Értem, köszönöm! Ellenben a kitettségünket csökkenti lehetne, a termál-energiát nézve. Példa erre a tiszaújvárosi önkormányzat elképesztõ ténykedése, az iszonyatos korrupcióval terhelt gázos erõmû-beruházások miatt…
Értem, köszönöm!
Ellenben a kitettségünket csökkenti lehetne, a termál-energiát nézve.
Példa erre a tiszaújvárosi önkormányzat elképesztõ ténykedése, az iszonyatos korrupcióval terhelt gázos erõmû-beruházások miatt visszatartott nem kevés termál-energia.
Kistérségi szinten óriási gázenergiát lehetne kiváltani vele, ahogy jelenleg is folynak a beruházások (pl. Mályi).
Ismétlem: épp az általad is hivatkozott szerzõ mai álláspontja, hogy a jelenlegi viszonyok (és a jelenlegi rézárfolyam) mellett szerény nyereséget hozna a vállalkozás, de hosszú távon jelentõs kockázatot hordoz. Az…
Ismétlem: épp az általad is hivatkozott szerzõ mai álláspontja, hogy a jelenlegi viszonyok (és a jelenlegi rézárfolyam) mellett szerény nyereséget hozna a vállalkozás, de hosszú távon jelentõs kockázatot hordoz.
Az utolsó mondatodban semmiképpen sincs igazad, éppen a közelmúltben fordultak nagyot a preferenciák e téren. Jómagam az illetékes állami intézménynél dolgozom, ahol tavaly óta gõzerõvel készítjük a hosszútávú nyersanyag-stratégiát megalapozó, ill. a bányászati koncesszióknak az állam számára elõnyös kiadását lehetõvé tévõ elemzéseket. A megelõzõ 10-20 évben ilyen tevékenység tényleg nemigen folyt. Azt viszont muszáj elfogadni, hogy adottságaink folytán nem leszünk sem második Kuvait (olajjal), sem második Chile (rézzel), sõt, még második Izland sem (termálenergiával).
Igen. Ez így van. Ellenben a rézárfolyam is. Az ország benne ül a kakiba, ahogy 20-25 éve is, sebaj, nem kell nekünk se réz, se termálvíz, se más a föld alól...
Igen.
Ez így van.
Ellenben a rézárfolyam is.
Az ország benne ül a kakiba, ahogy 20-25 éve is, sebaj, nem kell nekünk se réz, se termálvíz, se más a föld alól...
Gondolom, erre a 2002-es (és részint 1998-as adatokat tartalmazó) írásra utalsz: http://www.matarka.hu/koz/ISSN_1417-5398/62k_2002/ISSN_1417-5398_62k_2002_101-118.pdf Az azóta eltelt 10 (14) évben sok minden változott.…
Gondolom, erre a 2002-es (és részint 1998-as adatokat tartalmazó) írásra utalsz: Link
Az azóta eltelt 10 (14) évben sok minden változott. A dollár is inflálódott, az energia és a bányászati-kohászati technológia ára ezen túl is nagyot nõtt, ráadásul a mai gazdasági helyzetben még egy ércbányász multi is jóval nehezebben, magasabb kamatra kaphat hitelt a beruházáshoz.
Alig két hónapja épp Gagyi-Pálfy András elõadását hallgattam a témáról egy konferencián, ahol (vélhetõen a fenti tényezõk miatt) már 5000-6000 USD/t szerepelt, mint a nullszaldós mûködés feltétele. [megjegyzem: ezek egy bányászati szakember számításai, ezért kétséges, hogy mennyire kalkulálta be a környezet megóvását, ami szintén pénzkérdés... a lehetséges környezeti gondokat a 2002-es anyag említi, de pénzbeli vonzat nélkül!] Persze jelenleg ennél magasabb árszinten járunk - a kérdés "csak" az, hogy mindez így marad-e a mûvelés tervezett, több évtizedes idõtartama alatt. Számos ok miatt megeshet, hogy nem, így a beruházás rögtön kétesélyessé válik.
