Nagy nehezen sikerült kiguglizni innen-onnan. Dióhéjban: egy sztratigráfiai szintnek(szinteknek) az adott korhoz tartozó legfiatalabb - jelen esetben homok - rétege. Nagyjából erre gondoltam, de azért köszi a válaszokat…
Nagy nehezen sikerült kiguglizni innen-onnan. Dióhéjban: egy sztratigráfiai szintnek(szinteknek) az adott korhoz tartozó legfiatalabb - jelen esetben homok - rétege.
Nagyjából erre gondoltam, de azért köszi a válaszokat
Én egybõl gugliztam, de érdemi infót nem láttam. A szándék megvolt... Amúgy köszi a megfejtést!
Nagy nehezen sikerült kiguglizni innen-onnan. Dióhéjban: egy sztratigráfiai szintnek(szinteknek) az adott korhoz tartozó legfiatalabb - jelen esetben homok - rétege.
Nagyjából erre gondoltam, de azért köszi a válaszokat
Bár talán nem illik teljesen ezen fórum témakörébe, de jobb helyet nem találtam itt neki:
Hétfõn készítettem egy pár fotót a környékem egy igen különleges helyén, a Mexikó-völgyi salakbányában. Amelyet most a vörös salak és a zúzmarás fák kontrasztja még különlegesebbé tett. Link
Gyermekkoromban még egy darab fa nem volt errefelé. Akkoriban simán le lehetett volna itt forgatni a Marsra szállást.
Egy idõben ez nekem is eszembe jutott, hogy vajon befolyásolhatja-e egy földrengés kipattanását a Föld-Hold távolság, pontosabban az, amikor a Hold földközelben van, hiszen ilyenkor erõsebben érvényesül a garvitációs…
Egy idõben ez nekem is eszembe jutott, hogy vajon befolyásolhatja-e egy földrengés kipattanását a Föld-Hold távolság, pontosabban az, amikor a Hold földközelben van, hiszen ilyenkor erõsebben érvényesül a garvitációs hatása. Figyeltem a földrengéseket és azt, hogy a Hold éppen milyen pozícióban áll a Földhöz képest. Nem találtam szabályszerûséget benne. Ez még évekkel ezelõtt volt. Akkor felvetettem egy szeizmológosnak az elméletemet. E-mailben azt válaszolta, sokan próbáltak már korrelációt felállítani ezzel kapcsolatban, de nem találtak kapcsolatot a földrengések és a Hold földközelsége között.
Köszönöm a hozzászólást, tehát ezt a feltételezést "is" kizárhatjuk. Nem hiába mondják a Föld-figyelõk - szeizmológusok - hogy elõre jelezni nagyon nehéz. Összetettebb lehet az egész, a Föld Nap körüli pályája, a Napkitörések, a Nap plazma-kidobódások, mágneses viharok, vagy akár a földi légkör nyomás viszonyai a kontinensek felett. Viszont az érdekes, hogy földrengések felett megfigyeltek légköri jelenségeket, de a rengés pillanatában és azután. Fényjelenségek, majd intenzívnek ható csapadékhullást. (lásd olaszországi események)
Az idõjárásra gyakorolt hatások se igazolják pld. a Naptevékenység alábbi változásait; Link
Mielõtt Nanovich beírna, kezdeményeznék egy földtani témát; "A földrengések gyakorisága a Hold pálya- Föld közeli idõpontokra, és a tektonikus föld mozgások összefüggése a Holdal, és a Nappal." ;) Kérném a…
Mielõtt Nanovich beírna, kezdeményeznék egy földtani témát; "A földrengések gyakorisága a Hold pálya- Föld közeli idõpontokra, és a tektonikus föld mozgások összefüggése a Holdal, és a Nappal." Kérném a hozzászólókat, csak saját véleményt írjátok be, semmi trollkodás, olyan lenne mint a rádióban az "ütközõ".
Egy idõben ez nekem is eszembe jutott, hogy vajon befolyásolhatja-e egy földrengés kipattanását a Föld-Hold távolság, pontosabban az, amikor a Hold földközelben van, hiszen ilyenkor erõsebben érvényesül a garvitációs hatása. Figyeltem a földrengéseket és azt, hogy a Hold éppen milyen pozícióban áll a Földhöz képest. Nem találtam szabályszerûséget benne. Ez még évekkel ezelõtt volt. Akkor felvetettem egy szeizmológosnak az elméletemet. E-mailben azt válaszolta, sokan próbáltak már korrelációt felállítani ezzel kapcsolatban, de nem találtak kapcsolatot a földrengések és a Hold földközelsége között.
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van…
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van valóságalapja!?
Szerintem "megszítta" a Hold közel is a lemezeket.
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van…
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van valóságalapja!?
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van…
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van valóságalapja!?
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a magyar metnet.hu idõjárásportálon feltett kérdések is elõidézhették a sorozatrengéseket. Szerintetek ennek van valóságalapja!?
Hallottam/láttam egy riportot az olasz földrengésekkel kapcsolatban. Nagyjából az állt benne, hogy a svájci CERN részecskegyorsító munkafolyamatai is elõidézhették a sorozat rengéseket. Szerintetek ennek van valóságalapja!?
