Na, csak eszembe jutott a felvetésed elsõ részére is válaszolni :) Ha az az 1700 ember "érdekes", akkor ez mi?! http://eoimages.gsfc.nasa.gov/images/imagerecords/80000/80108/naples_ali_2012191.jpg Ez a Campi Flegrei.…
Na, csak eszembe jutott a felvetésed elsõ részére is válaszolniHa az az 1700 ember "érdekes", akkor ez mi?!
Link
Ez a Campi Flegrei. Egy fiatal, ma is aktív vulkáni terület, annak a campaniai vulkáni ívnek a része, amelynek tagja az ismert szomszédos Vezúv is. Noha nagy része a tenger alatt fekszik, de azért így is maradt a felszínen egypár kalderácska. Vulkanológiai szempontból szinte tegnap (30-40 ezer éve) itt még olyan kitörések zajlottak, hogy a kidobott tefra térfogata elérte a többszáz köbkilométert. Összehasonlításul a Pinatubo 11, míg a 20. század legnagyobb kitörése, a Katmai-Novarupta nagyjából 17 köbkilométert dobott ki. Az utóbbi néhány ezer évben kicsit csökkent az aktivitása, de még az 1500-as években is voltak kisebb kitörések a területen. Ééés itt található Nápoly és aglomerációja nagyjából 4 millió emberrel, Gyakorlatilag 8-10 kilométerrel egy aktív magmakamra-rendszer felett, ami ráadásul nem piskótát tárol, hanem a robbanásos kitörések kellékeit, pl SiO2-ben gazdag magmát. Lenne sírás-rívás ha úgy döntene, hogy felébred. Bár a kilátás jó lehet.
Aztán ott van Új-Zéland legnagyobb települése Auckland, ami egy aktív monogenetikus vulkáni mezõ kellõs közepén fekszik. Legutóbbi kitörés a területen mintegy 600 éve volt, még a gyarmatosítés elõtt, de a szeizmikus adatok jelzik, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e következõ kitörés, hanem hogy mikor
Na meg a mérhetetlen szemét is: pont akkor volt valami a hulladék elszállításával, hegyekben álltak a fõutakon is a zsákok.
pörgették a bábukat, mintha megvesztek volna; persze azért nyertünk, egyetemi kocsmában edzõdtünk, nem akárhol. 
Hm, viszonylag kedvezõtlen helyen alapították ezeket a településeket, egy kalderában... Viszont "érdekes" lehetett az a robbanás, amelyik a hatalmas kaldera tengerfelõli részét lepusztította.
Hm, viszonylag kedvezõtlen helyen alapították ezeket a településeket, egy kalderában... Viszont "érdekes" lehetett az a robbanás, amelyik a hatalmas kaldera tengerfelõli részét lepusztította.
Ha az az 1700 ember "érdekes", akkor ez mi?! 
Értettem, mert utánaolvastam :) Nem kis szökõárat válthatott ki.
Értettem, mert utánaolvastam
Utólag visszaolvasva kicsit félreérthetõ lehet a hozzászólásomban az, hogy a kaldera teljes kialakulása mögött csak a csuszamlás áll. Természetesen egy része szintén beszakadt, de a keleti részének eltûnése nem…
Utólag visszaolvasva kicsit félreérthetõ lehet a hozzászólásomban az, hogy a kaldera teljes kialakulása mögött csak a csuszamlás áll. Természetesen egy része szintén beszakadt, de a keleti részének eltûnése nem robbanás, hanem csuszamlás következménye. Azt hiszem, így már nem vezet félreértéshez
Nem kis szökõárat válthatott ki. Igen, biztosan nem köthetõ rájuk biztosítás elemi kárra. :) Egyébként többszáz éve így mennek ott a dolgok. Az 1995-ös kitöréskor is kitelepítettek mindenkit a kalderából. A zöldfoki kormány házat építtetett nekik a…
Igen, biztosan nem köthetõ rájuk biztosítás elemi kárra.Nyilván bort, mert az északi típusú hölgyek nem ezen a környéken honosak
A Fogo kelderája nem a "szokásos" módon alakult ki. Azaz nem beszakadásos kaldera, hanem keleti része "egyszerûen" a tengerbe csúszott úgy 80 ezer éve.
Hm, viszonylag kedvezõtlen helyen alapították ezeket a településeket, egy kalderában... Viszont "érdekes" lehetett az a robbanás, amelyik a hatalmas kaldera tengerfelõli részét lepusztította.
