Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
#4 389
Salo írta #4 388

A múltkorinál meg pont nálunk volt viszonylag sok kár. Már öt rengés volt mostanáig, majd februárban, amikor elérhetõvé válik a havi rengés tájékoztató, csinálok egy ábrát. Talán még nem mutattam, de csináltam egyet a…

Az elemzésnél én bekalkulálnám, hogy a törések síkjai a legritkább esetben függõlegesek, a kipattanási helyek pedig a triász mészkõ felszínénél mélyebben voltak. A DNy-ÉK csapású szürke vonalad gyanúsan párhuzamos a fõ oldaleltolódással... arra tippelnék, hogy az a felület dõl DK felé, és a mélybeli folytatásán "ülnek" a hipocentrumok. A három további pontból nehéz lenne megmondani, hogy melyik verziód esélyesebb. Ahol "nagy" törésvonalak vannak, ott szinte biztos, hogy számos kisebb törés is elõfordul, hasonló térbeli helyzettel és azonos elmozdulási iránnyal. Szóval bõven lehetnek további DNy-ÉK csapású oldaleltolódások ill. merõleges normál vetõk a területen, és ezek bármelyike megmoccanhatott most.

(Az ÉNy-DK, É-D irányú "átkötõ" vetõk elvben feltolódások is lehetnek, de az irodalom alapján tágulásos feszültségtér van arrafelé, ezért írtam normál vetõt.)