Miért nem gyártasz? http://youtu.be/YshuBAwhUbE http://youtu.be/9ptrJ2n-TGM Ezt ismered? http://www.ira.usf.edu/cam/exhibitions/1998_12_McCollum/supplemental_didactics/16.VoltTrig.pdf
Nem én számítgattam, hanem a Miskolci Egyetem egyik bányászati kötetét Dr. Gagyi Pálffy András tollából, amiben az ércvagyon is nagyobb. Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a…
Nem én számítgattam, hanem a Miskolci Egyetem egyik bányászati kötetét Dr. Gagyi Pálffy András tollából, amiben az ércvagyon is nagyobb.
Bizony a politika és a szakmai blõdségek és következetlenségek sorozata és a fontos döntésekkor alacsony világpiaci árak (90-es évek vége, azóta az ércek ára megtöbbszörözõdtek) halálra ítélték a világszinten is kiemelkedõ és a döbbeneten gazdaságosan kitermelhetõ ércvagyont (rézre vonatkoztatva 2200 USD/t feletti ár felett.
Nem véletlen, hogy a három éve igen magas réz ár, ami miatt zörög a haraszt, nem véletlenül.
Annyiban van igazad, hogy a tönkretett bányamûvek miatt új hatástanulmány kellene.
Köszi Noli, Usrin. Ezzel az a gondom, hogy belevág e a villám egy olyan testbe, amelynek nincs folyamatos vezetõ összeköttetése a földdel, amelyen keresztül a töltések szabadon áramolhatnak. Illetve szívesen belevág e,…
Köszi Noli, Usrin.
Ezzel az a gondom, hogy belevág e a villám egy olyan testbe, amelynek nincs folyamatos vezetõ összeköttetése a földdel, amelyen keresztül a töltések szabadon áramolhatnak. Illetve szívesen belevág e, vagy inkább választja a közeli fát.
Szerintem a szennyezettség nem akadály. A vezetõképességet érdemben nem befolyásolja, a fulgurit kialakulásakor jelen lévõ több ezer (tízezer) fok eltûntet mindent az útból.
Szóval számít a folyamatos vezetõ összeköttetés vagy sem?
Egyetértek Andrissal. Felmerül bennem még egy kérdés: a folyami homok vizessége, szennyezettsége mennyiben akadálya a fulgurit képzõdésének?
Egyetértek Andrissal. Felmerül bennem még egy kérdés: a folyami homok vizessége, szennyezettsége mennyiben akadálya a fulgurit képzõdésének?
Tanulságos lenne, ha a számításaidat megosztanád velünk. Kíváncsi vagyok, hogy a kitermelési lehetõségeket világszerte folyamatosan keresõ bányavállalatok hol követték el azt a hibát, ami miatt nem csaptak le a bomba…
Tanulságos lenne, ha a számításaidat megosztanád velünk. Kíváncsi vagyok, hogy a kitermelési lehetõségeket világszerte folyamatosan keresõ bányavállalatok hol követték el azt a hibát, ami miatt nem csaptak le a bomba üzletre.
Persze igaz, hogy ha nekem lenne 30 milliárd dolláros ötletem, amire elõttem még senki nem jött rá, azt én sem egy internetes fórumban fejteném ki.
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók…
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók szétválasztása. (Sosem gondoltam volna, hogy az egyszerû dunai homokban legalább négyféle mágnesezhetõ ásvány van)
A másik érdekes dolog a fulgurit. Gondolom ebben a fórumban nem kell részleteznem, hogy mi a fulgurit, de röviden: a villámcsapás hatására megüvegesedõ homok. Annak ellenére, hogy a bolygót másodpercenként több villámcsapás is éri, "csak úgy" elkezdeni ásni fulgurit után eléggé hamvába holt ötlet. Tû és szénakazal.