Hm, viszonylag kedvezõtlen helyen alapították ezeket a településeket, egy kalderában... Viszont "érdekes" lehetett az a robbanás, amelyik a hatalmas kaldera tengerfelõli részét lepusztította.
Egyébként többszáz éve így mennek ott a dolgok. Az 1995-ös kitöréskor is kitelepítettek mindenkit a kalderából. A zöldfoki kormány házat építtetett nekik a biztonságosabbnak vélt DNY-i lejtõkön, néhény ember Sao Filipe-be költözött. Azonban pár év elmúltával szép lassan visszaszivárogtak a kalderába, és ismét ott építettek házat maguknak. A felfelé vezetõ út mellett rengeteg olyan elhagyott házat láttunk, amit magára hagytak a visszaköltözõ emberek. Elõször (és másodjára sem) tudtuk elképzelni, hogy mi a fenét lehet csinálni a többszáz méteres kalderafallal körbevett bazalttengerben. Egyébként kétségkívül lélegzetelállító egy magamfajta vulkánbuzinak a pahoehoe lávamezõn botorkálni, a 10-20-30 méter magas töredezett megszilárdult a'a' lávafolyás elvégzõdésénél állni, meg olyan formák között járkálni, amit csak könyvbõl látott elõtte az ember, no de ott élni?! Persze a helyiek ebbe születtek bele. És ahogy lentebb is írtam, egy-két olyan helyen, ahol régebben járt lávafolyás, és a talajosodás is elõrehaladott állapotban van, elkezdtek kávét és szõlõt termeszteni. Igazi ütõs vöröset lehet kóstolni és hazavinni a helyi kocsmákból Nyilván bort, mert az északi típusú hölgyek nem ezen a környéken honosak Az a hotel is elpusztult a mostani kitörés alkalmával, ami a vulkántúrák kiindulópontja volt (és ahol kiváló kardhalat ettem). Mondjuk hotelnek nevezték, de egyébként itthon egy jobb állapotú gazdasági épületnek nézném... és ezért szerettem. Szóval elvannak az emberek, na.Tegnap és tegnapelõtt ismét nõtt a kitörés ráta és Portela település megsemmisítése majdnem befejezõdött…
Tegnap és tegnapelõtt ismét nõtt a kitörés ráta és Portela település megsemmisítése majdnem befejezõdött Link (forrás: Asociación Canaria de Volcanología)
Csak az ÉK-i részébõl maradt még valami, de az sem sokáig már
Felkészül: Bangaeira Link (Forrás: GeoVol)
A lávafolyás nagyjából 1 m/perc-es sebességgel halad és már elérte a kaldera peremét Link (Forrás: Copernicus EMS)
Két hete lesz lassan, hogy ismét aktivizálta magát a Zöld-foki-szigetek Fogo nevû tûzhányója ( http://metnet.hu/?m=keptar&i=26622 ). Az azonos nevû szigeten fekvõ vulkán (sõt, az egész sziget tulajdonképpen egy vulkáni…
Két hete lesz lassan, hogy ismét aktivizálta magát a Zöld-foki-szigetek Fogo nevû tûzhányója ( Link ). Az azonos nevû szigeten fekvõ vulkán (sõt, az egész sziget tulajdonképpen egy vulkáni felépítmény) a szívem csücske, noha ottjártamkor nem örvendeztetett meg semmilyen aktív jelenséggel.
Ezen a videón ( Link ) látható, vagyis inkább hallható, hogy a fõleg effúzív kitöréseket produkáló vulkán kicsit keményebben kezdett, és mutatott némi stromboli-típusú jelleget, noha ez még mindig úri kisasszony finomságú egy "igazi" explozív kitöréshez képest. A videóban hallható rakétakilövéshez hasonló háttérzajt, a nagy nyomással felszínre törõ gáz okozza. Mostanra már inkább a szép lávaszökõkútak jellemezte aránylag csendes effúzív kitörés zajlik Link . A felszínre kerülõ bazaltláva azonba szépen felfalja a környezõ kis falvacskákat (ahol egyébként kiváló kávét termesztenek és jó borokat csinálnak) Link
A "médiacsend" ellenére Izlandon - szó szerint - továbbra is folynak a dolgok. 17, 19 km2-re tehetõ a láva által már elöntött terület (közel 0.1 km3-nyi anyaggal!). Meteorológiai szempontból is érdekes jelenség: Ugyanez…
A "médiacsend" ellenére Izlandon - szó szerint - továbbra is folynak a dolgok. 17, 19 km2-re tehetõ a láva által már elöntött terület (közel 0.1 km3-nyi anyaggal!).
