Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
#2 759
Snowhunter írta #2 755

Próbáltam pontos adatokat öszehalészni. Ennyi sikerült: Az ott alkalmazott urán-fûtõanyag a LEU, amiben 95-97% az urán238, és a maradék 3-5% az urán235.

Én még ezt találtam hozzá: One particular concern with Unit 3 is the presence of mixed-oxide (MOX) fuel in the core. MOX is a mixture of plutonium and uranium oxides. In September 2010, 32 fuel assemblies containing MOX fuel were loaded into this reactor. This is about 6% of the core.

A MOX-ban nem tudom mennyi a plutonium. Link
Pécel
#2 756
boris írta #2 754

Csak tippelek, nincs most idõm utánanézni: a közös okú meghibásodás (amikor egy földrengés/terrorista/béna operátor okozza több berendezés hibáját) szerintem súlyosbító tényezõ. Azt tippelem, hogy 2 külön ok miatti 5-ös…

Na majd még forgatom a manual-t.
Más: az IRSN szerint a csernobili tizede a fukusimai kibocsátás. Cserno: 6 ExaBq vagy 6x10 a 18-on Bq, Fuku: csütörtökig kicsivel 7.5x10 a 17-en Bq alatt. Link
Herceghalom
#2 754
Donauknie írta #2 753

Na igen, Csernobil még mindig másik ligában játszik :) Nade. Az oké, hogy blokkonként kell besorolni. De - teljesen teoretikusan - mi van akkor, ha a blokkonkénti kibocsátás egyenként mondjuk 5-ös, de összességében…

Csak tippelek, nincs most idõm utánanézni: a közös okú meghibásodás (amikor egy földrengés/terrorista/béna operátor okozza több berendezés hibáját) szerintem súlyosbító tényezõ. Azt tippelem, hogy 2 külön ok miatti 5-ös szintû kibocsátás az 2 db 5-ös INES besorolás, közös ok miatti két 5-ös kibocsátás meg 2 db 6-os INES besorolás, de remélem sosem tudjuk meg, h igazam van-e. (Illetve nem tudom, jelen helyzetre értelmezhetõ-e ez így, hiszen jócskán tervezési alapon túl vagyunk, nem tudom egy ekkora cunami számít-e ily módon.)
Pécel
#2 753
boris írta #2 752

Csernobilban az elsõ napi radioaktív kibocsátás kb. fél exaBq (!) volt, viszonyításként. Szerintem a becslésednél nagyobb tételek vannak egy pihmedben, egy paksi zóna 42 t üzemanyag. (Elõbányásztam, van nálam egy…

Na igen, Csernobil még mindig másik ligában játszik nevet
Nade. Az oké, hogy blokkonként kell besorolni. De - teljesen teoretikusan - mi van akkor, ha a blokkonkénti kibocsátás egyenként mondjuk 5-ös, de összességében pedig eléri a 6-os szintet? Igaz, ez egy teljesen új helyzetnek tûnik, amivel az INES-nél nem tudom, számoltak-e, azaz, hogy egy telephelyen egyszerre több reaktor/pihentetõ medence/miegymás sérül?
#2 751
Hm, végeztem egy gyors számítást, remélem, közelítõleg helytálló: A plutónium239 spezifikus aktivitása 2,3 TBq/kg. Feltételezve, hogy kb. 60 tonnányi használt fütõelemet tárolnak ott, melynek 1%-a plutónium, akkor ennek a kilépése 1380 TBq lenne. De emellett még ott van az urán238, 12 MBq/kg-os aktivitással. Maradva a 60 tonnánál, ebben 95% az urán235, azaz ez 684 TBq. Tehát ha pl. egy robbanás során ez mind kijut, akkor kb. 2000 TBq-val lehet számolni, de ez csak a használt fütõelemekre értendõ, és persze reaktorokként. Javítsatok ki, ha benéztem valamit szegyenlos