bemutató fejezetben mutatja be: (amikor a Nap-Hold közel egyirányban van) "ilyenkor különlegesen magas dagályok a jellemzõk (szökõár vagy szizigai dagály)."
Persze mondom, ez egy régi tankönyv, akkor még nem reaktorfizikusok írták az összes tankönyvet.
Hogy a köznyelvben mit mondanak, az mellékes, de azért lexikonszócikkeknek helyesen kéne használni.
Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha…
Na megnéztem, Általános természetföldrajz tankönyvemben (Borsy, 1992) a "különleges hullámjelenségek" között az alábbit találtam: tengerrengés-hullám; ezek leggyakrabban a Csendes-óceánon születnek, "így nem csoda, ha rendszerint japán nevükön (cúnami) emlegetjük õket" . Még taglalja kicsit, de vagy a "cúnami" (sic!), vagy a rengéshullám kifejezést használja. A szökõár kifejezésnek se híre-se hamva, azt a tengerjárást bemutató fejezetben mutatja be: (amikor a Nap-Hold közel egyirányban van) "ilyenkor különlegesen magas dagályok a jellemzõk (szökõár vagy szizigai dagály)."
Persze mondom, ez egy régi tankönyv, akkor még nem reaktorfizikusok írták az összes tankönyvet.
Hogy a köznyelvben mit mondanak, az mellékes, de azért lexikonszócikkeknek helyesen kéne használni.
Az az érdekes, hogy amit én az elmúlt mondjuk 40 év alatt olvastam ilyen témában magyarul, sosem merült fel, hogy a szökõár nem helyes kifejezés (nem nõk lapját meg fülest olvastam gyerekkoromban sem, hanem Élet és…
Az az érdekes, hogy amit én az elmúlt mondjuk 40 év alatt olvastam ilyen témában magyarul, sosem merült fel, hogy a szökõár nem helyes kifejezés (nem nõk lapját meg fülest olvastam gyerekkoromban sem, hanem Élet és Tudományt, meg a Gondolat kiadó ismeretterjesztõ könyveit, stb.) a cunamira. Szerintem túl régen beivódott a SZÉP és KIFEJEZÕ magyar szó a köztudatba.
Egyébként meg ha a parton állsz és elsodor, tök mindegy, milyen eredetû, mindenképp egy túlzó mértékben megemelkedett vizet jelent. Mellesleg a tengerjárási értelme sem igazán lehet ismert, mivel jó rég nincs tengerünk (ami volt, azt meg csak játékból érintette a dagály/apály, ha jól tudom, max. 1 m dagály van az Adrián, de az átlag fél m alatti).
Persze, megértem, hogy a szakma védi a saját szavát, mondjuk a virágszirom hasonló, hisz számos olyan képletet is sziromnak hív a köznyelv, ami nem az, mégis mindenki érti, mirõl van szó, a szakma még jól is használja.
Igazából a világ népessége úgyis szét fog szakadni, s egy idõ után egyáltalán nem fogják egymás nyelvét megérteni a szellemi s a fizikai munkát végzõk, tehát hosszú távon mindenképp megoldódik a problémád. :-)
Nagyon nem vagyok barátja a globalizmusnak, biztos, hogy emiatt is zavar, hogy nem a bejáratott magyar szó a "hivatalos".
Aki magyar wikit olvas nem röhögési céllal, az lúzer, már bocsánat... Az NLC - gyöngyházfényû felhõ (PSC)- irizáló felhõ káoszról jobb nem beszélni... :-(
Aki magyar wikit olvas nem röhögési céllal, az lúzer, már bocsánat... Az NLC - gyöngyházfényû felhõ (PSC)- irizáló felhõ káoszról jobb nem beszélni... :-(
Annyiban mindenképpen egyetértek, hogy a wiki szócikkének címe cunami kéne legyen. És szerintem nem beszélhetünk köztudatról igazán, mert a jelenség, illetve cunami, mint szó az indonéziai földrengés óta ismert…
Annyiban mindenképpen egyetértek, hogy a wiki szócikkének címe cunami kéne legyen. És szerintem nem beszélhetünk köztudatról igazán, mert a jelenség, illetve cunami, mint szó az indonéziai földrengés óta ismert általánosan Magyarországon.
Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért…
Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért vetettem fel, mert ha már hangsúlyt helyezünk a szakmaiságra, akkor ez a legkevesebb, amit megtehetünk, hogy a cunami mellett kiállunk. De én elfogadom, hogy a nép errõl már ítélkezett, és széllel szemben nem lehet, de azt nem fogom mondani, hogy ez jól van így!