Meteorológiai szempontból is érdekes jelenség:
Ugyanez infra-felvételen: Link
Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ…
Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ hasadék tovább repedése okozta.
Hamarosan kiderül.
Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ…
Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ hasadék tovább repedése okozta.
Hamarosan kiderül.
Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ…
Az izlandi parti õrség tegnap délutáni jelentése szerint 20 óra is lehet, amíg a magma jégfelszínre juthat, ha valóban elindult a jég alatti kitörés. Másik lehetõség, hogy a szeizmikus aktivitást a vulkánt éltetõ hasadék tovább repedése okozta.
Hamarosan kiderül.
Londont (Stansted) elérheti a légtérzár hétfõ késõ délutánig? Anyum az öcsémnél van látogatóban Londonban és hétfõn jön a gépe.
Londont (Stansted) elérheti a légtérzár hétfõ késõ délutánig?
Anyum az öcsémnél van látogatóban Londonban és hétfõn jön a gépe.
A gond a 200 m vastag gleccserrel van, ami a vulkánt borítja. A feltörõ láva megolvasztja a jeget, a víz betör a lávadómba - és kész is a szépen "felrobbanó" vulkán. Szimplán gyakorlatilag ez volt a forgatókönyve az…
A gond a 200 m vastag gleccserrel van, ami a vulkánt borítja. A feltörõ láva megolvasztja a jeget, a víz betör a lávadómba - és kész is a szépen "felrobbanó" vulkán. Szimplán gyakorlatilag ez volt a forgatókönyve az Eyjafjallajökull kitörésének is. A robbanás rendszerint olyan heves, hogy a részecskék a jetet is elérik, onnan pedig nincs megállás. Jelenleg "vörös" riasztás van érvényben a nemzetközi légiforgalom számára, a környéken már lezárták a légteret.
Mikor okozhat/okozhat-e gondot Európa légi-közlekedésében?
Mikor okozhat/okozhat-e gondot Európa légi-közlekedésében?
Ki is tört, mégha csak "kicsit" is. Mérések szerint a kontinentális lemez 20 cm-t mozdult el, ez iszonyatosan sok az évi szokásos/átlagos 2 cm-hez képest.
Ki is tört, mégha csak "kicsit" is. Mérések szerint a kontinentális lemez 20 cm-t mozdult el, ez iszonyatosan sok az évi szokásos/átlagos 2 cm-hez képest.
Bárdarbunga, Izland: http://tuzhanyo.blogspot.hu/2014/08/bardarbunga-ujabb-izlandi-vulkan.html (Érdemes lejjebb görgetve az "elején" kezdeni.) Egyelõre nem lehet tudni, hogy az egyre sûrûsödõ rengéseket "csak"…
Bárdarbunga, Izland: Link (Érdemes lejjebb görgetve az "elején" kezdeni.)
Egyelõre nem lehet tudni, hogy az egyre sûrûsödõ rengéseket "csak" hasadékvulkáni (hosszú idõre nyúló, de nem túl nagy erejû) tevékenység okozza, vagy jelentõsebb események is várhatók (nagy mennyiségû magma, jég/iszapáradat, esetleg robbanásos kitörés).
Mindenesetre érdemes figyelni, érdekes lehet a dolgok további alakulása.
Nekem is azonnal a pingó (és a pingótó - susulyka kedvéért :) ) jutott eszembe a képre ránézve, bár jobb lenne egy oldalnézeti kép, ahol látszik a pingó eredeti "völgytalpa", mivel általában a pingó közepénél szakad el…
Nekem is azonnal a pingó (és a pingótó - susulyka kedvéért
"Érthetetlen, miért nem ez jutott eszükbe elõször a Nature-ben hivatkozott tudósoknak?" Talán az archeológusok nem geológusok.