Két éve merült fel bennem, hogy talán érdemes lenne rábírni a villámot, hogy az általam kijelölt területre csapjon. A tervem az volt, hogy az egyik zátonyon felállítok egy villámhárítót és egyszerûen a homokba vezetem. Tavaly neki is álltam a dolognak, egyeztettem több, villámvédelemben jártas szakemberrel, az eredmény egy 9 méter magas szerkezet volt, amely Bajától 6 folyamkilométerre délre került felállításra. Sajnos a szerkezet nem volt elég erõs, egy hónap után egy vihar tönkretette anélkül, hogy találat érte volna.
A projektet idén folytatom felhasználva a tavalyi tapasztalatokat. Azonban máig megválaszolatlan néhány kérdésem, amiket most bedobok ide, sok okos ember közé.
1. Egyáltalán reális az ötlet? A neten kutatva hasonló kísérletek után azt tapasztaltam, hogy kétféle vélemény létezik. 1. mûködik a dolog és keletkezik fulgurit a villámhárító (hülye szó, jobb lenne a villámfogó) alatt. 2. A másik vélemény szerint nem mûködik, csak akkor keletkezik fulgurit, ha közvetlenül a homokba csap a villám.
Szerintem ezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a villámok között is óriási különbségek vannak. Itt most nem a + és - villámok közötti különbségekre gondolok, hanem a különbözõ energiájú - villámokra (eleve csak - villámokról van szó). Nem kétséges, hogy egy tízszeres lecsapó nemhogy a homokból, hanem a tér-idõbõl is üveget csinál.
Szerintetek?
2. Egy épületre tervezett villámhárítónak az a célja, hogy "befogja" a villámot és a lehetõ leggyorsabban a föld alá vezesse. A föld alatt azonban még nem ér véget a feladat, ugyanis azt a viszonylag nagy mennyiségû elektromos áramot a lehetõlegnagyobb területen el kell oszlassa. Erre való a körföldelés, stb.
Nekem pontosan fordított a célom: pontszerûen vezetem az áramot a homokba, várva, hogy a levezetésre tervezett drótsodrony vége és a homok egyes pontjai között "áthúzzon" a szikra. Azaz lényegében itt egy új villám keletkezik a föld alatt.
Helytálló ez így? Milyen paraméterekben különbözik a föld alatti szikra és az eredeti villám?
3. Amire még nem tudom a választ, hogy villámcsapás esetén az eredeti szerkezet mennyire forrósodik fel. Ha megfelelõ a szerkezet vezetõképessége és nincs rajta túl sok kötés, akkor elvileg csak a csúcsán és a végén forrósodik fel. (az építés miatt ez fontos) Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen az áram kétféle vezetõn folyik, ionizált levegõben és vasban.
Várom a véleményeket!
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók…
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók szétválasztása. (Sosem gondoltam volna, hogy az egyszerû dunai homokban legalább négyféle mágnesezhetõ ásvány van)
A másik érdekes dolog a fulgurit. Gondolom ebben a fórumban nem kell részleteznem, hogy mi a fulgurit, de röviden: a villámcsapás hatására megüvegesedõ homok. Annak ellenére, hogy a bolygót másodpercenként több villámcsapás is éri, "csak úgy" elkezdeni ásni fulgurit után eléggé hamvába holt ötlet. Tû és szénakazal.
Két éve merült fel bennem, hogy talán érdemes lenne rábírni a villámot, hogy az általam kijelölt területre csapjon. A tervem az volt, hogy az egyik zátonyon felállítok egy villámhárítót és egyszerûen a homokba vezetem. Tavaly neki is álltam a dolognak, egyeztettem több, villámvédelemben jártas szakemberrel, az eredmény egy 9 méter magas szerkezet volt, amely Bajától 6 folyamkilométerre délre került felállításra. Sajnos a szerkezet nem volt elég erõs, egy hónap után egy vihar tönkretette anélkül, hogy találat érte volna.