A szumátrai földrengés elõtt ez nem volt annyira napirenden, de ahogy címlapra kerültek, nekem azóta bántja a szemem. Éppen Czelnai Rudolf rágódott ezen korábban, és nekem teljesen logikus érvelésnek tûnt akkor. Bár ahogy idézted, õ is lassan beadja a derekát.
Nekem meg semmi bajom azzal, ha egy Magyarországon - szerencsére - ismeretlen jelenségnek japán neve van. Sõt, talán ennyiben tisztelegni is lehetne a sok áldozat elõtt.
A cunaminak nem szökõár a magyar fordítása (kik voltak az eleink?) A hurrikánokat is hurrikánnak hívjuk, és nem forgószélnek, pedig szemléletes volna. No, befejeztem a nyelvmûvelést !
![]()
Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért…
Nem jó a hasonlatod, mert a kézibeszélõ és a telefonkagyló - végeredményben - ugyanazt jelenti, itt pedig arról van szó, hogy teljesen más okokra visszavezethetõ jelenségekrõl van szó (vagy volt szó eredetileg). Ezért vetettem fel, mert ha már hangsúlyt helyezünk a szakmaiságra, akkor ez a legkevesebb, amit megtehetünk, hogy a cunami mellett kiállunk. De én elfogadom, hogy a nép errõl már ítélkezett, és széllel szemben nem lehet, de azt nem fogom mondani, hogy ez jól van így!
A szumátrai földrengés elõtt ez nem volt annyira napirenden, de ahogy címlapra kerültek, nekem azóta bántja a szemem. Éppen Czelnai Rudolf rágódott ezen korábban, és nekem teljesen logikus érvelésnek tûnt akkor. Bár ahogy idézted, õ is lassan beadja a derekát.
Nekem meg semmi bajom azzal, ha egy Magyarországon - szerencsére - ismeretlen jelenségnek japán neve van. Sõt, talán ennyiben tisztelegni is lehetne a sok áldozat elõtt.
A cunaminak nem szökõár a magyar fordítása (kik voltak az eleink?) A hurrikánokat is hurrikánnak hívjuk, és nem forgószélnek, pedig szemléletes volna. No, befejeztem a nyelvmûvelést !
![]()
Miért jelentenek különbözõ dolgokat??? A cunami japán szó, amit magyarra a rendkívül kifejezõ szökõárral fordítottak eleink. A másik jelentést a hajósokon, óceánkutatókon kívül nem nagyon ismeri senki, nem is használják…
Miért jelentenek különbözõ dolgokat??? A cunami japán szó, amit magyarra a rendkívül kifejezõ szökõárral fordítottak eleink. A másik jelentést a hajósokon, óceánkutatókon kívül nem nagyon ismeri senki, nem is használják abban az értelemben a köznyelvben... Én se használnám, annál inkább a közismert, de csúnya és idegen cunami helyett. Maga Czelnai is azt írta egy cikkében a Term.Világa egyik 2005-ös számában, hogy:
"Ha ez az álláspont nem elfogadható, akkor keressünk inkább egy megfelelõ magyar szót. Lehet, hogy meglepõen hangzik, de még azt is elképzelhetõnek tartom, hogy adjuk be a derekunkat, és kössünk ki a "szökõár" kifejezés mellett, mert kisebb gond, hogy ez a kifejezés a magyar szaknyelvben hosszú idõn át mást jelentett, mint megváltoztatni azt a szóhasználatot, mely mellett a médiák már letették a voksot.
Legfeljebb meg kellene kérni valakiket, akik az efféle terminológiai kérdések rendbe tételéhez jobban értenek, hogy találjanak új nevet arra, amit eddig volt szokás szökõárnak nevezni. Itt van pl. a "szökõdagály", mely ugyanazt jelenti, és szerepel is egyes szótárakban, vagy itt van a nehézkesebb, de izgalmas és tudományosan hangzó "szizigai dagály" terminus."
Sokkal kifejezõbb cunamiként a hagyományostól eltérõ jelentése a szökõárnak, illetve a Czelnai által itt javasolt szökõdagály is százszorta jobban kifejezi a saját jelentését, mint a szökõár tette volt.
Én olyannak érzem a különbségen való rágódást, mint azt, hogy a telefonkagylót bizony kézibeszélõnek kell hívni, mert az a hivatalos neve, és kész.