Egyébként van vita róla bõven, pl. : Link Link
Hm-hm... http://www.nature.com/news/mysterious-siberian-crater-attributed-to-methane-1.15649 Metántól ekkora kráter? A tundra formakincsei közül nem rémlik, hogy tanultunk volna effélékrõl. Utána kell nézzek.…
) jutott eszembe a képre ránézve, bár jobb lenne egy oldalnézeti kép, ahol látszik a pingó eredeti "völgytalpa", mivel általában a pingó közepénél szakad el a föld, és az alsó része épen marad.Nem sok mindenre emléxem a geomorfológiai tanulmányaimból, de a pingó maradandóan rögzült. Merthogy itt éppen a pingókról van szó. Nagyon sok zagyvaság kering a neten errõl, de az origón volt egy elég korrekt cikk…
Nem sok mindenre emléxem a geomorfológiai tanulmányaimból, de a pingó maradandóan rögzült. Merthogy itt éppen a pingókról van szó. Nagyon sok zagyvaság kering a neten errõl, de az origón volt egy elég korrekt cikk néhány hete. Link
A metán-kibocsátás csupán kísérõjelensége a pingó összeomlásának, aminek során létrejön a "krátertó". Itt egy egész jó kis vázlat róla a 26. slide-on: Link
Hm-hm... http://www.nature.com/news/mysterious-siberian-crater-attributed-to-methane-1.15649 Metántól ekkora kráter? A tundra formakincsei közül nem rémlik, hogy tanultunk volna effélékrõl. Utána kell nézzek.…
Ma éjjel lehetett Székesfehérváron kis földrengés 3:30 környékén? Csak mintha kilengett volna picit a panel. :) Ágyban fekve, félálomban éreztem.
Ma éjjel lehetett Székesfehérváron kis földrengés 3:30 környékén? Csak mintha kilengett volna picit a panel.
Ma éjjel lehetett Székesfehérváron kis földrengés 3:30 környékén? Csak mintha kilengett volna picit a panel. :) Ágyban fekve, félálomban éreztem.
Ma éjjel lehetett Székesfehérváron kis földrengés 3:30 környékén? Csak mintha kilengett volna picit a panel.
Ágyban fekve, félálomban éreztem. Az évi 4-5 alkalmas átlagot ne évenkénti bontásban nézd :) Teljesen valószerû lehet az is hogy egy adott évben csak 1-2 van a másikban meg 8-10. Így is kijöhet az évi 4-5 átlag :)
Az évi 4-5 alkalmas átlagot ne évenkénti bontásban nézd
Teljesen valószerû lehet az is hogy egy adott évben csak 1-2 van a másikban meg 8-10.
Így is kijöhet az évi 4-5 átlag
A második tuti igaz. Azt amúgy hagy mondjam el, hogy a tavaly nyári, és a januári nógrádi földrengések idejében (és a kettõ közötti idõszakban) az egész Kárpát-medencében sok volt a rengés, gyakran volt 15-20 pötty is a…
A második tuti igaz.
Azt amúgy hagy mondjam el, hogy a tavaly nyári, és a januári nógrádi földrengések idejében (és a kettõ közötti idõszakban) az egész Kárpát-medencében sok volt a rengés, gyakran volt 15-20 pötty is a térképen, mostanában meg 3-5 pöttyöket látok csak. A tavalyi év során a Kárpát-medence aktívabb volt, most jóformán csak a Bükk aktív.
Hogy ennek mi jelentõsége lehet, azt nem tudom, de az egész medencét tekintve szerintem csökken a rengés-aktivitás, ezen belül egy véletlen eseménynek is lehet tekinteni, hogy az utóbbi két (három) erõsebb rengés pont a Bükkben volt. Ha nem véletlen, akkor a Bükkben még talán lehetnek további rengések is egy ideig. Majd kiderül.
Egyébként két rengésetek volt, közöttük 26 másodperc telt el és a mélységek között elég jelentõs a különbség.
Egy szûk hónapja épp azt írtam, hogy mostanság mennyire elszaporodtak itt a földrengések http://www.metnet.hu/?m=forum&topic=t=foldtan&fromto=4421a4421. Most meg itt az újabb eset. Pesszimista következtetés: Ezek a…
Egy szûk hónapja épp azt írtam, hogy mostanság mennyire elszaporodtak itt a földrengések Link
Most meg itt az újabb eset.
Pesszimista következtetés:
Ezek a rengések egy komolyabb eseményt jeleznek elõre. Fõleg, hogy a mostani erõsebb volt, mint az elõzõ.