A projektet idén folytatom felhasználva a tavalyi tapasztalatokat. Azonban máig megválaszolatlan néhány kérdésem, amiket most bedobok ide, sok okos ember közé.
1. Egyáltalán reális az ötlet? A neten kutatva hasonló kísérletek után azt tapasztaltam, hogy kétféle vélemény létezik. 1. mûködik a dolog és keletkezik fulgurit a villámhárító (hülye szó, jobb lenne a villámfogó) alatt. 2. A másik vélemény szerint nem mûködik, csak akkor keletkezik fulgurit, ha közvetlenül a homokba csap a villám.
Szerintem ezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a villámok között is óriási különbségek vannak. Itt most nem a + és - villámok közötti különbségekre gondolok, hanem a különbözõ energiájú - villámokra (eleve csak - villámokról van szó). Nem kétséges, hogy egy tízszeres lecsapó nemhogy a homokból, hanem a tér-idõbõl is üveget csinál.
Szerintetek?
2. Egy épületre tervezett villámhárítónak az a célja, hogy "befogja" a villámot és a lehetõ leggyorsabban a föld alá vezesse. A föld alatt azonban még nem ér véget a feladat, ugyanis azt a viszonylag nagy mennyiségû elektromos áramot a lehetõlegnagyobb területen el kell oszlassa. Erre való a körföldelés, stb.
Nekem pontosan fordított a célom: pontszerûen vezetem az áramot a homokba, várva, hogy a levezetésre tervezett drótsodrony vége és a homok egyes pontjai között "áthúzzon" a szikra. Azaz lényegében itt egy új villám keletkezik a föld alatt.
Helytálló ez így? Milyen paraméterekben különbözik a föld alatti szikra és az eredeti villám?
3. Amire még nem tudom a választ, hogy villámcsapás esetén az eredeti szerkezet mennyire forrósodik fel. Ha megfelelõ a szerkezet vezetõképessége és nincs rajta túl sok kötés, akkor elvileg csak a csúcsán és a végén forrósodik fel. (az építés miatt ez fontos) Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen az áram kétféle vezetõn folyik, ionizált levegõben és vasban.
Várom a véleményeket!
Brrr... Köszönöm az SMS-t, ám mire feljöttem a netre, látom, be is linkelted. Hú: http://geophysics.geo.auth.gr/ss/REAL_TIME_MAPS/page4.htm - - - - - András, A kitermelés szerény számításaim szerint a 40 milliárd dollár…
Brrr...
Köszönöm az SMS-t, ám mire feljöttem a netre, látom, be is linkelted.
Hú: Link
- - - - -
András,
A kitermelés szerény számításaim szerint a 40 milliárd dollár negyede.
A kitermelés nemlétét sok "egyéb" tényezõ is befolyásolta (a termálvíz-vagyonunkhoz hasonlatos).
Santorini már egy hete produkál tremort, vélhetõen töltõdik a rendszer. ---------------- Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül ;)
Santorini már egy hete produkál tremort, vélhetõen töltõdik a rendszer.
----------------
Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül
Santorini már egy hete produkál tremort, vélhetõen töltõdik a rendszer. ---------------- Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül ;)
Santorini már egy hete produkál tremort, vélhetõen töltõdik a rendszer.
----------------
Andris: ugyan már, te nem értesz a geológiai dolgokhoz, majd a szakértõk megmondják, mi mennyibe kerül
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik? http://www.geophysics.geol.uoa.gr/stations/realtime/qplot/SANT.active.gif (Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik?
Link
(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik? http://www.geophysics.geol.uoa.gr/stations/realtime/qplot/SANT.active.gif (Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik?
Link
(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik? http://www.geophysics.geol.uoa.gr/stations/realtime/qplot/SANT.active.gif (Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Bocsi hogy közbevágok, de itt most mi történik?
