Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók…
Itt a Duna középsõ-alsó szakaszán egymást érik a homokzátonyok - már amikor kisebb a víz, mint most. A homokvárépítésen túl több kísérlet is adódik, amit egy kellemes nyári napon elvégezhetünk, pl egyes frakciók szétválasztása. (Sosem gondoltam volna, hogy az egyszerû dunai homokban legalább négyféle mágnesezhetõ ásvány van)
A másik érdekes dolog a fulgurit. Gondolom ebben a fórumban nem kell részleteznem, hogy mi a fulgurit, de röviden: a villámcsapás hatására megüvegesedõ homok. Annak ellenére, hogy a bolygót másodpercenként több villámcsapás is éri, "csak úgy" elkezdeni ásni fulgurit után eléggé hamvába holt ötlet. Tû és szénakazal.
Két éve merült fel bennem, hogy talán érdemes lenne rábírni a villámot, hogy az általam kijelölt területre csapjon. A tervem az volt, hogy az egyik zátonyon felállítok egy villámhárítót és egyszerûen a homokba vezetem. Tavaly neki is álltam a dolognak, egyeztettem több, villámvédelemben jártas szakemberrel, az eredmény egy 9 méter magas szerkezet volt, amely Bajától 6 folyamkilométerre délre került felállításra. Sajnos a szerkezet nem volt elég erõs, egy hónap után egy vihar tönkretette anélkül, hogy találat érte volna.
A projektet idén folytatom felhasználva a tavalyi tapasztalatokat. Azonban máig megválaszolatlan néhány kérdésem, amiket most bedobok ide, sok okos ember közé.
1. Egyáltalán reális az ötlet? A neten kutatva hasonló kísérletek után azt tapasztaltam, hogy kétféle vélemény létezik. 1. mûködik a dolog és keletkezik fulgurit a villámhárító (hülye szó, jobb lenne a villámfogó) alatt. 2. A másik vélemény szerint nem mûködik, csak akkor keletkezik fulgurit, ha közvetlenül a homokba csap a villám.
Szerintem ezt nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a villámok között is óriási különbségek vannak. Itt most nem a + és - villámok közötti különbségekre gondolok, hanem a különbözõ energiájú - villámokra (eleve csak - villámokról van szó). Nem kétséges, hogy egy tízszeres lecsapó nemhogy a homokból, hanem a tér-idõbõl is üveget csinál.
Szerintetek?
2. Egy épületre tervezett villámhárítónak az a célja, hogy "befogja" a villámot és a lehetõ leggyorsabban a föld alá vezesse. A föld alatt azonban még nem ér véget a feladat, ugyanis azt a viszonylag nagy mennyiségû elektromos áramot a lehetõlegnagyobb területen el kell oszlassa. Erre való a körföldelés, stb.
Nekem pontosan fordított a célom: pontszerûen vezetem az áramot a homokba, várva, hogy a levezetésre tervezett drótsodrony vége és a homok egyes pontjai között "áthúzzon" a szikra. Azaz lényegében itt egy új villám keletkezik a föld alatt.
Helytálló ez így? Milyen paraméterekben különbözik a föld alatti szikra és az eredeti villám?
3. Amire még nem tudom a választ, hogy villámcsapás esetén az eredeti szerkezet mennyire forrósodik fel. Ha megfelelõ a szerkezet vezetõképessége és nincs rajta túl sok kötés, akkor elvileg csak a csúcsán és a végén forrósodik fel. (az építés miatt ez fontos) Ez azonban nem biztos, hogy így van, hiszen az áram kétféle vezetõn folyik, ionizált levegõben és vasban.
Várom a véleményeket!