Mielõtt Nanovich beírna, kezdeményeznék egy földtani témát; "A földrengések gyakorisága a Hold pálya- Föld közeli idõpontokra, és a tektonikus föld mozgások összefüggése a Holdal, és a Nappal." ;) Kérném a…
Mielõtt Nanovich beírna, kezdeményeznék egy földtani témát; "A földrengések gyakorisága a Hold pálya- Föld közeli idõpontokra, és a tektonikus föld mozgások összefüggése a Holdal, és a Nappal." Kérném a hozzászólókat, csak saját véleményt írjátok be, semmi trollkodás, olyan lenne mint a rádióban az "ütközõ".
Mielõtt Nanovich beírna, kezdeményeznék egy földtani témát; "A földrengések gyakorisága a Hold pálya- Föld közeli idõpontokra, és a tektonikus föld mozgások összefüggése a Holdal, és a Nappal." Kérném a hozzászólókat, csak saját véleményt írjátok be, semmi trollkodás, olyan lenne mint a rádióban az "ütközõ".
Lehet hogy cirka 50 év múlva lezuttyan az olasz csizma több méterrel, és Velence lesz a víz alatti város. Meg az elolvadt Arktisz is megemeli a tengeri vízszintet pár méterrel. (pálesz utáni elmefuttatás)
Szegény közép - olaszokra megint rájár a rúd! Mára virradóan 6,5-ös rengés volt. Az eheti erõsebb földmozgás, és a 2 db augusztusi erõsebb rengés után kellett nekik, mint púp a hátra. Remélem ezúttal nem lesz 300…
Szegény közép - olaszokra megint rájár a rúd! Mára virradóan 6,5-ös rengés volt.
Az eheti erõsebb földmozgás, és a 2 db augusztusi erõsebb rengés után kellett nekik, mint púp a hátra. Remélem ezúttal nem lesz 300 halott, mint az augusztusi esetnél. Hiába, Afrika lassan, évi 1-4 cm-el közeledik.
Azért rengett a föld közép-Olaszországban, mert Afrika közeledik? Komoly?
Szegény közép - olaszokra megint rájár a rúd! Mára virradóan 6,5-ös rengés volt.
Az eheti erõsebb földmozgás, és a 2 db augusztusi erõsebb rengés után kellett nekik, mint púp a hátra. Remélem ezúttal nem lesz 300 halott, mint az augusztusi esetnél. Hiába, Afrika lassan, évi 1-4 cm-el közeledik.
Tegnap a családdal jártunk a Gömör-Tornai-karsztban, a Várhosszúrét mellett található Buzgó-barlangban. Itt található a mérsékelt égöv legnagyobb cseppköve, a 34 m magas "Rozsnyói barlangászok cseppköve". Érdekessége…
Tegnap a családdal jártunk a Gömör-Tornai-karsztban, a Várhosszúrét mellett található Buzgó-barlangban.
Itt található a mérsékelt égöv legnagyobb cseppköve, a 34 m magas "Rozsnyói barlangászok cseppköve". Érdekessége még, hogy alig 10.000 év alatt nõtt 2000 tonnásra. Tehát évente 200kg-ot (!)növekszik. Link
A víz a barlang elõtt is alkot. A Buzgó-barlang vize a felszínre érve mésztufa gátak sorát építi. Link
Tegnap a családdal jártunk a Gömör-Tornai-karsztban, a Várhosszúrét mellett található Buzgó-barlangban.
Itt található a mérsékelt égöv legnagyobb cseppköve, a 34 m magas "Rozsnyói barlangászok cseppköve". Érdekessége még, hogy alig 10.000 év alatt nõtt 2000 tonnásra. Tehát évente 200kg-ot (!)növekszik. Link
Amúgy jelenleg is sok vulkán aktív a sárgolyón, de nem lépi át egyik sem a metnetes ingerküszöböt. Nyilván a helyiek ezt másként gondolják, no nem a fenti esetben, hanem pl hónapok (sõt kisebb szünetekkel 4 éve) óta aktív Sinabung lejtõinél
vagy például az igen rossz emlékû Nevado Del Ruiz (1985 novemberében 25000 ember halt meg egy "sima" freatikus kitörést követõ laharban) biztos máshogy tekintenek ezekre a kisebb böffentésekre is
Köszi, jó képek :) Oszt a fõdön megvót-e valamelyik? :P
Köszi, jó képek Oszt a fõdön megvót-e valamelyik?
A földön legközelebb Jáván a Merapihoz mentünk, Balin pedig a Baturhoz. A legkönnyebb a Bromo lett volna terepjáróval, de ahhoz túl szoros útitervet csináltam, hosszú volt az út. A Batur kora délelõtt még szépen látszik, aztán délre már felhõben van általában:
Az USGS lemaradt róla? :O Vagy nem tektonikus eredetû volt? Nem találom sehol... Szerk.: a seismology-n megtaláltam 4.0-val, "ellenõrzött" státusszal, de akkor is furcsa, hogy egy ekkora rengés sok helyen nem jelenik…
Az USGS lemaradt róla? :O Vagy nem tektonikus eredetû volt? Nem találom sehol...
Szerk.: a seismology-n megtaláltam 4.0-val, "ellenõrzött" státusszal, de akkor is furcsa, hogy egy ekkora rengés sok helyen nem jelenik meg.
Pedig igazi, tektonikus eredetû rengés volt, az ú.n. "Thermenlinie" azaz "Thermálforrás-vonal" mentén.
A hátsó sorban ülõknek pedig ismételten kiemelném, hogy nem nem tehetek a rengésrõl, illetve nem fedezhetõ fel ok-okozati összefüggés a klotyóhasználattal kapcsolatban