Optimista következtetés:
Örüljünk, hogy a felgyülemlõ feszültséget több kisebb rengés vezeti le, mint egy nagyobb.
Vajon melyik lehet a valóság?
Mindenesetre a Bükk egy borzasztó összetett földtani képzõdmény. Nem is tudom, ilyen kis területen van e még hasonló a földön. Ehhez képest túl nagy figyelmet nem kap a geológusok részérõl.
3 perccel ezelõtt itt újabb földrengés volt.
3 perccel ezelõtt itt újabb földrengés volt.
Ilyen finomléptékû talajtani vizsgálódásokra Agrotopo és OTAB adatbázis az MTA TAKI GIS Labortól.Régebbi MÁFI térképek nem mérvadóak és a genetikai talajtípusokat is átsorolták már ötször. Csernozjom talajok, ami…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231421 - 2014-06-03 10:01:42)
Ilyen finomléptékû talajtani vizsgálódásokra Agrotopo és OTAB adatbázis az MTA TAKI GIS Labortól.Régebbi MÁFI térképek nem mérvadóak és a genetikai talajtípusokat is átsorolták már ötször.
Csernozjom talajok, ami Vörösváron nincs.
Link
Barnaerdõtalajok, ami van.Dorog felé a hegyláfelszínen ott az altípus, ami Vörösvár térségében nincs.
Link
És kõzethatású talajok ami szintén van.Ez a rendzina.
Link
Tehát még egyszer:max. csernozjomos-barnaerdõtalaj lehetne, de a térségedben nincs. Az pedig a genetikai talajtípus felosztásban nem csernozjom talajtípus, hanem barnaerdõtalaj.
Csak, hogy tiszta legyen és nehogy valaki Vörösváron csernozjomokat keressen.
Egyébként valóban kedvezõ vízgazdálkodású.
Az általad leírtak mind igazak,de akad csernozjom is,bár való igaz,inkább az Alföldekre jellemzõ,de akad itt is. Néztem egy talajtani nagy térképet még anno a Földtani Intézetben,és világosan fel van tüntetve a város…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231418 - 2014-06-03 09:43:3
Az általad leírtak mind igazak,de akad csernozjom is,bár való igaz,inkább az Alföldekre jellemzõ,de akad itt is.
Néztem egy talajtani nagy térképet még anno a Földtani Intézetben,és világosan fel van tüntetve a város alatt a lilás színezet is,ami a csernozjom talajt jelöli.
Nem ez az alap,de szórvány foltokban bizony megjelenik,és a csernozjomra leírtak is teljesülnek a térségben,még szelvényt is láttam.
Való igaz rosszul fogalmaztam,nem épül ez semmire,csupán szórványosan jelenik meg.
Megnéznék egy pilisvörösvári csernozjomos talajszelvényt karbonátos, magnéziumos alapkõzeten (mészkõ, dolomit). Mutogatni való talajtani kuriózum lenne. A talajképzõdési folyamat leírása pedig még inkább érdekelne. A…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231416 - 2014-06-03 09:36:05)
Megnéznék egy pilisvörösvári csernozjomos talajszelvényt karbonátos, magnéziumos alapkõzeten (mészkõ, dolomit). Mutogatni való talajtani kuriózum lenne. A talajképzõdési folyamat leírása pedig még inkább érdekelne.
A Vörösvári-medence felett emelkedõ dachstein-i mészkõ és triász dolomit rögökön redzina talajok, míg a hegyoldalakban és a hegylábfelszíneken elsõsorban vörösbarna és barna erdõtalajok képzõdtek. A terület 2/3-át ez utóbbiak borítják. A völgytalpon, löszös-homokos vályogtalajok vannak. Típusos csernozjomot legközelebb a Mezõföld északi felén találnál.Dorog közelében jelennek csak meg a csernozjomos-barnaerdõtalajok kisebb foltokban. De azok is barnarerdõtalajok.
Milyen talaj van a közelben!? Mert tényleg állandóan áll a víz a földeken Vas-Zalában,eddig-sokszor nem jártam arra-ahányszor arra jártam mindig állt a víz helyenként. Lehet hogy jól termõ talaj,de rossz a vízelvezetõ…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#231415 - 2014-06-03 09:13:32)
Milyen talaj van a közelben!?
Mert tényleg állandóan áll a víz a földeken Vas-Zalában,eddig-sokszor nem jártam arra-ahányszor arra jártam mindig állt a víz helyenként.