Link
(Mintha az El-Hierro kitörés elõtt is így kezdõdött volna... (Talán)
Az ország mentõhajója lehetne a bányászat: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/10/18/Allamadossagnyi_vagyont_rejt_a_fol_melye.aspx Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt. A cím talán túlzó, ám a…
Az ország mentõhajója lehetne a bányászat: Link
Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt.
A cím talán túlzó, ám a nagyságrend elgondolkodtató...
Az ország mentõhajója lehetne a bányászat: http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/10/18/Allamadossagnyi_vagyont_rejt_a_fol_melye.aspx Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt. A cím talán túlzó, ám a…
Az ország mentõhajója lehetne a bányászat: Link
Csak Recsk 40 milliárd dolláros réz és cink vagyont rejt.
A cím talán túlzó, ám a nagyságrend elgondolkodtató...
A legbrutálisabb szépségû kép az Etnáról http://www.flickr.com/photos/etnawalk/6647076139
A legbrutálisabb szépségû kép az Etnáról Link
) Etna lávaszökõkút videó http://youtu.be/mIGlUFA0Ink
Etna lávaszökõkút videó Link
Tremor bizony, mozgolódik a kaldera. Érdekes még, hogy La Palma környéke is aktivizálódni látszik; nemcsak El HIerro alatt van a már ismert aktív tremor, hanem egy ideje La Palma és Teneriffa is produkálja magát,…
Tremor bizony, mozgolódik a kaldera.
Érdekes még, hogy La Palma környéke is aktivizálódni látszik; nemcsak El HIerro alatt van a már ismert aktív tremor, hanem egy ideje La Palma és Teneriffa is produkálja magát, közülük is La Palma az aktívabb.
Szantorini rengések: http://www.geophysics.geol.uoa.gr/stations/realtime/qplot/SANT.active.gif (tremor inkább), mûsor van ott is???
Szantorini rengések:
Link (tremor inkább), mûsor van ott is???
Szantorini rengések: http://www.geophysics.geol.uoa.gr/stations/realtime/qplot/SANT.active.gif (tremor inkább), mûsor van ott is???
Szantorini rengések:
Link (tremor inkább), mûsor van ott is???
Vagy tényleges tudást nyer az ember, vagy a változatosság kedvéért jót tud röhögni. Most utóbbi történt ), a Pinatubo-t meg igen. Ígyhát az volt a legnagyobb, és kész. Ez olyan, mikor a kérdésre, "melyik Európa legmagasabb csúcsa?" az a válasz jön, hogy a Mont Blanc 
. Igen. :-) Földtant nem a bulvárból tanulunk. :-) Ha már Novarupta: http://ismeret.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=63087
Igen. :-) Földtant nem a bulvárból tanulunk. :-)
Ha már Novarupta: Link
Ja bocs, Pinatubo. De mindegy, mert arra is úgy hasonlít, mint a Merapira :D Ráadásul így akkor két marhaság is van gyors egymásutánban, mert a XX. század legnagyobb kitörése nem a Pinatuboé, mert a…
Ja bocs, Pinatubo. De mindegy, mert arra is úgy hasonlít, mint a MerapiraRáadásul így akkor két marhaság is van gyors egymásutánban, mert a XX. század legnagyobb kitörése nem a Pinatuboé, mert a Katmai/Trident/Novarupta viszi a pálmát
Hol van ebben a Merapi? Ja és ha persze a mofetta azt jelzi, h valami ki FOG törni, akkor a mátraderecskeiek csomagolhatnak...
Hol van ebben a Merapi?
Ja és ha persze a mofetta azt jelzi, h valami ki FOG törni, akkor a mátraderecskeiek csomagolhatnak...
Ráadásul így akkor két marhaság is van gyors egymásutánban, mert a XX. század legnagyobb kitörése nem a Pinatuboé, mert a Katmai/Trident/Novarupta viszi a pálmát 