Lehet hogy jól termõ talaj,de rossz a vízelvezetõ képessége.
Felém még a 2010 májusi 250-280 mm csapadék után sem igen volt belvíz,max néhány napig foltokban,(én 279 mm-t mértem,100 méterre kezdõdnek innen a szabad földek,de csak rövid ideig,kis területen láttam belvizet).
Hiába ez a dolomitos-mészköves alapra épülõ csernozjom a 4 legjobb talajfajta közé tartozik,játszi könnyedséggel vezeti le a mélybe a vizet.
Északra mintha peremfelhõ alakulgatna már egy ideje!
Prakfalvi Peti éppen pénteken mesélt róla a béri andezitömlés és kõtár avatásakor. (Végre ez, a nemzetközileg is ritkaság számba menõ geológiai értékünk is méltó bemutatásra került, évtizedes méltatlan állapota…
Prakfalvi Peti éppen pénteken mesélt róla a béri andezitömlés és kõtár avatásakor. (Végre ez, a nemzetközileg is ritkaság számba menõ geológiai értékünk is méltó bemutatásra került, évtizedes méltatlan állapota után.Lsd. képekben: Link )
Gyakorlatilag a Jenõi-patak a beszakadással lefûzõdött a Lókos-patakról. Az más kérdés, hogy mesterségesen áthidalták és a mederkapcsolat így fennmaradt. A földtanászok-karsztosok is kérdõjelek. A mélyszinti tûzállóagyag bányákhoz szerintem sincs köze. Inkább a Romhányi- rög alatt húzódó, eddig feltáratlan karsztrendszer(ek)hez. Két-három éve éppen Eszterhás Pistáék kértek Bánk térségére kutatási engedélyeket, víznyelõ bontásokhoz.(Bár õ nem-karsztos karsztos
. Szép hely az is. Prakfalvi Peti éppen pénteken mesélt róla a béri andezitömlés és kõtár avatásakor. (Végre ez, a nemzetközileg is ritkaság számba menõ geológiai értékünk is méltó bemutatásra került, évtizedes méltatlan állapota…
Prakfalvi Peti éppen pénteken mesélt róla a béri andezitömlés és kõtár avatásakor. (Végre ez, a nemzetközileg is ritkaság számba menõ geológiai értékünk is méltó bemutatásra került, évtizedes méltatlan állapota után.Lsd. képekben: Link )
Gyakorlatilag a Jenõi-patak a beszakadással lefûzõdött a Lókos-patakról. Az más kérdés, hogy mesterségesen áthidalták és a mederkapcsolat így fennmaradt. A földtanászok-karsztosok is kérdõjelek. A mélyszinti tûzállóagyag bányákhoz szerintem sincs köze. Inkább a Romhányi- rög alatt húzódó, eddig feltáratlan karsztrendszer(ek)hez. Két-három éve éppen Eszterhás Pistáék kértek Bánk térségére kutatási engedélyeket, víznyelõ bontásokhoz.(Bár õ nem-karsztos karsztos
Néhány napja Bánk határában a focipálya mellett keletkezett egy víznyelõ a Jenõi-patak medrében. A patakot elterelték, most kikerüli a gödröt, ami száraz is. Kérdéses, hogy a víznyelõnek köze lehet-e a bányákhoz. Sokan…
Néhány napja Bánk határában a focipálya mellett keletkezett egy víznyelõ a Jenõi-patak medrében. A patakot elterelték, most kikerüli a gödröt, ami száraz is. Kérdéses, hogy a víznyelõnek köze lehet-e a bányákhoz. Sokan ezt mondják, pedig tudtommal a bányák a hegyoldalban Felsõpetény és Romhány között, jó 1-200 méterrel magasabban a felszínen, szóval nem hiszem.
..) volt az Égei-tengeren:Link A keleti végen (Sajószigeti út) én sem éreztem, de otthon a többiek érezték. Elég harmatos volt. Most szakad le egy jó nagy üregben az egyik mészkõ tömb valamelyik barlangban. A felszínen pedig alakul az újabb…
A keleti végen (Sajószigeti út) én sem éreztem, de otthon a többiek érezték.
Elég harmatos volt.
Most szakad le egy jó nagy üregben az egyik mészkõ tömb valamelyik barlangban.
A felszínen pedig alakul az újabb süllyedék, töbör.
